Szabad Szó, 1947. április-június (49. évfolyam, 75-146. szám)

1947-06-29 / 146. szám

Áz (Sí szövetkezeti törény? Úgy szerkesztettük, hogy körüil­­néztünk a világban és tanul­tunk. A szövetkezeti szakokta­tás kiépítésénél ugyancsak nem lehet közömbös, hogy más or­szágok mily gondot, mekkora összegeket fordítanak a szövet­kezeti nevelésre és képzésre .Az a meggyőződésü­nk, hogy ebben a idl­ététben is jó és hasznos, me­lenekfölött saját érdekü­nkben való, ha a demo­kratikus világ eredményeihez igazodunk. Nem lesz érdektelen hát, hogyha szövetkezőink fi­gyelmét felhívjuk a demokra­tikus világ eredményeire. Mindenki szövetkezeti tag A Szovjetunió szövetkezeti szakoktatási rendszere és háló­zata rendkívül fejlett. A szö­vetkezetek által fenntartott in­tézményekkel kapcsolatban azonban meglepő, hogy nem­csek­­szakszövetkezeti nevelésre és oktatásra törekszenek, ha­nem működésük kiterjed a ne­velés és oktatás minden terü­­letére. Mivel magyarázható ez? Nem magyarázható mással, mint azzal, hogy a Szovjetunió élete csaknem teljesen szövet­keze­tesített. Szövetkezeteinek száma 286.595 és szövetkezeti polgárainak száma 60188.271. Ez a szövetkezeti hálózat rend­kívül színes, sokféle szövetke­zeti forma teszi színessé , csak a gyöngébbek kedvéért jegyez­zük meg, hogy a kolhoz csak egy fajtája a sokféle szövetke­zeteknek. Ha­­ meggondoljuk, hogy a szövetkezetekben a tár­sadalom aktív egyénei vesznek részt, a Szovjet hatvanmillió Szövetkezeti tagságán keresztül minden család, illetve minden egyén kapcsolatban van a szö­vetkezettel, így érthet®, hogy a szövet­kezetek színjátszó társaságokat, énekkarokat, könyvtárakat tar­tanak fenn és kollektív ünnep­ségeket rendeznek. Ugyanakkor a fogyasztási szövetkezetek­ez tanfolvam­ok és iskolák egész hálózatát tartják és táplálják, amelyeken a szövetkezetek ve­zető kádereit képezik ki. Min­­den köztársaságnak, kerületnek és helyi autonómiának vidéki, illetve tájközpontja van. Min­­den tájközpont saját iskolával rendelkezik. Ezeknek a köz­pontja, a Centroszojuz, számla, km kollégiumot, felsőfokú szak­­iskolát és kereskedelmi iskolát tart fenn. Természetesen a ke­reskedelmi iskolán a szövetke­zeti kereskedelem, illetve áru­csere kérdéseit oktatják és ép­pen ezért nem tévesztendők össze például a mi kereskedel­mi iskoláinkka. Kulturális tevékenység A Centroszojuz nevelési és oktatási céljaira hatalmas alap­pal rendelkezik, amelyet a he­lyi szövetkezetek és a tájszö­­vetkezeti központok szolgál­tatnak. Minden falusi szövetke­­zet forgalmának 0,07 százalékát kulturális célokra fordítja. Ugyanakkor a vendéglők bruttó jövedelmének 1 százalé­­kát adják le ilyen célokra, és a mezőgazdasági termékek vá­­sárlásánál 0,65 százalék marad ugyanilyen célokra. Ki kell emelni, hogy a bruttó jövedel­mek százalékairól van. Szó. Nem tekintenek arra, hogy mekkora a tiszta jövedelem, mert az elv az, hogy a kulturális tevékeny­ség fenntartását minden körül­mények között biztosíani kell A helyi szövetkezetek a kul­turális célokra fenntartott ösz­­szegek 20 százalékát saját programjuk végrehajtására for­díthatják. A többi a tájszövet­kezeti központok és a Centro­­szojuz között kerül felosztásra. Hogy milyen hatalmas anyagi erőforrás gyű­k itt egybe, arra nézve az 1944—1945-ös háborús esztendőnek adatát ismertetjük. A Centroszojuz a háborúnak ebben a negyedik esztendejé­ben nevelési és oktatási célokra 169 millió rubelt tudott fordí­­tani! A rendelkezésre álló anyagi erőforrás tehát óriási, hatalmas szakoktatási és neve­lői apparátus táplálkozhat be­lőle. A nevelés és szakoktatás 3 fokozatban történik: 1. keres­kedelmi iskolákban. 2. felső­fokú szakiskolákban. 3. szövet­kezeti kollégiumokban., Szövetkezet! Iskolák és kollégiumok A kereskedelmi iskolák száma összesen 71 és­ a leg­utóbbi adatok szerint 5.090 hallgató tanult bennük. Az ok­tatás 13—14 esztendős korban kezdődik és 1 esztendeig tart Itt oktatják a legfontosabb ke­reskedelmi ismereteket, a me­zőgazdasági termékek forgal­mának kérdéseit. A felsőfokú szakiskolák száma 44 volt 9700 tanulóval. Leginkább 14—15 éves leányok­ból kerül ki a hallgatóság. A tanítási idő három év. A tan­tárgyak: általános ismeretek, gazdasági földrajz, a kereske­delem szervezete Oroszország­ban, könyvitel, egy idegen nyelv, speciális tanfolyamokon a szervezés tudománya, áru­­ismeret, stb. Ezeken a szakis­kolákon a tájszövetkezeti köz­pontok és a szövetségek szá­mára nevelnek szakembereket, főleg könyvelőket, pénzügyi szakembereket. Ön is­mérettel rendelkező specialistákat, a gyümölcstermelés, a főzelék­­termelés, a szőrmegyártás stb. szakembereit. A szövetkezeti kollégiumok száma 3. Ebből 2 kereskedelmi, az egyik Moszkvában, a másik Charkovban és egy pedagógiai Moszkva mellett A kereske­delmi szövetkezeti kollégium­ban a tanítási idő 4 év. Ezek az iskolák 8 Szekcióra oszlanak. Az egyiken könyvelőket és könyvvezetőket képeznek, a másikon a szervező közgazdá­kat oktatják, a harmadikon pedig az áruismeret tudósait. A könyvvezetők mérlegkészí­téssel és vizsgálattal, kalkulá­ciókkal és felülvizsgálati, vala­mint ellenőrző feladatokkal gyakorlatoznak. A szervezők a tervszerű gazdálkodás tudomá­nyát sajátítják el, míg az áru­ismerettel foglalkozók fizikai és organikus kémiai stúdiumo­kat végeznek. A három csoport közgazdasági, gazdasági, föld­rajzi és magasabb matematikai tanfolyamokat végez és egy tanfolyamot hallgat a marxiz­mus és leninizmus alapjairól, ezenkívül hallgat egy idegen élőnyelvet. Ezekbe a kollégiumokba csak jó középiskolai eredménnyel rendelkező, körülbelül 17 éves ifjakat bocsátanak. A pedagógiai főiskola a fel­sőfokú szakiskolák személyze­tét képzi. A tanítási idő egy esztendő. A tanított tantárgyak a közgazdaságtan, a történelmi materializmus, a pedagógia, a Szovjetunió gazdasága, könyv­­vezetés, pénzügytan és áru is-A szűk irodahelyiségben alig vagyunk még páran. A* aszta­lokon zöld posztó laput, körü­lötte székek és lassan­­ szállin­góznak a vezetőség tagjai. Be­toppan a főtitkár, nyomában néhány szakmabeli és elhelyez­kednek­ a* asztaloknál. Papír­lapok zizzennek, néma csend, halkan felbúg a ventilátor és friss levegőt szeb­d az arcunk­ba. Kezdődik az ülés. Ezúttal meghívták rá a újságírókat is, hogy ismertessék a szakma ne­hézségeit a „nagy nyilvános­sággal“. Visszeri­aszító a vérvörös köröm — Tisztelt uraim — kezdi a főtitkár —, mai ülésünkön több fontos javaslatot kívánunk is­mertetni. Hallgatjuk a javaslatokat, je­gyezzük az érdekes számadato­kat. A vendéglátóipar mintegy 15 ezer főnyi alkalmazottja kö­zül ma munkanélkül van 8—9 ezer. Hallunk aztán a kávéhá­zakról, a® alkalmazottakról, a szakma demokratizálódásáról, s a figyelmünket megragadja a következő bejelentés. Mai ülé­sünkön elhatározzuk, hogy el­tiltjuk a vendéglátó szakmában „a vörös körmöket és a kirívó festéket, cicomát“. Indokolás: visszataszító, hogy egyes alkal­mazottak vérvörös körmökkel, keresetüket meghazudtoló ele­ganciával és iselcicomázva szol­gálják ki a közönségek A tájékoztatás után első utunk egyik körúti étterembe vezetett. Vájjon mit szólnak hozzá az alkalmazottak? Öröm­mel fogadják-e a szakszervezet határozatát és lemondanak-e könnyen a festett körömről, a halványpiros púderról, a rúzs­ról és sok más szépítőszerről? A vendégek szeretik A kiszolgálólány kissé mo­­lett, feketehajú. A vendég kevés, ezért unat­kozik. Tenyerét rátapasztja a szájára, hogy elrejtse ásítását, aztán hosszan vizsgálgatja kör­meit. Mondanunk sem kell, virít róluk a festék. — Mit szól a határozathoz? — Még nem tudok semmiről —■ feleli mosolyogva. — Tilos lesz a körömfestés*­­ Meglepődik, hirtelen elkapja ■ SZÖVETKEZETI NEVELÉS A SZOVJETUNIÓBAN ÍRTA: JOGSIK LAJOS Ai intézménye* Szakoktatás viszonyokra és állapotokra mellett levelezés útján végre­hajtott szövetkezeti tanfolya­mok is vannak. Ezek a tanfo­lyamok 5 évig tartanak a kol­légiumi oktatásban, 4 é­vig a felsőfokú szakoktatásban és 6 hónapig a könyvvitelben és pénzügytanban. Átlagban 3000 tanuló végezte a tanfolyamokat levelezés útján. • Emellett továbbképző tan­folyamok hatalmas hálózata működik a Szovjetunióban. Ezeknek az ideje két hét és há­rom hónap között váltakozik. Ezeken a továbbképző szövet­kezeti tanfolyamokon a szövet­kezetek minden funkcionáriu­sát oktatásban részesítik, vésve a következőket lehet megállapítani. A Szovjetunió­ban a szövetkezeti szakoktatást túlsúlyban a szakkérdések ta­nítására fordítják. Az ideoló­giai képzést a történelmi mate­­rializmus, valamint a marxiz­mus, leninizmus­­ oktatásával kapcsolatban végzik el A szakkérdések oktatásának túl­súlya azzal magyarázható, hogy Szovjetoroszország társadalma túljutott azon a társadalmi fej­lődésen, amely előtt a szövet­kezetek ideológiai és eszmei tartalma a kapitalista társasá­gokkal szembeni harc és tevé­kenység volt. Az eszme, a szo­cializmus, amit a szövetkezet teljesíthet, a Szovjetunió tár­­sadalmában meglévő és meg­­adott, általános tényező­ , úgy is mondhatnánk, hogy szerrel kapcsolatban az európai ott a szövetkezeteknek nincs A szakoktatás fontossága Ezzel a szakoktatási rend­sok feladatuk az általán­oast­a adott eszmei tén­yezővel és en­nek következtében erejük leg­nagyobb részét a szakkérdé­se­kre fordíthatják. De az is megállapítható, hogy nem fo­lyik a szovjet szövetkezeti szakoktatási intézményeiben európai értelemben vett elmé­leti oktatás.­­Az európai intéz­ményekben az elmélet nem fedi a gyakorlatot és a gyakorlat nem szül mindig megfelelő el­­méletet. Oroszországban vi­szont a gyakorlati oktatás csak az európai mechanikus, szem­lélet szempontjából tűnik elm­é­­letmentesnek. De ne feledjük el, hogy semmi sem lehet any­­nyira gyakorlati, min a jó el­mélet. Az orosz oldatos gya­korlatában a legjobb elméleti tartalmak fejeződnek ki és ez is annak a gazdasági és tár­­sadalmi változásnak a követ­­kezménye, amelyet Oroszország végrehajtott. Ebben a nagy tettben kapcsolta össze elméle­tét és gyakorlatát oly hatal­mas szintézisben, amelyben im­már elválaszthatatlanul egyek. Az európai viszonyok között azonban elmélet és gyakorlat még mindig össze nem tartozó elemekként foglalnak helyet a szövetkezetekkel kapcsolatban is.______ szelet kenyeret helyez tányé­runk mellé, nevetve mondja: •­­ Végeredményben te tud­nék mondani róla, ha a „tulaj“ azt mondaná. De nem hiszem, hogy van ennek értelme. Miért legyünk mi mások, mint m­ás szakma alkalmazottai? A villa­moson a nőkalauzok, a nőtiszt­­viselők még a­­legdemokratiku­sabb huvitalokban is nyugod­­tan járnak festett körömmel Végeredményben demokrácia van, csak a dunaparti kávéhá­zak naplopó hölgyei festhetik a körmüket? A proli nőm­un­kás­tól még ezt a kis örömöt is el akarják venni? Idáig úgyis csak a kiváltságosaknak volt meghoz a joguk, ezzel is mélyí­tett®, a társadalmi elkülönü­lést, így fest­i „festett köröm“ problémája. Szerintünk álommi szükség a festett körömre, ki­­véltképpen a vendéglátó ipar­ban, de azért kételkedünk a szakszervezet döntésének ke­­resztülvihetőségében... BAJ VAN A FESTETT KÖRÖMMEL! VIssxataaaáÉ© — mon­dja a pincsik szatoszervezete .» éfdc3s©It alkalmazottaknak más a véleményük tenyerét és ujjait őse leszorítja a markába. ■ — Nem érdeke! különöseb­ben — feleli később felbáto­rodva —, az az én egyéni jo­gom, hogy festem-e a körmöm, vagy nem. Ezt nem lehet sza­bályzattal eltiltani, hif®en min­denki azt tesz, amit akar. De ha nagyon ragaszkodnak hozzá és mondjuk, veszélyben forog­na a munkahelyem­­miatt, hát nem festett a körmöm. Eddig sem voltam valami nagy barát­ja a festett körömnek, csak hát a szakmában ez kell. Erről ítéli meg a „tulaj“ is az embert. Amikor munkát kerestem és álldogáltunk napokat a közve­títő előtt, láttam, hogy az ér­vényesülésnek ez a legelemibb követelménye. Sajnos, nem a exaktudás, a munkaerő és a szolgalom, k­ánéra asz, hogy ki­nek milyen a külseje és meny,­nyíre ápolt. — Odahaza is festett köröm­mé­ jár? — Nem. H­­a vas ki anyám a lakásból. Természete­sen nem tudom teljesen eltün­tetni, de amit lehet, lekaparok. Amikor „váltásra“ jövök, újra festem, mert vannak vendé­geim, akik állandóan az én asz­talaimhoz ülnek. Némelyik meg is dicsért a körmeimért. — A vendégek tehát szeretik a festett körmöket? — Sokan. Ez is az emberek­től függ. Van, akinek tetszik, van, akinek nem. Embere válo­gatja. Márpedig ha a többség szereti, kénytelen az eanhoz al­kalmazkodni. Közben vendég érkezett s ahogy helyet foglal, mosolyog­va közelit feléje a kiszolgáló­lány. A vendéget nem ismeri, igyekszik elrejteni előtte fes­tett körmeit. -X Az Általános Nyomda R­­T. MKP üzemi csoportja jú­nius 27-én délután nagysikerű műsoros­ délutánt rendezett egy nyomdászárva felruházása és nyaraltatása javára, Deák Jó­zsef üzemi titkár megnyitója után Szabó István mondott nagyhatású beszédet A nívós műsorban szerepeltek Gyar­mati Anikó, a Nemzeti Szín­ház, Jákó Pál, a Madách Szín­ház művésze és a nyomda al­kalmazottai: Burján Ili, Jenni Andrásáé, Ladányi Istvánné, Horváth Ica, Pálnai Miklós és Bogár Szabó József.. Kornél Artúr ötletesen konferált. A kis ünnepség az Internacionál reménye. Amíg csiptetőjével két eléneklésével fejeződött be. Még ezt a kis örömet is? A kenyereslánynak más a vé­kopré József MÉRNÖKÖK! szakfordítások MINDEN NYELVEN Q­uick­nél Bp., IV., Váci­ utca 37 Telefon: 382—355 Egy Ytlestn faragott fa let­­ettő száz drb tölgy vasét­ talpfa eladói KENYERES LAJOS FAKERESKEDŐ VHI., Kalla út, Lajoa utca 17. (gimaázab­an épület®. — T.: 111-48. Mindenfaj­ta asztalos- és építőáru. PUHAFA ÉS KEMÉNYFA fűrészáru, furnér, lemez, tűzifa raktáron.

Next