Szabad Szó, 1948. január-március (50. évfolyam, 1-74. szám)
1948-01-01 / 1. szám
hdutU mp& S Még ma is lehet I ülni a parasztot ? ! Szabó Imre, a Nemzeti ’Parasztpárt heVesmeszyai titkára írja: „A földmüvesügyi minit'*- tórium remlelete, amely máétéélyeei az erdőkben való legeltetést, nagy örömöt o&piáit az erdős Vidékek paraszt* fainak. Már régóta sürgettük a kormányt, hogy engedélyezze az állami erdőkben való legeltetést s különösképpen fontos leht vetni, ez most, amikor az aszályos esztendői miatt óriási takart fényhiány , volt mindenféle, de egy parasztnak volt két tehene, az egyiket már el kellett adnia, hogy a másikat igen nehezen és keservesen ki tudja teleltelni. Igaz, a városiján sokan örülnek annak, hogy a hentesüzletek kirakata tömve van. A ldányt jelenleg mi sem érezzük, de annál inkább keserves lesz tavasszal, ha a szántás-vetést el fecl végezni. Ennek a rendeletnek tehát előbb kellett volna megszületnie, hogy az amúgyis kevés jószágállományunkatmegmenthesse a pusztulástól. Ami kési!, nem műtil. — mondja a közmondás, így hát még most is jelentett számunkra valamit az, hogy a parasztság az erdőkben legeltetheti a jószágait. Amíg az első hó le nem esik, még mindig lehetne néhol némi akarmánypótlót találni, de egy hónappal ezelőtt még inkább lehetett volna. A rendelet már akkor is érvényben volt és sok jószág pusztulását menthette volna meg, ha az erdészek is tiszteletben tartották volna az új intézkedést. Az erdészekkel a múltban se sok bajunk volt és ma sincs sokkal kevesebb. Még most él bennünk a régi világ széttörne. A paraszt előttük nem ember és még a parasztságot védő rendeletet sem veszik figyelembe. Nem azt mondom, hogy mindent erdésznek, de az erdészek . S jórészétig: nagyon is kifogdsolható a viselkedése. Börnjén község határában például, mikor a parasztokvitték jószágaikat legeltetni, Mártott János főerdész úr egy másik erdésztársává sorra járta a legeltető fárasztókat, és felelősségre vonta őket. A parasztok hivatkoztak a rendeletre, de az erdész uraknak, ez nem számított és nem riadtak vissza « magányos parasztok tettleges bántalmazásától sm. Persze, magányos etrb ereket nem nehéz két jókápró erdésznek ütlegelni. Bizony, furcsán hangzik, hogy ma a demokráciában még mindig lehet ilyesmit tenni, de reméljük, ■ nem büntetlenül. A parasztság nevében követeljük, hogy a demjéni legeltető parasztok bentalmazásáért igen komolyat vonjál felelősségre~ az úri világból ittfelejtett erdészeket. A feljelentést a sértett felek meg is tették és reméljük, hogy az erdész urak nem fogják sokáig hallgatni a szabad levegőn a madarait csicsergését. Reméljük, én illetékes szervek arról is gondoskodni fognak, hogy ilyen és hasonló gondolasozású erdészek is hízzanak tovább márkim pénzén. ’A diósgyőr-vasáryári vafryolvasztó, a keleti vil lányközpont és az érepakció dolgozói január, februárra s március hónapokban egyórai keresetüket ajánlják fel a szörö szabadságiharácok támogztására.. A Hortobágy öntözése, gépállomás Kisújszálláson, • • műtrágyagyártás • hároméves terv januári programja A hároméves terv januári beruházásainak összesre 90 millió forint Ehhez az ö Gszszaghez hozzá kell adni 23 millió forint közületi beruházást és néágymillió forintot, amelyet egyes mai mezőgazdasági terv végrehajtása során januárban a legjelentősebb tételek :a Fóti Nitrogénművek újjáértése, az állattenyésztés támogatása, szövetkezeti kisgépakció, az öntözés, csatornázás. A beruházások már az első tervhónapban megkezdődtek- Az építkezések, felszerelések a tél folyamán is előrehaladnak. Különösen jelentős a Péti Nitrogénművek helyreállítása. A péti gyárra eddig 25 millió forintot ruháztak be, Január hónapban újabb hétmillió forint járul az építkezés befejezésének, siettetésére. Februárra már havi 2300 tonna pétisót tud a gyár előállítani. A pétisóra a mezőgazdaságnak rendkívül nagy A parasztság, főleg az újgazdák, eszközzel és kisgéppel való ellátása érdekében a MOSzK akciót indít. Tagjai számára ekéket, boronákat, kapálótrápokat, vető- és darálószépeket, szecskavágókat osztanak szét. Az öntözési munkálatokra januárban 650.000 forintot fordítanak. Eddig összesen mintegy 13 millió forintot kapott az öntözési jgg, ennek felhasználásával készült el a Sió és a Sajó csatornázása. gányalalatok a hároméves terv keretében a Tervhivatal ellenőrzése mellett ruháznak be, így a januári összes beruházás eléri a 110 millió forintot, szüksége van. Az állatállomány trágya termelése ma alig haladja meg a békebelinek a felét. Termőtalajunk tehát tápanyagban szegényedik, ezért nagyjelentőségű a pétisó gyártása, mert ezzel a növényektől elvont nitrogént, hacsak kisfészben is, pótolni tudjuk. A gyár a nyár folyamán már teljes kapacitással dolgozhat s úgy tervezik, évi 80 000 tonna pérdisót termel. A talajerőfenntartás érdekében a MOSzK tőzegtelepein új trágyázási eljárásokkal kisárletezik és erre a Tervhivatal jelentős összegeket fordít. Továbbfolyik a szuperfoszfátmfitrágye kiosztása is, amelyre eddig 46 millió forintot fordított a Tervhivatal. A Tisza-csatornázás előkészítő munkálatai is megindultak. Legjelentősebb vízimunkálatok a hódmezővásárhelyi öntözőrendszernél vannak és idetartozik a Hortobágy öntözési kérdéseinek megoldása is, amely egyik része a Hortobágy hasznosítására irányuló tervnek. Legnagyobb összeg a mezőgazdasági beruházások között ismét az állattenyésztésre jutott. Közel négymillió forinttal továbbfolyik a kedvezményes tenyészállatakció, újjáépítik az országos tenyész- és haszonállatvásártelepet, acaó tenyészállatakcióban 150 tenyészkocát és 7000 szarvasmarhát osztanak ki újgazdák számára. Az állattenyésztési beruházások legjelentősebbike a baromfitenyésztés fejlesztése. Baromfitenyésztő állami gazdaságokat állítanak fel 28 helyen, azonkívül tíz kísérleti gazdaságban és 50 szakoktatási intézménynél baromfiegészségügyi telep létesül. A terv keretében a baromfitenyésztés fejlesztését így mozdítják elő, mert kivitelünkben a baromfi és tojás egyik legjelentősebb tétel. Nemzetgazdasági érdek tehát, hogy a baromfitenyésztés mind mennyiségileg, mind minőségileg többet termelhessen. A mezőgazdaság gépesítése is nagy lépésekkel halad előre. A tervek szerint 58 külföldi mintatraktort vásárolunk, ezeket itthon kipróbálják és a megfelelőket hazai gyáraink is előállíthatják. A beszerzett traktorok és gépek hasznosítására traktorállomások létesülnek, amelyeknek szervezése, megindult. Az első gépállomás Kisújszálláson van. A gépállomások nemcsak traktorral, hanem egyéb gépi felszereléssel is segítik a parasztságot, lesznek teherautóink pótkocsikkal, szivattyúkkal és jól felszerelt javítóműhelyeikkel. Harminc új vetőgépet is vásárolnak a gépállomások számára. A gépesítésre eddig nyolcmillió forintot fordított a hároméves terv. ílví nyatevtmumi tőrma pétísó öntözés, állattenyésztés " Kirstti lykrat Ispieitil le ipyst« Naponta 4 500 Stier vises tejet adott el Kónya Mária fiatatot tartott Kónya Mária újpesti (Semmelweiss-utca 35) tejüzemében. A környékbeli lakosok sorozatos feljelentéseket tettek a tejüzem tulajdonosa ellen, hogy viszatett tejet hoz forgalomba. A fővárosi vegyvizsgáló intézet közegeinek részvételével folyt le a vizsgálat és ha megdöbbentő bizonyítékokat tárt fel Kónya Mária bűnös éizermeiről. Megállapították, hogy naponta 4 509 liter vizezett tejet hozott forgalomba és sas újpesti hatósági orvos megállapítása szerint az utóbbi időben előfordult gyanús megbetegedések tömegének az előidézője az újpesti tejüzem tulajdonosa volt. Kónya Máriát a detektívek előállították a gazdasági rendőrségre, ahol őrizetbe vették. Bódi Károlyt, a tejüzem volt kezelőjét szintén őrizetbe helyezték. A rendőri vizsgálat során az is kiderült, hogy ez év elejétől kezdve folytatták, a tejhamisítást és Cipeetsn kívül vidékre is szállították. Olytti nagyüzemmé fejlesztette Kónya Mária tejüzletét, hogy reggelenként sorban ásták a vidéki kocsik a Semmelwreissutca 85. számú ház sióit és hordták a vizezett, egészséget, rontó tejet Tekintélyesvagyont gyűjtött össze a lelketlen nő, akinek komoly bankbetétjei és ingatlanai, vannak. A vizsgálat még folyik. Jiánál 3MB leghosszabbították az állitosoi bankok ismért biztosainak mlétését A bankok államosításával kapcsolatos kérdések is szerepeltek a Gazdasági Főtanács keddi ülésén. Kormányrendelet értelmében tudvalevőleg az államosított bankok részvényeit december 19-ig a Pénzintézeti Központnál letétbe kellett helyeznie a részvények tulajdonjoga utján az államra, vagyis asel a ténynyel a bankok államosítása befejeződött. Tekintettel azonban arra, hogy a bankok új vezetőinek kijelölése elhúzódik, az ügymenet fennakadásának elkerülése végett a Gazdasági Főtanács hozzájárult ahhoz, hogy az eddig kirendelt miniszteri biztosok január 31-ig a mp ők működjenek. Kik kerülnek az 1. Kúriabeli államosított bankok élére, a távozó vezérigazgató helyére, arról még folynak a tárgyalások. Elsősorban a négy vezető nagybani vezető poziciójánk betöltéséről tárgyalnak és mint értesülünk, a Hitele a KereskedelmiBank új vezetőinek személyére nézve már meg is történt a tette. A Magyar Nemzeti Bank államosításával kapcsolatban szükségessé vált a bank alapszabályainak módosítása, azai január 7-én befejeződik és ettől kezdve a Nemzeti Bank teljes egészében állami jegybankká válik. Megszűnik a Nemzeti Bank élén álló kormánybiztosság és a 15 tagú főtanács is- az új követelményeknek megfelelően alakul át. A Főtanács új tagjait a kormány nevezi ki, a legkiválóbb gazdasági és pánzügyi mkemberekből. 67 új bírót neveznek ki A költségvetési előirányzatban felvett bírói létszámot a Gazdasági Főtanács keddi határozata alapján az igazságügyminiszter 17 fővel felemelheti. A létszámemelés alapján kinemkmmm, a bíróknál a sérj messzebbi fianő figyelembe kell venni a kinevezésre kerülő bíráknak a demokrácia szempontjából való megbízhatóságát. Az új bírói etélvek betöltése a pártközi bizottság véleménye* A.pjánío* ■mftteUMk ¥$$u$Mit&ék A méltóságiár és a textil Mészáros János írja Öhbőpusztáról: ■öibőpusztán mert ál’la- Kis"lazdaság' van s ott lakik a volt méltóságos Nagy Vencel jószágkormányzó úr. Ebben még nincs semmi kifogásolni való, de azt annál jobban furcsáljuk, hogy a méltóságos úr szinte korlátlanul hordja eladásra a textilanyagokat. Hogy hogyan, tud száz méter számra hozzájutni a textilany®gokhoz, ez rejtély és előttünk érthetetlen. De a valóság az, hogy a Sehiaehia-párti alkalmazottak tetszés szerinti mennyiségben kapják tőle azokat a ruhaanyagokat, amit mi, közönséges dolgozók, csak ünnepnapokon létűnik, akkor is máson. Mi ez, ha nem reakció? Mi arra kérjük az illetékes hatóságokat, hogy valamiképpen derítsenek fényt Nagy Vencel jószágkormányzó életmódjára, mert még az is homályos ügy, hogy mi keresnivalóba van itt a a pusztáé. Annyi bizonyos, hogy éli világát, mint hol a vízben. Minden valószínűség szerint a fejadagja is több helyen lehet biztosítva, mert többet van ismeretlen helyen, mint itt. A demokráciában nem tűrhetünk élősdieket akkor, áraikot a földet túró parasztság s az ipari dolgozók ezrei nélkülöznek. Mezgsffidaségi ipar a termelésátállítók szolgálatában A napokban jelent meg dr. Harsányi Péter könyv©: Mezőgazdasági ipar a temelésátállása szolgálatában. Mezőgazdasági iparanc ter Jesztése, a decentralizált üzemi hálózat kiépítése legnagyobb feladataink közé tartozik mezőgazsdasági termelésünk feorverosítései terén. Ennek a feladatnak a gyakorlati megvalósításához jó vezérfonal ez a könyv- Tervrajzokat, leírásokat közel kis- és kzépteljesítményes üzerepek építéséről, berendezéséről és fenntartásáról, gondos körültekintéssel, a Bűlesőgazdasági ipar minden ágára kiterjedő útmutatással. Aközségen hat, tájegységenként létesítendő ipari a romok tervezésénél és építésénél nagy segítségére lesz ez a könyv az érdeklődőknek. MGYIRUSIÉMITIL8- El ItlZYlUY-BHH « Sä ¥. QOROIIYäil. S Telefon: 180-880. Alapítási év: 1829 Ezelőtt: Malvleux C. J. Alapítva: J8®9 Budapesti fiókok: II., Mártírok útja 5. IV.,Múzeum.körút 1. V., Marx-tér 5. V., Nádor-utca 25. V., Pannonia-utca 23. VI., Andrássy-út 30. VII., Erzsébet.körút 41. VII. , Somogyi Béla-út 25. VIII. , József-körút 50. VIII., Rákóczi-út 75. XI., Bartók Béla-út 51. FrazioSizeS érdrögiisassii tu urnái felaatosaan váissais.