Szabad Szó, 1947. január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)

1947-02-05 / 30. szám

.§3E€fcfs« 1948 február Sa­w «i®­­ ■*■1 49. évfolyam, so. szám Ma: A Déli-sark titka Ára 40 fillér SZABAD SZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA Elsorvad paprikatermelésü­nk, ha az áru összevásárlására nem kapnak hitelt a szövetkezetekmuamin Világhírű fűszernövé­nyünkkel, a paprikával baj van. Nem az a baj, ahogy sokan gondoljuk, hogy nem lehet eladni, sőt, nagy mennyiségben eladha­tó. A baj ott jelentkezik, hogy a beváltó szövetkezet­nek nincs pénze, hogy a termelőtől a paprikát meg­vásárolja, jóllehet erre kor­mányrendelet kötelezi. Ebben a gazdasági évben eddig mindössze 20 vagon paprikát exportáltunk, nagy részt a Szovjetunióba és ki­sebb mennyiséget az Egye­sült Államokba. Ameriká­nak már eladtunk további 50 vagont, sőt még ugyan­ennyit el lehetne adni. A két paprikabeváltó szövet­kezet— a kalocsai és a sze­gedi — azonban nem ren­delkezik pénzzel, hogy a paprikát a termelőtől meg­vásárolja. Most kellene a nagyobb paprika szállítmá­nyokat indítani, mert az amerikaiak szívesen veszik a magyar fűszerpaprikát a csak festőanyag spanyol paprika mellé. A beváltó szervezetek hónapokkal ezelőtt nem egészen másfélmillió forint hitelt kaptak és ezzel na­gyon szép teljesítményt ér­tek el. Lebonyolították a hitellel a 20 vagonos kivi­telt és összevásárolták az eddig belföldre eladott több mint 50 vágón paprikát. Több pénz azonban nincs, s legalább 3-4 millió forint kellene a két beváltónak, hogy a paprikát a termelő­től megvegyék, s az ex­portőrök útján kiszállítsák. A paprikát jól el lehet ad­ni. A szállítás körül már nincsenek nehézségek. A Nemzeti Banknak a dollárra is szüksége van. Feltétlenül elő kell teremteni ezt a pár millió forintot, mert itt nemcsak a termelők, ha­nem a nemzetgazdaság ér­dekeiről is szó van. Kiváló fűszernövényünk piacait elveszteni rendkívül nagy kár lenne. A virágzó paprikatermelési kultúránk elsorvadását idéznénk elő, éppen akkor, amikor a ter­melők 1945-ben maguk vet­ték át beváltó, szövetkeze­teik útján a paprikaterme­lés irányítását és értékesí­tését is. A hitelnek meg­vannak a biztosítékai, kö­zel 300 vagon áru van még a termelőknél többször tíz­millió értékben s minél töb­bet el tudunk adni, valutá­ban szegény országon , an­nál több nyersanyagot, árat tud a paprika ellenértékéül külföldön vásárolni. Reméljük, a pénzügyi ha­tóságok megértik a paprika­termelők szövetkezetének kérését; ezt egyébként a földművelésügyi miniszté­rium is támogatja. Indít­sák el a holtpontról a pap­­rikaértékesítést, ebből min­denkinek­ csak előnye szár­mazik. Termelőnek, szövet­kezetnek, Nemzeti Bank­nak. Biztosítják a tavaszi vetőmagvakat A napokban a földművelés­ügyi miniszter elnöklete alatt nagy tanácskozás folyt a ta­vaszi vetőmagszükséglet bizto­ss­­ágáról. Itthon nem rendel­kezünk elegend­a vetőmaggal, behozatallal kell biztosítani a szükséglet egy részét Az érte­kezleten azt az álláspontot fo­­gad­ták el, hogy a tavasz fo­lyamán elsősorban csak az új gazdák kaphatnak az akció so­rán vetőmagot, a régi gazdák közül pedig csak azok, akik legalább 90 százalékos aszály­kárt szenvedtek, továbbá a hadigondozottak, a hadifog­lyok hozzátartozói Az értekez­leten a közellátásügyi­­minisz­térium részéről részt vett Sza­­bek államtitkár is, aki a föld­művelésügyi miniszter előter­­jesztésére hozzájárult ahhoz, hogy amíg a külföldről vásá­rolt vetőmag megérkezik, e közellátásügyi minisztérium 500 vágon árpa- és zabvető­magot enged át a földművelés­ügyi miniszternek. Az értekezlet foglalkozott ez­után a burgonyatermelés fel­lendítésének kérdésével is. Azt az álláspontot foglalták el, hogy a primőrburgonya árát nem állapítják meg, a bur­­gonyavetőgrmó biztosítására pedig jó minőségű vetőgrinót szereznek be külföldről. Szabad Szó-napok Karcagon és Törökszentmiklóson óriási érdeklődéssel zajlanak le az ország különböző vidé­kein rendezett Szabad Szó napra. Szerkesztőségünkbe töm­ütegével érkeznek levelek, me­­lyekben meghívják a szerkesz­tőséget az ország legtávolabbi vidékeire is. Február - én két Szabad Szó-nap is lsz, az egyik Karcagon délelőtt­­.­ ak­kor a Kultúrpalotában, a másik délután 8 órakor Török ősei­llandóság, a StáBJ és piaci téren lévő helyiségében. Mind­két Szabad Szó napon Dar­­vas József főszerkesztő modi bevezetőt, Horváth József belpolitikai beszámolót tart, Korolovszky Lajos a kül­politikáról, Tóth Benedek a parasztság gondjairól beszél. A nagy érdeklődéssel várt Sza­bad Szk-napot a Nemzeti Pa­rasztpárt helyi vezetői nyitják meg. Karcagon Tóth Sándor TőrökszeatariklóBO® Dt. Sík. hó Láes­ti _ ... m holdat áraszthatnak el a belvizek Jeges Aradot fenyegeti a Dunamentét Budapesten kedden várat­lanul beköszöntött az olva­dás. Amint értesülünk, az olvadás Nyugat felől érke­zett és hogy ez a valóság­ban mit jelent, azt minden­ki tudja, aki értesült az ausztriai, szlovákiai, ruszin­­szkói hegyeket borító hó magasságáról. Az Árvízvédelmi Kor­mánybiztosság mérnökeivel beszéltünk elsősorban Bu­dapest helyzetéről. A legna­gyobb aggodalmat Buda­pesten a déli összekötő vas­úti híd mögött megépített ideiglenes híd cölöpsorai jelentették, ezeket ugyanis, sajnos, a hirtelen jött jég­zajlás miatt már nem lehe­tett kiemelni. Ugyanakkor az ideiglenes hidat támoga­tó, ú. n. kőszekrényes jár­mok is bentmaradtak a víz­ben. Az Árvízvédelmi Kor­mánybiztosság azt akarta megkísérelni, hogy a Szö­vetséges Ellenőrző Bizott­ság jégtörő hajóival ú. n. jégfolyosót töret az újpesti öbölből az összekötő hídig, és ezen a jégfolyosón leúsz­tatja a két 100 tonás darut és ezzel kiemelteti a jég­gátló kőszekrényeket és cö­löpsorokat. Ez azonban nem sikerült Háromméteres régtorlaszok Nem volt más hátra, mint az Árvízvédelmi Kormány­­biztosság erélyesen felszólí­totta a MÁV-ot. A MÁV meg is indította a munká­latokat és február elsején estére, úgy ahogy, szétrob­bantották a gátakat. Ekkor látták a folyammérnökök, hogy ez már mintegy 3 mé­teres jégtorlaszt eredménye­zett, ami ebben a pillanat­ban is még áll. Itt a baj. Most újabb kísérletet tesz­nek arra, hogy a Boráros­­téri híd és a Szabadság-híd között robbantásokkal a so­dorvonal irányában jégfo­lyosót nyissanak, amelyen a záros határidőn belül meg­induló olvadáskor a Lánc­híd ás az Erzsébet-híd fel­fogta jégtömeget leeresszék, hogy a föntről, nagy meny­­nyiségben lezúduló jeges áradatot már tiszta pesti Dunaág fogadja. Pozsonytól Budapestig A Dunán végig a helyzet röviden vázolva a követ­kező : Pozsonynál torlasz van. Oroszvárnál 60— 70 szá­zalékos mederállás mellett szintén torlasz képződik, ez aggasztó azért, mert Pécs­nél 67 százalékos meder­­állás mellett 3­-3­ méteres torlasz képződött Az 1848-as és 1850-es kilométerkövek között két torlasz képző­dött, alatta állójég van, úgyhogy a robbantás lehe­tetlen. A gönyüi torlasz még fennáll, itt részlege® apadás könnyíti majd a jég levonulását, viszont a ko­máromi vasúti híd roncsai komoly torlódást okozhat­nak, bár a mostani robban­tások igyekeznek jégfolyo­­sót képezni, mert alatta 11 km-es szabadvíz van. Nyer­gesújfalu ugyancsak kri­tikus pontja a meginduló Dunának, mert 2—3 méte­res jégtorlasszal állójégre támaszkodik. Budapestig áll a jég Budapesttől Érdig nyílt víz van. Pentelén zaj­lik, sajnos, innen Mohácsig ismét áll és Marta—Ordas között a legkritikusabb pontnál , robbanthatatlan torlaszok vannak. Mindezek után tudnunk kell a következőt: Ausztriá­ban a hegyek átlagos hó­takarója 60—60 cm. Szlo­­venszkóban a Morva levezető vizei fölött sok helyen egy­méteres a hóvastagság. Ha itt most Nyugatról elindul a már jelzett meleg lég­áramlás, olyan hatalmas mennyiségű víz zúdul a Duna medrébe, amely a torlaszokat felemeli és az 1 1­ 10-es jeges ár megismét­lődésére számíthatunk. Még egyetlen reménység van, hogy ez a nyugati melege­dés átmeneti. Bár erre sok remény nincs. Pénz, pénz, pénz kellene Az Árvízvédelmi Kor­­mánybiztosság igyekezett mindent megtenni. Sajnos, az igényelt 23,5 millió forint költség helyett eddig mind­össze 9,5 millió forintot ka­pott. Pénz, pénz és pénz kellene, azzal még most is megfelelő intézkedésekért foganatosíthatnánk. Még november­ben­­ megszervez­ték saját tűzszerész-oszta­gaikat, akik nap-nap után, ahol­ a meder állása meg­engedi, robbantanak. Meg­szervezték a közúti gépjáró­művek mentőszolgálatát is és a honvédséggel karöltve minden pillanatban megin­díthatják az elhárítás, il­letve — sajnos — a mentés munkáját Szükség esetén a Szövetséges Ellenőrző Bizottság bom­búzógépeket bocsát az Árvízvédelmi Kor­­mánybiztosság rendelkezé,­sére, hogy a makacs tor­laszokat nehéz bombákkal szétveressék. A belvizek veszedelme Nagy gond még, az ár­víznél is nagyobb, a bel­vizek kérdése. Az árvízvé­delmi társulatokat a kor­mánybiztosság a szükség parancsa folytán négyheti üzemanyaggal kellene hogy ellássa. Ez 780 vagon jó mi­­nőségű szenet igényelne. Ezzel szemben az Anyag­­s Árhivatal eddig mind­össze 8715»/%-át szállította 5« as igényelt szénmennyiség­nek, pedig­­ ebben a fonatban az ország mező­­gazdasága szempontjából mindennél fontosbb volna. Most még az utak elég ke­mények arra, hogy ekkora súlyokat szállíthassanak, de az olvadás beálltával a magas hótakaró miatt olyan sártenger lesz, hogy a szál­lítás lehetetlenné vált. Mindmáig azonban erre in­tézkedés nem történt téthelé és nyilvánvaaló volt a veszély, az illetékes szervek minden intézkedést megtettek, hogy a kiutalá­sok és a szállítások nem történtek meg, azokért —­ reméljük, nem kerül rá sor — adandó alkalommal a bürokrácia és a nehézkezű* ség lesz a felelős. Mert hogy a belvizek mit jelen­tenek, azt tapasztaltuk 1940- ben, másfélmillió hold w M* Milná Mjiní stniá*ak»rt.

Next