Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 270-292. szám)
1947-12-01 / 270. szám
festi&for—Temesvár A demokrácia háztartásában az évi mérlegek merőben elütnek az eddigi „történelmi*” szokásoktól, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a kendőzés és hamisítás volt. Ma már becsületes, őszinte mérleget készíthetünk az ország első, valóban demokratikus parlamentjének egy évi munkájáról és bizony nem a mesterséges „simítások“ eredménye, ha ez a mérleg nemcsak erősen aktív, hanem messze felülmúl minden eddigi parlamenti tevékenységek Éppen ezek a példátlan eredmények tanúskodnak arról, hogy a múlt év december elsején összeült parlament valóban demokratikus, valóban a nép képviselete. Hosszú évtizedek során a képviselőház csak játékszere volt az egymást felváltó reakciós kormányzópártoknak, feladata a kizsákmányolás és jogfosztás törvényesítésében merült ki, de az úgynevezett ellenzék szerepe is csak arra szorítkozott, hogy az éppen kormányzó párt különösen piszkos üzleti ügyeit a saját javéra, kiteregesse. Hol az ellenzékbe szorult Bratianu párti, feneketlen étvágyú üzletemberek hánytorgatták fel Maniu klikkjének kirívóbb panamáit és fosztogatásait, hol pedig ezek leplezték le irigykedve az üzleti ügyekben náluk is jártasabb Bratlanu-fiókák rablógazdálkodását. Sikkasztások, csalások, habisitálsok, országos méretű fosztogatások szenynyes ügyeinek levezetőcsatornája volt a Páriámért a svéd gyufától a skodabotrányig és a külföldi kölcsönöktől a Bratsamrbarikok kamatuzsorájáig. Mindez azonban csak a koncon való maraskodás jegyében zajlott le, egyébként a népi képviselet álarcában pöffeszkedő ellenzéki vagy éppen kormányzó „honfiak“ pompásan egyetértettek a nép intézményes kifosztásában, a demokratikus jogok eliiprásában a munkásosztály és élharcosai véres üldözésében. A parlamenti gépezet kifogástalanul működött, ha az efajta lablógazdálkodás törvényesítéséről volt szó. Nem csoda tehát, ha a népi tömegek érdekében ez a parlament évtizedek során úgyszólván mit sem alkotott, de még akkor is, ha a közvélemény súlyos nyomására kénytelen volt valamely haladó szellemű törvényt hozni, számtalan kibúvót biztosított a végrehajtás elgáncsolására Ezt a parlamenti játékszert, a be- és külföldi kizsákmányolok szolgálatába állított szavazógépet egy évvel ezelőtt az ország valóban demokratikus erői végleg kisöpörték az államéletből. Megszűnt a reakciós nagytőke védőbástyája, a szenátus és az új képviselőházba valóban a nép képviselői, a dolgozó földművesek, munkások, értelmiségiek, kisiparosok és kiskereskedők küldöttei vonultak be. Bár számszerínt csekélyen, de közöttük megbújtak a Tatarescu-féle tőkeérdekeltségek védelmezői is, az első demokratikus parlament hatalmas többsége 270nú bián a dolgozó nép igazi érdekeit tükrözte viissza. A demokratikus többség birtokában a parlament egy év alatt korszak, alkotó munkát végzett: olyan társadalmi reformokat emelt törvényerőre, amelyek a reakciós parlament évtizedeiben még csak fel sem merülhettek. A gazdasági reformok sorozatát a Nemzeti Bank államosítása nyitotta meg, majd a termelés fokozására és a javak igazságosabbá fojtására irányuló gazdasági törvények hosszú sora következett, egészen a stabilizáció végrehajtásának felhatalmazásáig. A gazdasági élet demokratizálásának törvényesdését természetesen a Tatarescucsoport, megbízóinak érdekeihez híven, igyekezett elgáncsolni, de a hatalmas demokratikus többség meghiúsította minden mesterkedésüket. A társadalmi reformok terén sem végzett kisebb munkát az új parlament. Egymás után emelkedtek törvényerőre a nemzetiségek egyenjogúságának gyakorilati n,egvílósítását biztosító rendű felezések, hatályon kívül kerültek a reakciós, coviniszta, népellenes törvények. A demokratikus parlament figyelme kiterjedt a mindennapi élet valamennyi ágára, a népi demokrácia szellemének és célkitűzéseinek fokozatos törvényesítésére. A Tatarescu csoport nyílt leleplezése után a parlament még egységesebben folytathatta tevékenységét és összeülésének egyéves fordulója küszöbén megalkotta a bíráskodás demokratikus reformjának törvényét, amely a népi elemek bevonásával hatalmas társadalmi haladás útját nyitotta meg az épülő népi demokráciában. A parlamenti szakbizottságok most dolgoznak a további gazdasági, pénzügyi, kulturális, közegészségügyi, közoktatásügyi és társadalmi reformtervezetek megvalósításain,. Ebben a parlamenti munkában számarányuknak megfelelően részt vettek az ország minden nemzetiségének képviselői is, élükön a magyar képviselők nagyszámú csoportjával. A nemzetiségi képviselők a múlt sérelmi politikájával ellentétben a demokratikus együttműködés termékeny talaján fejtették ki építő erejüket, a romák demokrácia élharcosaival vállvetve adtak újabb tanúbizonyságot az együttélő népek testvéri, közös munkájának gyümölcsbe fakoló eredményeiről. A magyar parlamenti csoport ma a demokratikus kormányon belül és a fontos parlamenti tisztségekben egyaránt jelentős ozlopa a népi demokrácia kiterebélyesedő épületének, de nemcsak a nemzetiségi egyenjogúság szerves állami tényezője, hanem az egész ország javára dolgozó képviselőház értékes népi erőcsoportja. Az ország első demokratikus parlamentje tehát nemcsak éber őre a demokráciának, hanem annak tényleges építője is, mert az ország lakosságának ama hatalmas többségét képviseli, amely ténylegesen és áldozatosan építi a népi demokráciát. A parlamenti munka lendülete és termékenysége még fokozottabb lesz az Egységes Munkáspárt megvalósításával, a munkásosztály szervezeti téren i is egysége, parlamenti képviselői még következetesebben és eredményesebben fogják kigyomlálni a közéletből a társadalmi haladás reakciós fékjeit, hogy fokozatosan felszabadítsák az ország minden alkotó ereje, a népi demokrácia államának, a társadalmi igazságnak, jólétnek és bőségnek megteremtésére. FENYVES LÁSZLÓ Hat oldal, ára POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF IV. évfolyam, 270. szám Taxa plätitä jc oomenii róni. ord. Dir Gsa, P. T. T. Nr, X7.3í4'I945 Hétfő, 1947 december 1 A Barátság Hetével ünnepli Románia dolgozó népe a jugoszláv köztársaság második évfordulóját November 29-én ünnepelte Jugoszlávia a népköztársaság kikiáltásának második évfordulóját. Ebből az alkalomból a Román- Jugoszláv Társaság (ARJUG) országszerte megrendezi — november 30 és december 6 között — a Román— Jugoszláv Barátság Hetét. A hét folyamán az egész országban ünnepségek sorozata ma, vasárnap Bukarestben nagyszabású ünnepéllyel nyílik meg. A romai rádió a hét folyamán több műsorvámot szentel a jugoszláviai újjáépítéss, a jugoszláv népi kultúra és újabb művészi alkotások méltatásának. Országunk népének szeretetét és megbecsülését az új Jugoszlávia és hős vezetője Tito marsall iránt méltón fejezik ki ezek országos ünnepségek és bizonyságot Temesvár. A Román — Jugoszláv Barátság Hete ünnepségeiből Temesvár lakossága is kiveszi méltó részét. Ma, vasárnap délelőtt fél tíz órakor az Operaház termében nagyszabású megnyitó ünnepség lesz, amely alkalommal Nichit tesznek arról, hogy a jugoszláv népek hősség felszabadítási harca és a győzelem utáni nagyszerű demokratikus vívmányai visszhangot találtak a dolgozó nép lelkében a demokratikus Romániában ista tábornok mond ünnepi beszédet, amelyet gazdag művészi műsor követ. A hét folyamán további nagyarányú ünnepségek, előadások, hangversenyek lesznek és ezeken az összes temesvári demokratikus , szervezetek résztvesznek. A Román—Jugoszláv Barátság Hetének temesvári ünnepségei Országos előkészületek az Egységes Munkáspárt életrehívására B u ka r e s t Az Egységes Munkáspárt életrehívására már minden előkészület megtörtént. Jelenleg a két munkáspárt országszerte hozzálátott a munkástömegek eszmei tájékoztatásához, közös kommunista-szocialista gyűlések keretében is" mértéül" az együttműködési alapokmány tartalmát és célkitűzéseit. Egyelőre a széles tömegek között folyik ez a felvilágosító munka s fokozatosan halad majd a magasabb pártszervek felé, míg a két párt közös kongresszusa kimondja az Egységes Munkáspártban való egyesülést. A mai és az ifjúsági szervezetekben Bikarest. A képviselőházi tisztségekből eltávolított liberálisok helyét demokratikus képviselőkkel töltötték be. A bizottságokban a MNSz képviselői is helyet kaptak számarányuknak megfelelően így a tájékoztatásügyi és propagandaügyi bizottság alelnöke Czikó Lőrinc lett míg egyik titkára Kiss Lajos. A szövetkezeti bizottság titkára Szadjár Kornél Takáts Lajos dr. a térmár annyira előrehaladt ez a munka, hogy rövidesen befejezett tényként számolhatunk az urumunkásság és a dolgozó vényhozási bizottság alelnöke, Szentmiklósi Ferenc a nemzetnevelésügyi bizottság egyik titkára, Antal Dániel a kőolaj- és bányaügyi bizottság titkára. A művészetügyi bizottság elnöke Szentmiklósi Ferenc, alelnöke pedig Nagy Tibor. A petíciós bizottság elnöki tisztséget szintén a MNSz képviselője Nánássy János dr. tölti be, nők egyetlen politikai táborba való tömörülésével az Egységes Munkáspárt keretében. Magyar képviselők a parlamenti bizottságokban A képviselőház egyhangúan elfogadta a bíráskodás demokratikus reformjának törvényjavaslatát Bukarest. A képviselőház délután ülésén megvitatták a bíróság demokratikus átszervezéséről szóló törvényjavaslatot. Felszólaltak az egyes pártok képviselői, a Román Kommunista Párt nevében Ceausescu Nicolae kijelentette, hogy pártja elfogadja a javaslatot. Patrascanu Lucretiu igazságügy- miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a benyújtott törvényjavaslat, amelyet a Román Kommunista Párt kezdeményezett, mely változást idéz elő az igazságszolgáltatás intézményében. Ez a reform szükségessé vált, mert a bírói testület egy része elleneszegült az újjáépítési folyamatnak és a demokrácia megerősítenének. A népi elemeknek a birtokába való részvétele hozzájárul majd a nagynépi tömegek igazságának megvédéséhez. A képvislőház ezután egyhangúlag elfogadtaa törvényjavaslatot