Szabad Szó, 1972. január-március (29. évfolyam, 8353-8428. szám)

1972-01-28 / 8374. szám

A falufejlesztés újabb távlatai elé A községi pártbizottsági titkárok és néptanácsi elnökök első országos konferenciájának különleges jelentősége van falvaink további urbanisztikai fejlődése, gazdasági meg­erősödése szempontaiból. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs záróbeszéde s az elfogadott fejlesztési program elénk vetíti a holnap sokoldalúan fejlett községét, amelyet a ma embe­re kell hogy valóra váltson fokozott hozzáértéssel, lelkese­déssel és tervszerű munkával. A sokrétű munkaprogram teljesítését hivatott előrelen­díteni a Galaţi megyei Pechea község néptanácsának szocia­lista versenyfelhívása az ország összes községeihez, állam­polgáraihoz, a falufejlesztés, a gazdasági-kulturális felemel­kedés még kihasználatlan tartalékainak értékesítése érdeké­ben. A község vezetőinek, képviselőinek és állampolgárainak többre való tudatos törekvése példát ad minden néptanácsi vezetőnek, képviselőnek arra, hogy sose elégedjen meg a ma elért eredményekkel, s keresse, kutassa a korszerű holnap felé vezető utat. A Pechea községi versenyfelhívás példamutató falvaink gazdasági megerősítése tartalékainak feltárásában, s ugyan­akkor bizonyítja, hogy minden egységben anyagi és emberi lehetőség egyaránt van a tervszámok túlteljesítésére, csak alaposan elemezni kell a földkihasználást, a takarmány­termesztési és állatlétszám-növelési tartalékokat, nem utolsó­sorban az emberek legmegfelelőbb ösztönzési módjait, rend­szerét. S a tartalékok feltárása, hasznosítása végeredmény­ben megalapozza a további fejlődést, hiszen a többletjöve­delem nagyobb felhalmozást, magasabb javadalmazási szintet biztosít a tagságnak. S ez mindenki érdeke! A felhívás külön foglalkozik a termelő-szolgáltató egysé­gek hálózatának kiterjesztésével, ami követelménye a kor­szerű községnek. Ezen a téren Temes megyében is van bő­ven tennivaló — csak körül kell néznünk portánkon. Nagyszerű elképzelések valóra váltását tűzték célul a Galaţi megyei helység községgazdái az urbanisztika fejlesz­tése terén is, amelynek jórészét hazafias munkával és pénz­­beni hozzájárulással hívják életre. Gondoljunk csak a víz­ellátásra és a központi fűtés bevezetésre, az utcák kövezé­sére, járdák aszfaltozására, gyermekjátszóterek­ létrehozására. E célkitűzések minden tekintetben a városhoz közelítik a szocialista falut. A példa tehát adott, most már rajtunk a sor, hogy a jó gazda szemével körülnézzünk saját házunk táján, s keres­sük, kutassuk a gyorsabb ütemű fejlődés ma talán még nem egészen körvonalazott útját. A többi között ez is egyik fon­tos feladatuk a ma kezdődő községi néptar­á­si ülésszakok­nak. Mindenként érdemes mélyrehatóan elemezni a lehető­ségeket, megtanácskozni a falu előtt álló tennivalókat. A sa­ját érdekükben teszik. Gödör Károly SZÁMUNKBAN • Hírek, információk és előadások műsora 9 Portélet: Tapasztalatcse­re a politikai munka módszereiről • Élenjá­ró község három képvi­selője 9 Jogi tanácsadó 9 Az ittas sofőr és „jó­szívű“ kollégája 9 Csa­lád és iskola oldalun­kon folytatjuk a vitát az osztályfőnök nevelési feladatairól. Diákposta: A gyermeknevelés kis­­szótára 9 Riportunk a gépkocsivezetők iskolá­járól 9 Tv-előzetes 9 Térkép előtt: Hokkaido — a téli olimpia színhe­lye 9 Külpolitikai jegy­zetek 9 A nemzetközi életből 9 Sportoldalun­kon riportok, hírek, vé­lemények VII.AG PROLETARIAT F.C.YF.S­ 4.TF.TF.K? AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA. Nagy sorozatban készülnek az It 20-as rúdelemek az Electro-Banat Üzemben. Ké­pünkön Berta Gizella munka közben Gazdag termések mesterei Hektáronként 43100 kiló cukorrépa Beszélgetés NICOLAE PLOPEANUVAL, a csenei mtsz főmérnökével A cseneiek tavalyi cukorrépahozama megyei vi­szonylatban is kiváló volt s gazdaságuk történetében egyedülálló. Míg 1961-ben 18150 kilót takarítottak be hektáronként, a hozam 1967-ben 35 257, majd 1969-ben 40 163 és 1971-ben 43 100 kilóra növekedett. Tehát si­kerüket nem lehet azzal magyarázni, hogy kedvezőbb volt az időjárás. — Felvetődik hát a kérdés, mi a gazdag termés titka? — Nincs titka. Szigorúan és megkülönböztetett módon al­kalmazzuk agrotechnikáját. Mivel tápanyagigényes, igyek­szünk elkerülni azt, hogy négy éven belül ugyanazon a terü­leten termesszük. Így az elő­­vetemények után maradt táp­anyagot is hasznosítja. Tavaly például egy 40 hektáros táblán búza után vetet­tük. A kenyérgabonának az előző évben hektáronként 200 kiló szuperfoszfátot és 250 kiló ammóniumnitrátot juttattunk. A répának az őszi szántás alkalmával hektá­ronként csak 25 tonna érett istállótrágyát forgattunk alá. Az átlaghozam meghaladta az 50 000 kilót. A többi területen, parcellánként megkülönbözte­tett módon, hektáronként 300—350 kiló szuperfoszfátot, 200—250 kiló karbamidot és 100 kiló ammóniumnitrátot műveltünk a földbe. — Vagyis, ez azt jelenti, hogy az agrokémiai térkép ál­landóan kéznél van, s haszno­sítják előirányzatait? — Igen. Körülbelül nyolc­száz hektárnyi olyan terüle­tünk van, amelyet agrokémiai elemzés és távlati vetésforgó tervünk alapján hasznosítunk cukorrépatermesztésre, s szem előtt tartjuk az elővetemények hozamának alakulását, tápa­nyagfogyasztását is. Persze ez olyan terület, amelyen a ren­delkezésünkre álló felszerelés­sel a követelményeknek meg­felelően elsimíthatjuk a talajt. Az R Poly 7 magot ugyanis — ez adta eddig a legmagasabb termésátlagot — hatsoros vető­géppel vetjük. Arra törek­szünk, hogy már a maghullaj­­tás idején biztosítsuk az elő­írásos növényszámot, hogy megkönnyítsük a ritkítást és gépi kapálást is alkalmazhas­sunk. — S ez milyen előnnyel járt? — Az előnyt elsősorban az biztosította, hogy korán vetet­tünk. Ezáltal a gondozás ideje nem esett egybe más növé­nyek ápolásával. A tökéletes vetés eredményeként pedig hat munkanap alatt elvégeztük a ritkítást, ami más években legalább két h£tig tartott. Mingesz József (Folytatás аг 5. oldalon) XXIX. évfolyam 8374. szám Péntek, 1972. január 28. 8 oldal, ára 30 báni Municípiumi és városi néptanácsi ülésszakok Tegnap délután tartották meg a Temesvár municípiumi néptanács XV., rendes ülés­szakát. A munkálatokon részt vett Roth Iosif elvtárs, a me­gyei néptanács végrehajtó bi­zottságának alelnöke. A mu­nicípiumi néptanács képvise­lőin kívül az ülésszakon meg­hívottként jelen voltak nagy­nemzetgyűlési és megyei nép­tanácsi képviselők a munici­piu­m területén levő választó­kerületekből, gazdasági egysé­gek és intézmények vezetői, párt- és állami aktivisták, tö­meg- és társadalmi szerveze­tek képviselői. Az ülésszak napirendjén a következő kérdések szerepel­tek: X. A Temesvár munici­­pium 1972. évi helyi gazdál­kodási tervére vonatkozó ter­vezet elfogadása — a terve­zetet Vasile Pop elvtárs, a municípiumi néptanács első alelnöke terjesztette elő. „ A municípium 1972. évi helyi költségvetési határozat­ terve­zetének elfogadása — előter­jesztette Doru Cristian elvtárs, a municípiumi néptanács al­elnöke. 3. Válasz a Hunyad megyei néptanács versenyfel­hívására — ismertette Kon­rad Edgar elvtárs, a municí­piumi néptanács alelnöke. Az állandó bizottságokban történt megvitatás után az ülés­szak a felszólalások során el­hangzott javaslatokkal kiegé­szítette a helyi gazdálkodási és költségvetési tervet, jóvá­hagyta a helységfejlesztési és -szépítési versenyben tett fel­ajánlásokat.­­ Hasonló napirendi kérdé­sekkel, néptanácsi ülésszakot tartottak csütörtökön Lugoson és Buziáson is. A mezőgazdaság-gépesítési állomások aktívájának munkaülése A megyei pártbizottság bü­­rójának kezdeményezésére Temes megye 34 mezőgazda­ság-gépesítési állomásának ak­tívája tegnap munkaülésen elemezte az elmúlt évi gaz­dasági-pénzügyi és termelési eredményeket, valamint az 1972. évi tervfeladatokat. Részt vettek a tanácskozá­son a megyei pártbizottság bárójának tagjai, az ingá­k Temes megyei trösztjének ap­parátusa, a gépesítési állomá­sok igazgatói, fő­közgazdászai, pártszervezeteinek titkárai, a szakszervezeti bizottságok el­nökei, a gépesítési osztályok vezetői, egyes megyei szervek képviselői. Gheorghe Turturică mér­­ nök, az ingá­k Temes megyei trösztjének igazgatója elemez­te, hogy miként teljesítették az 1971. évi tervmutatókat s ismertette az idei feladatokat. Mihai Hurezeanu mérnök, a tröszt osztályvezetője az ingá-k és a gépesítési osztályok ter­melési tervét részletezte. Ion Burlica, a tröszt főmérnöke, a dolgozók közgyűléseinek meg­szervezéséről tartott előadást. Az előterjesztett jelentések s a felszólalók behatóan ele­mezték a felmerülő kérdése­ket s intézkedéseket javasoltak. TRIFON DARIE elvtárs, a megyei pártbizottság titkára zárószavában hangsúlyozta az mgá­k dolgozói előtt álló fel­adatok teljesítésének, a mű­szaki-anyagi alap tökéletes kihasználásának fontosságát, pártunk X. kongresszusa me­zőgazdaságfejlesztési intézke­déseinek valóra váltásáért. ■ A guatemalai főváros külnegyedeiben a rendőrség kínzás jeleit viselő holttes­tekre bukkant. Feltételezik, hogy a gyilkosságokat a szél­sőséges szervezetek tagjai kö­vették el. ■ Kanadában ideiglenesen felfüggesztették két fontos vasú­tvonalon a forgalmat, mert attól tartanak, hogy a hatalmas hóvihar lavinát in­dít el. ■ Kolumbiában lezuhant az Urraca társaság egyik re­pülőgépe. A gép 40 utassal Bogotából szállt fel San An­dres célponttal. Rövid idővel felszállása után felhőszaka­dás következtében a főváros közelében lezuhant.­­ Több mint 38 millió dol­láros anyagi kárt okozott a manilai nemzetközi repülőté­ren kiütött, a város történeté­ben páratlan méretű tűzvész. Hat személy életét vesztette és 19-et kórházba szállítottak.

Next