Szabad Szó, 1954. január-március (11. évfolyam, 1-75. szám)

1954-01-03 / 1. szám

w A temesvári Állami Színház létesítésének ötödik évfordulója Városunk k­ült­éré­letértek ünnepi ese­ménye az Állam­i Színház létesítésé­nek ötödik évfordulója. Egy-egy ilyen évforduló, akkor is, ha aránylag rö­vid időszak lezárulását jelzi, mindig a múltba való visszatekintésre kész­tet. Elgondolkozunk... Öt éves a te­mesvári Állami Színház... A gondo­lat önkéntelenül kérdés alakjában me­rül fel: hát Temesváron csak öt év óta létezik állami színház? Most, ami­kor városunk és tartományunk kul­túráide olyan gazdag, sokrétű, szí­nes, oly rohamosan fejlődik, gyakran megfeledkezünk arról, hogy m­indez teljességgel hiányzott a múltban. Szín­házunk ötödik évfordulója­­ismét eszünkbe juttatja a tökés-földesun rendszer átkos kultúrpolitikáját. Hány olyan dolgozó élt a múltban, Temes­váron vagy máshol, aki soh­a nem is volt színházban! Ha mindez eszünkbe jut, akkor ma jogos büszkeséggel te­kintünk kultúrforradalmunk ragyogó eredményeire. Az évforduló azonban eszünkbe juttatja azt is, hogy mind­ezekért az eredményekért állandóan harcolni kellett, sok, igen sok nehéz­séget kellett legyőzni. A hatalmas Szovjetunió példája megmutatta, hogy a­­színház a töme­gek nevelésének rendkívül fontos té­nyezője. Pártunk ezen útmutatás nyo­mán már 1945-ben, rövid idővel ha­zánk felszabadítása után, népszínház­­együttesek szervezését kezdeményez­te. Országszerte sok ilyen együttes alakult. Ezek közé tartozott a temes­vári „Teatrul Poporului“ is. Jól em­lékszünk még az akkori „Teatrul Po­­poru­lui“-ra Azt mondhatnánk, hogy az a néhány év, a népszínház meg­­a­lakulásától az Állami Színház léte­sítéséig, volt színházunk „hőskora“,­­ számbelileg kicsiny csoportban hiva­tásos színész alig akadt, de annál több a tehetséges fiatal, akik a legkü­lönbözőbb munkahelyekről kerültek a színpadra. Mennyi tetterő, buzgalom, áldozatkészség volt bennük! Játszot­tak a gyárakban, üzemekben, járták a falvakat, nem riadtak vissza a nehéz­ségektől. A dolgozók közül néhányan felfigyeltek arra, hogy most már van olyan színtársulat, amely az ő szá­mukra játszik. Az ellenséges eteme­k kigúnyolták, lekicsinyelték ezt a kez­deményezést Művészi szempontból is sok akadály tornyosult a lelkes kis csoport elé. Érezhető volt a színpadi tapasztalat hiánya, de főként az ideo­lógiai tisztázatlanság. Természetesen hasonló volt a helyzet az ország más városaiban működő népszínház-együt­teseimél is. A színészek és közönsé­gük, a dolgozók között egyre szoro­sabb lett a kapcsolat( egyre nagyobb a megértés. Pártunk közvetlen irányítása, ideo­lógiai nevelése a szovjet ségi­ség kedvező­­ hatása mindinkább megmu­tatkozott a „Teatrul Poporului“ mű­ködésében. Az elhatározó fordulat nép­­demokratikus kormányunk rende­lete folytá­n következett be­­. 1949- ben a népszínház-együttesekből állami színházak váltak. A szükséges anyagi alap, technika, körülmények biztosítá­sa mellett az állami színházak az il­letékes vezető szervektől állandó ér­,­tékes ideológiai-művészi segítséget kapnak A szovjet művészet és mű­vészet­­elmélet tanulmányozása szer­vezetten folyik. Az állami színházak helyesen meg­határozott műsorterve alapján olyan színművek kerültek bemutatásra, ame­lyek mind nagyobb tömegeket vonzot­tak a színházba. A színház együttese bemutatta Te­mesvár dolgozóinak Caragiale szati­rikus remekműveit: „Az elveszett le­vél“ és „Egy viharos éjtszaka“ cí­mű vígjátékot. Megismerkedtünk a múlt századbeli klasszikus orosz dra­maturgok, A. N. Osztrovszkij és Szu­­hovo-Kobitin alkotásaival. Hatalmas feladatot ásított színészeink elé az újtípusú ember ábrázolása a szovjet szerzők: Lavrenyev, Szobko, Csotkov, Komejcsuk, Afinogenov és számos más neves dramaturg műveiben. Az együttes tagjai kitartó, lelkes művé­szi munkájuk eredményeként egyre nagyobb sikerrel oldották meg e ne­mes, szép feladatot. A szovjet szín­művek helyes megvalósításáért foly­tatott küzdelmük közben színészeink művészi színvonala figyelemreméltó módon emelkedett. A színház államo­sításakor a tehetséges fiatalok mellé, akik közben igen sokat fejlődtek, nagy tapasztalattal rendelkező hivatá­sos színészek kerültek. A színészgár­­da hamarosan harmonikusan összeü­lő együttessé vált. Ez az együttes ma már bátran vállalkozhat a legigénye­sebb művészi feladatok megoldására, mint ahogy azt számos nagysikerű bemutatók bizonyították. Újabb szov­jet színművek mellé, mint amilyen Komejcsuk „Bodzaliget“ című ragyo­gó vígjátéka, hazai dramaturgiánk al­kotásai és nyugati ha­ladós­zellem­él írók művei kerültek — legutóbb Va­­leriu Luca „Viharos nyár“ és Howard Fash „Harminc ezüstpénz“ című szín­műve. Pártunk és­­a kormány figyelme kiter­jedt a gyermekek részére nyújtott szín­művészet fejlesztésére is. Az Állami Színház egyik tagozata, a Bábszínház, az évek során szintén figyelemreméltó fejlődésről tett tanúságot és jelentős mértékben járult hozzá a dolgozók gyer­mekeinek hasznos szórakoztatásához, a kicsinyek ízlésének és erkölcsi felfogá­sának neveléséhez. Városunk és tartományunk magyar és német nemzetiségű dolgozói kimondha­tatlan örömme­l és a hála mély érzésé­vel fogadták az elmúlt évben állami színházunk magyar és német tagozatá­nak megalakítását, amelyben nagysze­rűen nyilvánul meg pártunk nemzeti po­litikája. Mindkét tagozat, bár még csak rövid idő óta működik, komoly eredmé­nyeket ért el. Hozzájárult ehhez a két együttes igyekvő, alapos művészi mun­kája és a színház vezetőségének gondos irányítása.­­ Állami színházunk művészegyüttese, technikusai és munkásai kötelességtu­­dóan dolgoztak az elmúlt öt év folya­mán. Tudták, hogy a színház népi de­mokratikus rendszerünknek köszönheti létét, tudták, hogy a dolgozó nép érde­keiért munkálkodnak. Közönségünk számtalan jelét adta őszinte, szívből jö­vő elismerésének, ami újabb erőfeszíté­sekre ösztönözte a színház tagjait. Öt­évi eredményes működés után városunk és tartományunk dolgozói szeretettel kö­szöntik az Állami Színház munkaközös­ségét és joggal remélik, hogy a most kezdődő új évben újabb eredményeket és sikereket érnek m­ajd el a szocialista realista színjátszás terén. E. I. A Nagy Nemzetgyűlés második ülés­szakán megszavazott családjogi tör­vénykönyvnek rendkívül nagy jelentő­sége van népünk életében. A családjogi törvénykönyv figye­lembe veszi, hogy a gazdasági és politikai életben végbement mélyre­ható átalakulások eredményeként új családi viszonyok jöttek létre. A tör­vény ennek megfelelően szabályozza a házasságból, rokonságból, örökbe­fogadásból és a gyermekeknek neve­lésre fogadásából fakadó viszonyokat, a hazánkban kifejlődő szocialista élet új körülményeinek szellemében. A családjogi törvénykönyv intézke­dései a Román Népköztársaság Alkot­mányának elvein alapszanak, amelyek biztosítják a férfiak és a nők jog­­egyenlőségét, a házasság és a család védelmét és megszilárdítását, агz anya és a gyermek védelmét Az új törvény az új társadalmat építő mun­kásosztály és a dolgozó nép magas­­fokú erkölcsi elvein alapszik. Ebben az uj társadalomban a kizsákmányolás járma alól felszabadult, ember előtt megnyílt a lehetőség a bőséges és boldog élet megteremtésére. Az uj családjogi törvénykönyv szö­ges ellentétben áll a régi burzsoá­­földesúri törvénykezés családjogával. A burzsoá család hazugságon, kor­rupción, a mindenáron való meggaz­dagodásra való törekvésen, kölcsönös becsapáson alapszik. Élénken tükrözi azt a társadalmat, amelynek minden tettét a maximális profit­törvénye irá­nyítja. A burzsoá házasságot és csa­ládot az érzelmek eltorzulása, gyarló anyagi érdekek alá rendelési­,, gát­lástalan hozományvadászat, visszata­szító örökösödési és gyámsági csalá­sok jellemzik. A népi demokratikus rendszer le­hetőséget teremtett arra, hogy új ala­­ptokra helyezzük a családi életet, vé­­get vessünk a nők lealacsonyításának és a gyermekek erkölcsi megnyomo­rításának. A családjogi törvénykönyv­­intézkedéseinek az a céljuk, hogy erő­sítsék a házasságon alapuló és az ál­lam által támogatott családi életet, amely a házastársak kölcsönös bizal­mán, vonzalmán és megbecsülésén, a férfi és a nő jogegyenlőségén, az egyéni érdekek és a társadalmi érde­kek egységén épült fel. A családjogi törvénykönyv már első szakaszában kimondja, hogy a Román Népköztár­saságban a házasság és a család az állam oltalma alatt áll s hogy az ál­lam védi az anya és a gyermek érde­keit. A család alapja a házastársak szabad elhatározásából kötött házas­sága. A h­ázastársak közötti viszony­ban, valamint a gyermek iránti jogok gyakorlásában a férfinak és a nőnek egyenlő jogai vannak. A szülői jogok csak a gyermek érdekében gyakorol­hatók. A kizárólag önző anyagi érdekeken alapuló burzsoá házassággal szemben a családjogi törvénykönyv a házas­társak teljes jogegyenlősége alapján szabályozza a házasságot. A családi törvénykönyv egyebei­ között kimond­ja, hogy a házasságban a férfi és a nő jogai és kötelezettségei egyformák. Házasságukra vonatkozólag a házas­társak közös megegyezés alapján ha­tároznak minden kérdésben A há­zasság ideje alatt a házastársak bár­melyike által szerzett javak, meg­szerzésük időpontjától kezdve, közös javaknak tekintendők. A törvénykönyv a házasságkötés feltételeinek szabályozása során szá­mos, eddig érvényben volt, elavult korlátozást szüntetett meg. (Szülők, vagy nagyszülők beleegyezése, a há­zasságkötés megakadályozása, távoli rokonság, vagy a k­eresztelésből szár­mazó rokoni kapcsolatok miatt, stb.) A lökés országokban dívó „próbahá­zasság“ és „válási divat“ a burzsoá társadalom rothadtságát szemlélteti. (Az Amerikai Egyesült Államokban ma minden 4 házasságra egy válás esik.) A családjogi törvénykönyv ez­zel szemben a válást a házasság és a család erősítésének elve alapján sza­bályozza. A törvénykönyv előírja, hogy a házasság bírói végzéssel fel­bontható bármelyik házastárs kérésé­re, ha a házasság folytatása komoly okok miatt lehetetlenné vált a házas­ság felbontását kérő számára. Az indító okok alaj­osságának cibitáli­sa­kor figyelembe kell venni a kiskorú gyermek érdekeit is. A válás új sza­bályozásának az a célja, hogy meg­akadályozza a házasság könnyelmű felbontását. A törvénykönyv megállapítja az eltartási kötelezettségeket a család keretén belül. Eltartási kötelezettség áll fenn férj és feleség, szülők,­­és gyerm­ekek, örökbefogadó és örökbe­fogadott, valamint a törvényben kü­lön megnevezett más személyek kö­zött. Eltartásra csak annak van joga, aki erre rászorult, mert mun­kaképtelenség miatt nem dolgozhat A leszármazottnak joga van az eltar­táshoz nagykorúságig, bármilyen ok­ból kerül szorult helyzetbe. Külön figyelmet fordít a családjogi törvénykönyv a kiskorúak védelmére, a szülők jogainak és kötelezettségei­nek megállapítására gyermekeik iránt. Mindkét szülőt azonos jogok és köte­lezettségek illetik meg gyermekeik te­kintetében, függetlenül attól, hogy a gyermekek házasságból, vagy házas­ságon kívül születtek, vagy örökbe­fogadottak A szülők csak gyermekeik­ érdekében gyakorolhatják szülői jo­gaikat. A családjogi törvénykönyv számos szakasza azt juttatja kifejezésre, hogy a népi demokratikus rendszer messze­menően gondoskodik az örökbefoga­dott gyermek életéről Az örök taga­dás csak akkor hagyható jóvá, ha az örökbefogadó biztosítani tudja az örökbefogadott gyermek normális fi­zikai és erkölcsi fejlődését. Szabály az is, hogy az örökbefogadás nem szolgálhat sem kizsákmányolást, sem más olyan célokat, amelyek ellenkez­nek a törvényes intézkedésekkel és a szocialista együttélés szellemével. Igen fontos az az intézkedés, hogy azoknak a személyeknek közös kéré­sére, akiknek a beleegyezése szük­séges az örökbefogadás jóváhagyá­sához, a gyámhatóság jóváhagyhatja az örökbefogadást a természetes le­származás minden következményével. Ebben az esetben csak mindkét há­zastárs együttesen fogadhat örökbe gyermekeket, vagy egy nem férjezett nő. A 80. szakasz előírja, hogy abban az esetben, ha a bíróság érvénytele­níti az örökbefogadást, mert az örök­­befogadott gyermeket szüleinek bele­egyezése nélkül fogadták örökbe, eh­hez az örökbefogadott beleegyezése is szükséges, ha már betöltötte tizedik életévét. A népi demokratikus állam atyai gondoskodását a gyermek iránt s az ifjú nemzedék helyes nevelésének biz­tosítását tükrözik azok a szakaszok, amelyek kötelezővé teszik a szülök számára, hogy megfelelően gondoz­zák, neveljék gyermekeiket, óvják egészségüket A szülök kötelesek gon­doskodni a gyermek fizikai fejlődé­séről, taníttatásáról, képességeinek megfelelő szakmai oktatásáról, hogy a gyermek a közösség hasznos tagjá­vá váljék. A gyámság és gondnokság elren­delésének lehetőségei az új törvény szerint szélesebb körűek, mert most több személy jogosítható fel gyám­ságra, vagy arra, hogy ügygondnok­ságot vállaljon. Gondnokság alá helyezés esetén a törvény sokkal nagyobb gondosko­dásra kötelezi a gondnokot, mint a régi törvény. Az új törvénykönyv megállapítja a házassági korhatárt: a férfi csak 18., a nő csak 16. életévének betöltése után köthet házasságot. Kivételes esetekben engedélyezhető a 15. élet­évét betöltött nő házasságkötése is, a fővárosi néptanács végrehajtó bizott­ságának, vagy ama tartományi népta­nács végrehajtó bizottságának jóvá­hagyásával, amelynek területén a nő lakik. A törvénykönyv előírja, hogy 14. életévének betöltése után a kiskorú maga gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit de csak szüleinek elő­zetes beleegyezésével, hogy ezáltal megvédjék a gyermeket mások visz­­szaé­léseitől. A néptanácsok keretében működő gyámhatóságoknak állandó ellenőr­zési joguk van arra, hogy a szülők miképpen gyakorolják jogaikat és kö­telezettségeiket a kiskorú gyermekek iránt. A szülői jogok gyakorlásának szabályozásában is az apa és az anya jogegyenlőségének elve érvényesül, akárcsak a családi kapcsolatok egyéb területén. A családjogi törvénykönyv minden egyes intézkedése eleven tanúbizony­sága annak, hogy a néphatalom min­den törekvése a házasság és a család erősítésére és oltalmazására, az anya és a gyermek érdekeinek megvédésé­re irányul. A családjogi törvénynek az a célja, hogy szilárd alapot teremt­sen a család fejlődésére és családi életben meghonosítsa az új embert jellemző magas erkölcsi elveket. A családjogi törvénykönyv — a család megszilárdításáról való állami gondoskodás tanúbizonysága SZABAD SZÓ Vasárnap, 1994 január 3 Ünnepi előadás a temesvári Állami Színházban Fennállásának, ötödik évfordulója al­ka­lmából a temesvári Állami Színház vasáraim. január 3-án este 19.30 órakor ünnepi előadás keretében hozza színre Valeriu Luca „Vara furtunoasă“ (Viha­­ ros nyár) című színművét. * A tartományi GTA-szolgálat szervezze meg jobban a mezőgazdasági gépek javítását­ ­ A gépállomásokra és a temesvári gép­javító központra a téli hónapok folya­mán az a feladat hárul, hogy a mező­­gazdasági gépeket megfelelően kijavít­sák, hogy tavasszal kijavított, rendbe­hozott gépekkel kezdhessék meg a me­zőgazdasági kampányt. A Temesvár-tartományi gépállomások nem tettek eleget a tervben lefektetett feladataiknak, mostanáig egyetlen trak­tor javítását sem fejezték be. Számos traktor javítását kezdték meg, viszont nem tudták folytatni cserealkatrészek hiánya miatt. Ez a tartományi GTA-szol­­gálat hibája, mivel nem gondoskodott idejében cserealkatrészekről. A gépállomások közül a javításokkal az újpécsi GTA áll a legjobban. Itt 3 IAR- és 4 KD-traktor javítását kezdték meg. A bethlenházi gépállomásnál 4 IAR- és 2 KD-traktor áll javítás alatt. A gátaljai és dettai gépállomásnál 3 KD és 2 IAR- traktort javítanak. Számos gépállomás azonban igen gyengén ha­lad a javításokkal. Ez a helyzet például a nagyremetei GTA-nál. A temesvári gépjavító központnál valamivel jobb a helyzet, itt hozzákezdtek a tervben elő­irányzott összes traktorok javításához, azonban itt is nagymértékben gátolja a munkát a cserealkatrészek hiánya. A gépjavítások ütemének meggyorsí­tásától függ a tavaszi mezőgazdasági munka gyors lebonyolítása. A gépjaví­tások meggyorsításához szükséges, hogy a tartományi GTA-szolgálat megfelelő mértékben biztosítsa a gépállomások­nak a javításhoz szükséges cserealkat­­részeket, a GTA-tő vezetősége pedig ide­jében gondoskodjon a javításhoz szük­séges anyagok beszerzéséről. Kövessék az összes Temesvár tartományi gépállo­mások az újpécsi gépállomás példáját, ahol a traktoposták maguk készítenek el egyes szükséges alkatrészeket. Ki mint vetett, úgy aratott Nemrég történt meg az évvégi jöve­delemelosztás a facsádi „Lenin Útja“ kollektív gazdaságban. A tagok munká­jának eredményét a gabonával roska­­dásig megrakott kocsik bizonyították legjobban. Az öreg Csáti Imre és csa­ládja évi keresete felülmúlja bármelyik egyénileg gazdálkodó paraszt jövedel­mét. Összesen másfél vagon szemesga­­bonát vitt haza. Fél vagon és 528 kiló búzát, 76 kiló híján fél vagon kukoricát kapott. Most azon töri a fejét, hogy hol helyezze el ezt a sok terményt. Mert a család nem tudott kellő térfogatú gabo­naraktár építéséről is gondoskodni. Jö­vőre azonban már ez is lesz. Minden­esetre tejbe aprítani való kenyér, az m­ár van jócskán. A Csáti-család még mást is kapott jól megérdemelt munkájáért. 8800 lejt kész­pénzben, 70 kiló gyapjút és 90 kiló tú­rót. A zöldségfélékből is szekérszámra vittek haza. A család 4 tagja összesen 1.231 munkanapegységet teljesített. Sokan kaptak még húsz—huszonöt má­zsa búzát és 3—4 ezer lejt meg egyebet. Például az öreg Léva János, Galambos János, Bron György Van aztán olyan tagja is a gazdaságnak — igaz, hogy nem sok —, aki jelenleg azt számolgat­ja, hogy hány hét van még hátra ta­vaszig. Cserkó István is ilyenformán áll most. A nyáron, ahelyett hogy a gazda­ságban dolgozott volna kályhát rakott és egyéb munkával töltötte el az idejét. Az év végén nemcsak a munkanapegysé­geit, amelyekből kevés volt, hanem a járandóságát is könnyen számbavehette. Nála is beigazolódott a közmondás: Ki mint vet, úgy arat. A propagandisták figyelmébe: Az SZKP története második évfolyamainak és az esti párttanfolya­­m­oknak a propagandistái jelenjenek meg hétfőn, 1954 január 4-én a Párt­­kabinetben. / S­PORT­ KORCSOLYÁZÁS. Budapest: Szovjetunió—Norvégia 1370.753 pont, 1396.7­59 pont. Nemzetközi barátsá­gos. Egyéni összetett: 1 Szilkiv (Szovjetunió) 193.118 pont.­2. Szakm­­­eriko (Szovjetunió) 193.496 p. 3. Andersen (Norvégia) 193.710 p. Rész­letezés: 500 m. S­zerge­je­v 43.4 mp. Krisin 43.8 mp. 3. Szilkov 44.5 mp. Mindhárom: Szovjetunió. 5000 m: An­dersen (Norvégia) 8.22.4 p. 2. Sza- Icunenko 8.23.8 p. 3. Goncsarenko. 1500 m­ Szilkov 2.17.4 p. 2. Szaku­­nenko. 3. Grisin. 10.000 m: Andersen 16.55.4 p. 2. Goncsarenko. 3. Szaku­­nenko. ■ІНДИЧНІ! — і • !!■ і идиміїїиив і — - —— llf !1І' ' ' 11 VASÁRNAPI SPORTMŰSOR: KÉZILABDA. A tartományi terem­­bajnoki küzdelem január 3-і fordulója (a Sportközépiiskola fedettcsarnoká­ban): 14,45 órakor: Varjast Recolta GAS—Resicai Metalul 16,35 óra: Resicai Metalul MP—Temesvári Voinţa. 17,40 óra: Dettai Avân­tul—Temesvári Ştiinţa 18.45 óra: Aradi Progresul—Temesvári Progre­sul. Temesvári Ştiinţa IAT—Temes­vári Lokomotív. Női csapatok 14 órakor: Temesvári Ştiinţa II —Resicai Constructorul. 15.50 órakor: Temes­vári Ştiinţa I.—Resicai Metalul.

Next