Szabad Szó, 1963. április-június (20. évfolyam, 77-152. szám)

1963-04-02 / 77. szám

2 a Március 6 gyárból Fő törekvésünk — a termelékenység növelése Az utóbbi időben számottevő ered­ményeket értünk el vállalatunkban a munka termelékenységének növelése te­rén. A múlt évben a növekedés valami­vel meghaladta a 6 százalékot, idén pedig, az első két hónapban ugyan­csak 6 százalékkal növekedett terven felül a munka termelékenysége. E fon­tos gazdasági mutató ilyen arányú túl­­haladása annak tulajdonítható, hogy a vállalat munkaközössége idejében meg­tette a szükséges intézkedéseket a gyár gazdasági hatékonyságának növeléséért. Megemlíthetünk olyan fontos — a munkatermelékenység növelésére hozott — műszaki intézkedéseket, mint pél­dául az acélnak kéreg­formákba való öntése (precíziós öntés), ami kiküszö­böli az öntött alkatrészeknél a kiké­szítési műveleteket, mivel nem létezik megmunkálási ráhagyás; a hőkezelés­nél a villanykemencék használatának szélesebb körű felhasználása, ami a minőség lényeges javítása mellett le­hetővé tette a munkaráfordítás csök­kentését. Másik fontos intézkedés értelmében sokoldalúbban használjuk ki a meg­lévő másolóberendezéssel ellátott ma­rógépet, így lehetővé vált a gép fel­­használása egyes szerkezetek használa­tával, öntőszekrények készítésére is. Más gyárakhoz viszonyítva, e termék­nél nálunk a munkatermelékenység két és félszer nagyobb. A továbbiakban megemlíthető, hogy majdnem teljes egészében gépesítettük azokat a ter­melési vonalakat, ahol a fémállványo­kat állítjuk elő. A vállalat profiljának megfelelően, készítményeink legnagyobb részét me­legen és hidegen történő matricázással állítjuk elő. S mivel a termelékenység növelése terén elért eredményeink jók, ez nagymértékben a szerszámlakatosok szorgalmának is köszönhető, akik jó minőségű szerszámokkal igyekeztek elő­segíteni a termelés ütemes menetét. Itt meg kell említenünk azt­ is, hogy egyre több szerkezetet használunk a szer­­számkészítésnél. A meglévő gépi felszerelés minél tö­kéletesebb kihasználása, a holtidő mi­nimumra csökkentése, a termelésben néha előadódó megszakítások kiküszö­bölése vállalatunkban a munka terme­lékenysége növelésének egyik igen je­lentős bel­ső tartaléka. A szakképesítés emelése gyárunkban igen jó eredményeket ho­zott. A két szakképesítő tanfolyam hozzájárult a dolgozók ismereteinek bővítéséhez, a szakosításukhoz. Azóta hozzáértőbben kezelik és használják ki a vállalat korszerű gépi felszerelését. A szakmai színvonal emelésén kívül az is hozzájárult a munka termelékenysé­gének növeléséhez, hogy termékeink 90 százalékát dolgozóink műszaki nor­mák alapján készítik. A termékek önköltségének csökkentése gyárunk dolgozóinak egyik fő törekvé­sei közé tartozik. Már az idei terme­lés előkészítésekor egész sor intézkedést foganatosítottunk termékeink olcsób­bakká tételére. Egyik törekvésünk, hogy a termékeknek megfelelő minősé­gű és méretű nyersanyagokat szerez­zünk be, s ezáltal csökkentsük a meg­munkálások mennyiségét. A vállalat műszaki vezetősége a pártalapszervezet irányításával, igyekezett kidolgozni a gazdaságilag legelőnyösebb termelési eljárásokat, gépesíteni egyes művelete­ket, minél szélesebb körben bevezetni a kisgépesítést, s ezáltal minél kisebb­re csökkenteni a kézi munkával vég­zett műveletek mennyiségét. Az önköltségcsökkentési törekvés, ami főképpen a korszerű technológiai eljárások bevezetésében és elterjeszté­sében jutott kifejezésre, azt eredmé­nyezte, hogy az év elejétől közel 16 százalékkal sikerült csökkentenünk az önköltséget a tervezetthez viszonyítva, így, az év első két hónapjában több mint 980.000 lej terven felüli megta­karítást értünk el az önköltségi árnál és 220.000 lej jövedelmet valósítottunk meg terven felül. Új munkamódszerek bevezetésével A Március 6 vállalat idei termelési terve több mint 11 százalékkal na­gyobb az előző évinél. Különösen azok­nak a szerszámoknak és felszerelések­nek bővült a választéka, amelyek az építő­telepi munkálatok korszerűsítését, gépesítését szolgálják. Annak érdeké­ben, hogy ez irányú feladatainknak eleget tehessünk és túlszárnyaljuk e termékek termelési tervét, számos új munkamódszert vezettünk be, így pél­dául: precíziós öntéssel készítünk szá­mos alkatrészt, mint: fémoszlopok hü­velyeit, az 1“ és 2“ univerzális fogók szorítópofáját, szabályozható fogókat stb. Másik új munkamódszer: a másolá­­sos marás, amelyet a matricák elkészí­tési és a kebillákba való precíziós ön­tés munkálataira is kiterjesztünk. Jelentős szerepe van az újításoknak és ésszerűsítéseknek. Említésre méltó a kommunista Paul Mihai és Zappel Leopold újítása, mely a fémállványzat számos alkatrésze formájának és elő­állítási technológiájának megváltozta­tására irányul. Ez újítás alkalmazása több mint 1.500.000 lej megtakarítást jelent a vállalatnak. Munkaközösségünk nagy gondot for­dít az osztályok és műhelyek magas technicitású gépekkel, felszerelések­kel való ellátására. E téren meg kell említenem, hogy magas frekvenciájú árammal végezzük a felszíni edzéseket. Mindezek hozzájárultak az év első hónapjaiban a terv összes mutatószá­mainak teljesítéséhez és túlszárnyalá­sához és lehetővé teszik első negyed­évi tervünk határidő előtti valóra vál­tását. Kisgénesítéssel könnyebb a munka, jobbak az eredmények Vállalatunk munkaközössége mélyre­hatóan tanulmányozta minden munka­helyen a jobb munkafeltételek megte­remtésének, a kézi munkaerő géppel való helyettesítésének lehetőségét. E téren számos intézkedés történt, így például a kisgépesítési alapból 5 tonnás gördülő darugerendát szerel­tek fel a szerszámlakatos osztályban, amellyel megkönnyült az anyagoknak és kész termékeknek a munkacsarno­kokba történő szállítása. Az öntödében kalcináló kemencét építettek a szükséges mellék­felszerelé­sekkel, miáltal jelentősen növekedett a termelékenység és megkönnyült a dol­gozók munkája. A berakást és ki­ürítést teljes egészében gépesítettük. Jelentős kisgépesítési munkálatok van­nak folyamatban. Ilyen például: ho­mokszóró dob a viaszkmodellek beszó­­rására, készülék a csövek osztályozá­sára stb. (ZAPPEL LEOPOLD, FELD­MANN KLÁRA, RU1AN GHE­ A Politikai Könyvkiadó gondozásában román nyelven megjelent: V. I. LENIN TELJES MŰVEI, 14. KÖTET (600 oldal 12 lej) A kötet V. I. Leninnek 1900 szeptember — 1907 február közötti írá­sait tartalmazza. A proletariátus forradalmi pártjának a parlamenti harc iránti magatartását taglaló írásokban Lenin leszögezi a párt taktikáját az ellenforradalom támadási időszakában, rámutatva, hogy a pártnak meg kell őriznie szervezeti és ideológiai függetlenségét. Ugyanakkor szembeszáll a mensevikekkel, feltárja a taktikai és a szervezési kérdésekben tanúsított op­portunizmusuk közötti összefüggést és leleplezi a liberális burzsoá pártok kétszínűségét. ★ Ugyanannál a kiadónál megjelentek az alábi brosúrák: — „A román nép harca a társadalmi és nemzeti kizsákmányolás és el­nyomás ellen, a függetlenségért“ (a XIV. századtól a XIX. század elejéig — 1821-ig). —­ „Az 1848-as forradalmi esztendő a román országokban“. SZÍNHÁZ,M0Z: Ma, kedden Állami Román Színház (19,50 órakor): Căruţa cu paiaţe; Állami Magyar Színház (19,30 órakor): Mandragora; Temesvári mozik műsora * Maxim Gorkij (3, 5, 7, 9): A csoda; Arta (11, 1, 1, 7, 9): Camelia; I. L. Cara­­giale (11, 3, 3, 7, 9): Halál a cukorszige­ten; Alexandru Sabia (10, 2, 4, 6, 8). Micsoda éjszaka; Victoria (3, 1, 7, 9): A gyáva; Pilimon Sirbu (11, 3, 3, 7, 9); A Huramzamin vár; Ifjúsági Mozi (3, 3, 1, 7, 9): A két „N“ ur titka; VI. Kerületi Munkásmozi (3, 5, 7): Késő bánat; Sza­badf­alusi Munkásmozi (1, 7); Warenné mestersége; Vörös Csillag; Mehala (3, 1, 7): Pezsgő és dallamok; CFR Klubmozi (4, 6, 8): A komédia aranykora; Aradi mozik műsora .­Dózsa György filmszínház: Camelia: Nicolae Balcescu filmszínház: A szív rej­telmei; Herbák János filmszínház: Törté­netek a forradalomtól; I. L. Caragiale filmszínház: A szállítmány; Ifjúsági Mozi: A bitó; Progresul, Ujárod: Záróakkord: Solidaritatea, Gál: A nagy reménységek. Ma, kedden, az e. kerületben: az 1. számú (Engels utca 1réfa. 9) 7-15 óráig: a 2-számú (Ady Endre utca 1) állandó; a 1. 4. számú (Ștefan cel Mare , tea 3) 7-13 óráig a 2 -,. számú (Da­cilor utca 16) állandó; a 6. számú (Petru Maior tér 2) 7-13 óráig; a ///. kerületben­. a 7. számú (Porumbescu utca 3) 7-21 óráig; a IV. kerületben: a 8. számú (Miron Costin itea­­) 7-15 óráig; a 9. számú (Gojdu utca 7-21 óráig; a 10. számú (Tolbubin tér )Handó; a 11. számú (Preyer utca 1) áig; az V. kerületben : a 12. számú (tea )8) 7-21 óráig; a VI. kerület­ig. számú (Primăriei utca 13) 7*2’ Szabadfalun­, a 29. számú (Ion Sta­­vea 23) 7—20 óráig; Aanácon­ a 68. gyógyszertár (V. Magdi utca 31) óráig tart nyitva. Holnap, szerdán, április 3-án Bukarest­i műsora­. 4:00: Híradó és idő­járásjelentés; 5,07: Polkák és mazurkák; 5,30: Torna; 5,40: Népi dallamok; 6,00: J­­rafik­. Híradó és időjárás­­­jelentés; 6,07: A cos­­meşti-i kollektív gaz­daság fúvószenekara játszik; 6,20: Falurádió; 6,30: Keringők; 6,45: Népi táncok; 7,00: Hitek; 7,10: Munkadalok; 7,30: Orvosi tanácsadó; 7,35: Hirdetések és zene; 7,43: Vidáman köszön a pionír; 8,00: A központi lapok tartal­mának ismertetése; 8,08: Könnyűzene; 8,30: Operarészletek; 9,00: Dvorak, IV. szimfónia; 9,32: Népi zene; ro,oo: Rádió­­színház; 11,47: Hangszerszólók; 12,00: Esztrádzene; 12,30: Részletek Zsiganov: Musza Dzsalil című operájából; 13,00: Hitek; 13,05: Műsorismertetés; 13,10: Ro­mán szerzők művei; 13,40: A Duna víz­állása; 14,00: A Magyar Zene Hete; 14,30: Déli hangverseny; 13,00: A román nép és a nemzeti kisebbségek zenéje; 15,30: Részletek mai operettekből; 16,60: Ion Bădănoiu kürtöt játszik; 16,15: Moszkva beszél ; 16,45: Könnyűzene-egyveleg; 17,00: Hírek és időjárásjelentés; 17,10: Népi zene; 17,30: Zeneműsor gyermekek­nek; 18,00: Mozart: 3. számú G-dúr he­gedűverseny előadja Arthur Grumiaux; 18,30: Angol nyelvlecke; 18,40: Dalok; 19,00: Falurádió; 19,25: Florentin Delmar könnyűzenéje; 19,40: Románcok; 20,00: Hiradó; 20,15: A romani vasutasok man­dolinegyüttese játszik; 20,30: Jó éjszakát gyerekek; 20,40: A főváros hangverseny­­életéből; 2M5: Irodalmi műsor; 21,30: Népi zene a hallgatók kérésére; 22,00: Hírek, időjárásjelentés és sport; 22,25: Canzonet­­tek; 22,40: Szimfonikus hangverseny; 23,20: Tánczene; 23,50-23,55: Legújabb hírek". Bukarest 11 műsora 2,00: Hírek; 12,16: Műsorismertetés; 12,15: Tudor Giortea: 1. számú vonósnégyes; 12,44: Népek zenéjé­ből; 13,15: A riporter jegyzetei; 13,25: Esztrádhangverseny; 14,00: Hiradó; 14,10: Szórakoztató fúvószene; 15,30: Elena Cer­­nei és Nicolae Secăreanu énekel; 15,00: Dallamok; 15,30: Román szerzők szimfo­nikus művei; 16,60: Hírek és időjárásje­lentés; 16,10: Esztrádzene; 16,30: Népda­lok és táncok; 17,00: Operettrészletek­; 17,30: Orvosi tanácsadó; 17,35: Hirdetések, reklámok és zene; 18,00: Hírek; 18,05: Népi zene; 18,30: Borisz Cristoff Muszorg­szkij dalokat énekel; 18,50: Tudor Arghe­­zi költeményeiből; 19,00: Román szerzők szerelmi dalai; 19,30: Orosz nyelvlecke haladóknak; 19,40: A román lírai színház története; 20,10: Szerzőink művei; 20,50: A Rádió szószéke; 20,40: Magda Constan­­tinescu énekel, Nelu Orian akkordeonon játszik; 21,00: Hiradó; 21,15: Könnyűzene­­előadóik műsora; 22,00: Preklasszikus szer­zők művei; 22,30: Tánczene; 23,00: Hírek; 23,10: Esztrádművek; 23,23-24,00: César Franck: Zongoraötös, zongorán közremű­ködik Szvjatoszlav Richtter. % mrm * * ** * *'»»»» * » A temesvári Javítóüzem Crosney utca 61 szám, sürgősen felvesz szakképzetlen munkásokat, hőkezeléshez (184) A tartományi pártkabinet közleménye A marxizmust-leninizmust tanulmányozók esti egyetemének program­ja a következő: KEDDEN, 1963. ÁPRILIS 2-ÁN, 17 ÓRAI KEZDETTEL Történelem 1., II. és III. évf.: előadás a pártkabinetben. SZERDÁN, 1962. ÁPRILIS 3-ÁN, 17 ÓRAI KEZDETTEL előkészítő előadást tartanak az RMP történetét tanulmányozók I. és II. év­folyamának propagandistái számára. CSÜTÖRTÖKÖN, 1963. ÁPRILIS 4-ÉN, 17 ÓRAI KEZDETTEL előadás az esti tanfolyam I. és II. évf., valamint az RMP szervezeti sza­bályzatát tanulmányozók körei propagandistáinak a tartományi pártkabi­netben. SZABAD SZÓ Belső tartalékokból — magasabb termelékenységet Hasznos ötlet PÎRVU NICOLAE, levelező És Rosescu Pavel mellett, mások is vannak a karánsebesi autobázisnál, a­­kik rátértek az új bevezetésére a mun­kába. Floroiu Dumitru, Idiceanu Va­sile és a többi „veterán“ példáját kö­veti Stopei Gheorghe és mások is. Pár héttel ezelőtt történt, a kazán­ Rosescu behelyezett a szerkezetbe, Lá­­sebesi gépkocsi-bázison. Azon a reg­­bával egy pedált taposott, amivel mű­gelen Stângu Nicolae kommunista, a II javítócsoport vezetője, mint szoká­sa, körbejárta a munkahelyeket. Meg­állapodott Bosescu Pavelnal. — Ma néhány radiátort kell kija­vítani —, mondotta neki. — Ügyelj arra, hogy idejében készen legyenek... ködésbe helyezte a medence aljára sze­relt emelőt. A radiátor lassan lesüly­­lyedt. Néhány nyomás a szivattyú fo­gantyújára s . . . megjelentek az első levegőbuborékok, jelezve a hiba helyét. Ugyanazon pedál segítségével a radiá­tort kiemelték és a vizsgálat ezzel be-kis idő múlva a műhelybe behozták fejeződött. A jelenlévők mindannyian a hibás radiátorokat, valahol kilyu­kadtak, azonban meg kellett találni, hogy hol, s aztán beforrasztani ... A legnehezebb művelet az volt, hogy megtalálják a hibák helyét; ehhez mindegyik radiátort vízmedencébe kel­lett süllyeszteni, levegőt beszivattyúzni, m­íg végül a buborékok jelezték a be­ismerték milyen fárasztó művelet volt ez azelőtt. Most valamelyikük az órá­jára nézett s aztán megállapította: — A szerkezet segítségével, a javí­tási idő fél órával csökken ... íme, az ötlet haszna, nem szólva ar­ról, hogy a radiátor fárasztó, kézzel népviseletben, mintegy négyszáz diák lépett fel a zebrani-i kulturotthonban,­lyet. Nem éppen könnyű munka a ne­ való besü­llyesztése is kiküszöbölődik... s ahol uj életünkről, pártunkról szóló két radiátort tartani s közben a két kezed is a vízben ázik «— nem éppen­­ könnyű és nem kellemes, különösen télen. Minderre nem először gondol! Bosescu Pavel. S arra is, vajon, nem lehet itt megoldást találni? Bár fiatal ember, mégis voltak már tapasztalatai a mesterségben, aztán meg tanfolyamon is részt vesz, ahol gyarapítja szakismereteit. Mindez se­gítette őt, hogy megoldást találjon. Egy napon megszólította Fleroiu Du­­mitrut, a pártalapszervezet titkárát, aki egyben tevékeny újító is. Elmon­dotta neki, mit javasol, mi az öt­lete . . . Ezután következett az ötlet valóra váltása, amiben társai támogatták. Színgu Alexandru elvégezte a hegesz­tőmunkát. Scheidbauer István asztalos a farészeket készítette el. Beszerzett egy emelőt s .. . elkövetkezett az első kísérlet ideje . . . Sofőrök, gépészek, szerelők — mindannyian kíváncsian figyelték Bo­iescut, aki biztos kézzel végezte mint­ORGHE és UDVARDI GYÖRGY,­j kaját. A medencét megtöltötték vízzel, az őrszem tagjai­ i odahoztak egy hibás radiátort, amit emelkedik a műszaki színvonal a temesvári Kandia csokoládé- és cukorkagyárban is. Nemrégiben fejezték be például a képen lát­ható, önműködő csokoládé-tem­­■perátor berendezés felszerelését. Mint annyi más vállalatnál. Kedd, 1963 április 2 Dallal, tánccal a bánsági tájakon A gyári kultúrotthonban a helybeli, valamint a gádi és doláci iskolások mutatták be tudásuk legja­vát. Nagy volt a gyér szülők öröme, amikor a versenybizottság bejelentette, hogy a versenyből iskolájuk három kultúrcsoportja, a dalárda, a rigmus­­brigád és a tánccsoport első helyre ke­rült az iskolák versenyében. BITTE ISTVÁN, levelező Szemet gyönyörködteti­ dalokat, bánáti táncokat adtak elő, a szomszédos falvakból egybegyűlt több száz főnyi közönség előtt. Érdekesek voltak a rigmusbrigádok előadásai is. Műsorukban a tanulók beszámoltak gyermekeink boldog életéről, pártunk irántuk tanúsított gondoskodásáról, va­lamint jó tanulási lehetőségeikről. Jól szerepelt és továbbjutott a záb­­rani-i kórus és tánccsoport, az al­o­p. rigmusbrigád és tánccsoport, valamint más együttesek. WILD FERENC, levelező Négy falu iskolásai találkoztak az óbessenyői kul­turotthonban. Mind a helybeliek, mind pedig a valkányi, óbébai és keglevich­­házi iskolák kicsiny műkedvelői felké­szülve jelentkeztek a versenyekre. Jól szerepelt a gazdag, változatos műsor­­számokat bemutató valkányi rigmus­brigád, az óbessenyői kórus és tánc­csoport. Nagy sikert aratott a kegle­­vichházi diákoknak a hazánkban együtt­élő nemzetiségek testvéri összefogását jelképező tánca, melynek során román, magyar és német népi táncokat, befeje­zésül pedig a barátság baráját adták elő­ KASZA ILONA, pioníroktató A gyoroki 2-es számú 8-osztályos iskola tanulói az 1963. évi versenyekre idejében meg­kezdték az előkészületeket és szorgal­masan próbáltak. Ennek köszönhető, hogy a Gyorokon lezajlott községek közötti verseny­szakaszon az iskola két együttese első helyen végzett, az első ciklus táncosai pedig másodikok let­tek. Dicséret illeti az iskola tornászait, akiknek mű­vészi tornagyakorlatait a közönség nem egy esetben nagy taps­sal jutalmazta. Szép előadást tartott a gyoroki 1-es számú 8-osztályos iskola kórusa és tánccsoportja, valamint a pálosiak rigmusbrigádja és dalárdája, valamint ma a megyüitesek M' KOLLER LAJOS, I .Detián a rajoni művelődési házban bonyolítot­ták le a rajonbeli három középiskola és a csákóvai mezőgazdasági iskola­­központ kultur csoportjainak versenyét. A középiskolások versenye iránt nagy volt az érdeklődés, ami kitűnik abból is, hogy a teremben több mint ötszáz főnyi közönség volt jelen. Minden is­kolából négy-négy kulturcsoport és nagy számú szólista lépett színpadra. A legjobban felkészült együttesnek a gátaljai kórus és hangszer együttes, a dettai rigmusbrigád és a csákóval tánccsoport bizonyult. POTORAC IO AN, levelező író - olvasó találkozó Vasárnap délelőtt kedves vendég­kásságáról szóló előadást, aki érdekes látogatott el a temesvári Pionirpalota- történeteket mesélt el tevékenysége­ia, a könyvbarátok köre meghívta során szerzett tapasztalataiból, valamint Radu Teodoru írót, néhány részletet olvasott fel elbeszél A találkozás a Pionirpalota könyv­­léseiből, tárában zajlott le, ahol sok kis olvasó Az ismertető után Radu Teodoru jelent meg. A gyermekek nagy érdek- elbeszélgetett a Pionirpalota olvasó­­lődéssel hallgatták végig az iró­num­ táborával. Bélyeggyűjtők értekezlete A Román Bélyeggyűjtők Egyesülete sitse a Román NK dolgozóinak sike­­szombaton országos értekezletet tartott rent a szocializmus építésének hitelje­­a fővárosi Posta-Palotában, sítésében. Az értekezlet munkálatain részt vett A munkálatok során jóváhagyták a Grigore Marin mérnök, közlekedésügyi Román Bélyeggyűjtők Egyesületének új és távközlési miniszterh­elyettes, a Kül­ szervezeti szabályzatát és megválasztot­­Kereskedelmi Minisztérium képviselői, ták az egyesület új vezetőtanácsát, művészek és kulturális dolgozók. A Román Bélyeggyűjtők Egyesüle-Az értekezleten megvitatták a filaté­­te tanácsának elnökévé Emanoil Tiu­­lia fejlesztésének kérdéseit s e szék- Iescut választották, tornak azt a feladatát, hogy­ népszerű­ (Agerpres) Iyí f&$z£›Áh,á$tza£ Az Államtanács törvényerejű rendelete értelmében a kép­zőművészetünk fejlesztése terén kifejtett eredményes munkássá­gukért — a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki Cornel Medrea szobrászt, 75. születésnapja alkalmából, Ion Irimescu szobrászt 60. születésnapja alkalmából és Vida Géza szobrászt 50. születésnapja alkalmából. Újabb tanúbizonysága ez annak, hogy a párt és a kormány, az egész nép mily nagyra érté­keli szocialista kultúránk és művészetünk kimagasló alkotóit. A román képzőművészet egészében eredetiségénél fogva különleges helyet foglal el a faszobrászat. Az ember a fafelhasználás hosszas történetében­­ fuvolát és pánsípot­, kobozt és hegedűt faragott magának; a szépre áhítozó emberek különböző jeleneteket, véstek fába, állatalakok és emberek szob­rait alkották meg belőle, faragvá­­nyokkal díszítették a parasztházak ka­puit, a tornácos falusi házak oszlo­pait. Népünk művészetében hosszú időn át a fa töltötte be azt a szerepet, amit más népeknél az égetett anyag, a gránit vagy a márvány. A mai ro­mán képzőművészetben a faszobrá­szatnak is méltó képviselői vannak, akik folytatják a népi és haladó mű­­alkotási hagyományokat. Ezek közé tartozik Vida Géza szobrászművész is akinek erőteljes művészete mélyreható­an tükrözi a sajátos népi hagyományo­kat. Láttam Vida Gézát munka közben: úgy faragja a fatörzseket, mint a má­ramarosi erdőségek fadöntője. Mater­A Felkelés­ben a mesebeli hősök külsejét megörökítő délceg vitéz — a nép szimbóluma — fejszéjével betöri az összes börtönök és igazságtalansá­gok kapuját. A Pintea legendája dom­bormű és Pintea ítélete szobor a nép igazáért küzdő híres­­betyár harcának epizódjait, szemlélteti. Más műveiben, mint a Pihenő pa­raszt szobormű, Egyesítik a mezsgyé­ket dombormű stb. szocialista hazánk dolgozóinak ii életét mutatja be. A művész vésője alatt embernek állított humoros elemeket“ — mondja róla a művész. — Mióta szobrászkodik? Szótlanul felkel és a szomszédos helyiségből egy állati alakokat ábrá­zoló faragásos faedényt, meg egy kár­tyába faragott rózsát ábrázoló alto­­reliefet hozott elő. — Negyedik eberaista voltam, ami­mé olyan, mint a többi szobrászé, itt­kár ezt faragtam — mondotta most­­is láthatjuk a gipszöntvényeket és lyogva. Alexandru Moja tanító, aki agyasformákat. Itt azonban az ural­ maga is szobrász volt, vezette első lo­kodó elem a fa, a maga legváltozato­ péseimet ezen a pályán, amelyhez éle­sebb formájában, egy bonyolult és nem fűződik, sima felületű diófagyökérből a művész kígyót formált. Egy különleges for­májú vadmeggyfaágból egy táncosnő stilizált, alakja lép elő. A műterem kő-Vida Géza ma 50 éves. Alkotásait ismerik és megbecsülik az országban és külföldön egyaránt. E mű­vek közül egyesek népünk zepén több méter magas fatörzsből a Harcos múltjának momentumait eleve­­fejszecsapások alatt egy leendő szó­­nítik fel, bor alakjának körvonalai bontakoz­nak ki. A szobrászművész bebarangolja a falvakat, a hegyvidéki településeket, s az emberek életéből, az öregek rég­múlt idők eseményeit felidéző elbe­széléseiből merít ihletet. Sok jó barát­ja van a falusiak között. Meleg han­gon mesélt nekem Stan Pătraş szaplon­­ca­i fafaragó parasztról. „Szoboralak­­jaiban mindenkinél jobban megőrzi a népi művészetre jellemző groteszk és emlékművé lesz a fa. Művében sole ____________________________________vidám, optimista elemet találunk. Az Avas! tánc három táncoló falusi le­gényt ábrázol. A művész egyetlen moz­zanatot, pillanatot ragadott meg, de úgy érezzük, mintha a fa is táncra akarna perdülni. A művész most szo­borsorozaton dolgozik, amely a mai román faluban lüktető, eleven kultu­rális életet szemlélteti majd. Valentin Brodszkij szovjet profesz­­szor az 1960-as moszkvai kiállításon bemutatott műveiről ezeket mondta: A kiállítás legtöbb látogatójának tetszé-­­­sét Vida Géza faszobrai ragadták meg. Valamennyi szobor kifejezése hiteles, kompozíciójuk­­ és térbeli elhelyezésük tökéletes“. Az Avas! tánc szoborcsoportot 1961- ben bemutatták a párizsi Rodin mú­zeumban. A román szobrászművész számos más alkotását, mint A bányász, Pihenő paraszt, A mi kollektív gazda­ságunk, különböző országokban állí­tott­ák ki. Műveit bemutatták a velen­cei Biennálén, Helsinkiben, Bratisla­­vában, Kairóban, Berlinben, Damasz­­kuszban, Szófiában, Alexandriában. Vida Géza a Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere s még 1954-ben Pintea ítélete című szobrá­ért állami díjjal tünteti ki. A művész sokoldalú társadalmi tevékenységet fejt ki, mint a Máramaros tartományi Művelődés- és Művészetügyi Bizott­ság elnöke s a Nagy Nemzetgyűlés képviselője (már másodszor választot­ták meg). Vida Géza mellett a fiatal művészek sokasága nő fel. A nagy művésztől megtanulják, hogy fába véssék költői gondolataikat, szépet alkossanak a népnek, gazdagítsák képzőművészetünk kincsestárát. I. CLEJAN, az Agerpres szerkesztője Baromfitenyésztők tanácskozása (Folytatás az első oldalról) FLUTURE MARIA, a lenauheimi kollektív gazdaság baromfitenyésztője elmondotta, hogy már február máso­dik felében megkezdték a csibeneve­lést. Tavaly is így tettek, s a baromfi­­tenyésztési szabályok alapján nevelt aprójószágot korán értékesíthették. TRACHE CONSTANTA, aki a ba­romfitenyésztők országos tanácskozá­sán is részt vett, miután ismertette az ott hallott módszereket, elmondotta hogy Ő a perjámosi kollektív gazdaság­ban libatenyésztéssel foglalkozik, másik két baromfitenyésztő pedig tyuk és pulykaneveléssel. — Kitűnő felté­teleink vannak viziszárnyas tenyészté­sére. A baromfitelepen például keresz­tülfolyik az Aranka-patak, s körülöt­te dús füvű legelő terül el. A tavaly­ról megmaradt 676 liba tojni kezdet, s igy nemsokára ültethetünk. — A fiatal baromfitenyésztő azt javasolta, hogy a rajoni mezőgazdasági tanács idén szervezzen víziszárnyasok tenyész­tésével kapcsolatos tanfolyamot is, a legjobb módszerek megismerése céljá­ból. Majd kijelentette, hogy idén 4.500 kislibát nevel fel. Lelkes vállalás PORTIK ERZSÉBET, a keglevich­­házi nőbizottság elnöke elmondotta, hogy a községhez tartozó négy falu olvasóköreiben megvitatták a barom­fitenyésztők országos tanácskozásának ajánlásait, melynek nyomán egyre nö­vekszik azoknak a száma, akik ház­táji gazdaságukból mind több barom­fit, tojást értékesítenek a szövetkezet által. — Januárban és februárban — mondotta — 11.500 tojást adtunk át Stanca Ana, Szász Erzsébet, Baltazar Teréz s még számos asszony megfogad­ta, hogy idén mindegyikük 90 barom­fit értékesít a szövetkezet által. Hasonló vállalások más községek­ben is elhangzottak. Fluture Maria, a lenauheimi kollektív gazdaság élen járó baromfitenyésztője, miután el­mondta, hogy tavaly háztáji gazdasá­gából a szövetkezet által értékesített baromfiért és tojásért 1.500 lejt ka nőtt, kijelentette a tanácskozáson, hogy idén 60 tyúkot, libát és kacsát, vala­mint 600 tojást ad át. Fibişan Maria, a valkányi kollektív gazdaság baromfi­­tenyésztője pedig 80 tyúkot, libát, ka­csát értékesít idén. A szövetkezet jó áron veszi át az árut — hangsúlyozta — s így nem kell a városba utaznunk, amely időveszteséggel, felesleges ki­adással jár COMAN ANA, a varjasi nőbizottság elnöke elmondotta, hogy a nemrégiben megtartott gyűlésükön az asszonyok kijelentették- háztáji gazdaságukban külön-külön, idén több mint 120 ba­romfit nevelnek. A siker nyitja A rajoni tanácskozás részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták BERBEGA PETRUNAK, a sándorházi állami gaz­daság állattenyésztési brigádvezető­jé­nek felszólalását, aki a gazdaság ba­­romfitenyésztőinek 15 éves tapasztala­tait ismertette. — Mi, a különböző faj­tájú, nagy ten­yésztől­a­jdonságú szár­­nyas tenyésztésével évről évre szebb eredményt érünk el, a terven felüli jövedelem terén — hangsúlyozta. — Első és nagyon fontos követelmény a származás ismerete, mert általában a gazdaságból gyűjtött tojásból kelte-, tett­ csirkékkel gyűlik meg a bajunk. Igyekszünk elkerülni az ilyen keve­redést. Amikor a keltetőállomásról el­hozzuk a csirkéket, nagy gondot for­dítunk arra, hogy szállítás közben meg ne fázzanak.­­ A meleg biztosításáért, s állandó mozgásra való ösztönzés céljából, ami a gyors fejlődést elősegíti, a padlón 15-18 cm vastagságban trágyát terí­tünk, ledöngöljü­k azt, majd erre szecs­kázott szalmát helyezünk, s homokot szórunk. A vályúkba öntött friss, de langyos vizet gyakran cseréljük, így az állatok állandóan kapírgálnak, mo­zognak, e a „munka" — mondta mo­solyogva — mindig jó étvágyat biz­tosít. Az eleséget kartonlapra helyez­zük, mert lábaik kopogása hasonlít a kotló csipegetéséhez, ami szintén evés­re ösztönzi őket.­­ Éppen azért, mert ezer és ezer csirke van egy-egy ólban, a tenyész­tőknek fel kell figyelniük azokra, a­­melyek bágyadtak, nem esznek. Eze­ket azonnal elkülönítjük addig, amíg az orvosi vizsgálat alapján történő gon­dozás eredményeként meggyógyulnak. A legkisebb vigyázatlanság, gondat­lanság sok száz csibe életébe kerülhet. A tanácskozás zárószavában OPREA­­ON, a Nagy­szen­tmiklós rajoni mező­­gazdasági tanács elnöke, miután ösz­­szegezte az elhangzottakat, hangsú­lyozta, hogy a baromfitenyésztés kér­dését minden kollektivista tegye ma­gáévá, s törekedjenek arra, hogy mind a gazdaság állattenyésztő telepén, mind a háztáji gazdaságban tenyésztett ba­romfival idén jelentős mértékben já­ruljanak hozzá a dolgozók ellátásának megjavításához.

Next