Szabad Szó, 1949. április-június (51. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-30 / 99. szám

ötéves tervvel a boldog, erős, független Magyarországért! Szavazz a népfrontra! Meghalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának helyettes elnöke Moszkvából jelentik: A­zvjetúnió Kommunista (bolse­­­) Pártjának Központi Bizott­ja, a Szovjetunió minisztertanar­i és a Szovjetunió Legfelső Ta­ssának elnöksége mély gyásszal éli Mir Basir Fattah Ogly Ka­­umovának halálát­ Kaszu­­tva, a Szovjetúnió Legfelső Ta­­csa elnökségének helyettes ei­­ke, az Azerbejdzsán Szovjet Szó­lista Köztársaság Legfelső Ta­­csa elnökségének elnöke, a Bal­tik Párt egyik kiváló tagja és szovjet állam tevékeny építője is. (MTI) Még az idén négyszázharminchat közkutat fúrnak Hazánk lakosságának ivóvíz­­ázása a felszabadulásig nem is kielégítő. Kilencmillió ember tül csak 2 millió használt víz­­zetéket, míg 7 millió ember kur­acból szerezte be vízszükségletét. Még a városok közül is csak 28- n van vízvezeték. A demokrá­­tus közegészségügyi szervek az ész országban elvégezték a vi­­­zsgálatot és megállapították, egy a kutak vízének csak 30 szá­­­aléka alkalmas ivásra, százaléka pedig egészségtelen, •hát a 7 millió lakos közül körül­rül 4 millió ember szennyezett izvizet fogyaszt,­­anáy­ik, fő oka járványos megbetegedéseknek. A demokratikus egészségügyi kor­­ányzat a hároméves terv során 3 millió forint költséggel eddig 300 közkutat furatott. Különösen Csanád, Bihar, Sze­des és Szatmár megyékben k­­­ült el jelentékeny számú kút, ahol gtarthatatlanabb volt a helyzet. Még a hároméves terv befeje­zéséig 10 millió forint költ­séggel újabb 436 kutat építe­nek. A vízellátás javításának befeje­­sse azonban csak az ötéves terv árán válik valóra, amikoris 2000­­ közkutat építenek. Miskolcon huszonnégylakásos bérházat építettek munkások részére Miskolc, április 29. Miskolcon, a Tizeshonvéd­ utcá­­n­ a hároméves terv keretében ötemeletes, huszonnégy lakásos irházat építettek, amelyet ün­e­­­lyes keretek között most adtak rendeltetésének. Az ünnepségen pártok és a közigazgatás képvi­­sőit, valamint az építésben részt­­ett dolgozókat Csacsovszki József is döntötte a Függetlenségi Nép­­mt nevében. Az építésügyi minisztérium kép­­seletében Kenéz Győző vette át­­ épületet. Az új bérházban 24 unkáscsalád kapott lakást. 4.200.000 tojás a fővárosi fogyasztóknak Május 1-re hatalmas mennyiségű élelmiszer kerül a fővárosi csarno­kokba, piacokra és üzletekbe. Az simult hétfőről 97.200-ról 1.569.600 darabra nőtt szombatra a tojás­felhozatal. De az elmúlt napok fel­hozatalával együtt május 1-ére ösz­­szesen 29 vágón, vagyis 4.192.480 tojás áll a budapesti fogyasztók rendelkezésére. Az aszályos, szikes Alföldet is megjavítja a fásítás A püspökladányi szikjavító telep Püspökladány, április hó. (A­­Szabad Szó munkatársától.) Az ötéves terv a szárazság leküz­dése érdekében hatalmas méretű fásítást, erdősítést irányoz elő. Az öt év alatt 240­ 000 holdat erdősí­tünk. Nagyon fontos feladat a futóhomok megkötése és a szikes talajok fásítása. Tiszántúli szikes vidékeinken, amerre a szem ellát, alig talál fá­kat, s a tanyák fehér házikói óriási távolságról ellátszanak, s a déli napsütésben egybeolvadnak a já­tékos délibábbal. Van azonban a szikes Alföld kellős közepén, a nagyhortobágyi puszta szélén, Püs­pökladány határában erdő is. A püspökladányi erdészeti szikjavító­A püspökladányi kísérleti telep vezetőjével, Varga Gábor erdő­mérnökkel nézzük végig a szikja­­vító-telep többszáz holdas erdő­telepítését. A húszéves telepítésű kocsá­nyos tölgyerdő teljesen beál­lott, sűrű, zárt állományt ké­pez. A­­tölgyfák 15—20 centiméteres átmérőjűek, 20 méter magasak, a a mostani fatömeg holdankint 57 köbméter. Ez olyan eredmény, amire a legjobb dunántúli és dombvidéki erdőtalajon is büszke az erdész. Pedig itt alig van csapa­dék, a talaj pedig olyan gyenge minőségű, hogy a sziki fűfélék is csak tengődnek A másik faféle a kanadai nyár. A nyárfélék a leggyorsabban növő fajhoz tartoznak, mivel azonban fényigényesek, nem képeznek olyan zárt erdőt, mint a tölgy. A 11 éves kanadai nyár elég zárt állományban már elérte a 20 centi­­méteres átmérőt és impozáns fa­tömeget mutat ezen a sovány, fáty­lon vidéken-A harmadik faféle a fekete fe­nyő. Hihetetlennek látszik, hogy ezen a gyenge, beteg talajon fenyőerdő létesül­jön. Pedig léte­sül, mert az 1935 őszén telepített feketefenyő-erdőcske teljesen zárt állományú, 10 méter ma­gas fákkal és a fenyők átmérője már átlago­san meghaladta a 15 centimétert. Bebizonyosodott, hogy a haladó mezőgazdasági tudomány uralkod­ni tud a természeten és megfelelő módszerre a legkedvezőtlenebb ter­mészeti viszonyok között is ered­ményt lehet elérni. Megjavul a föld A kísérleti telep minden évben telepít hatalmas táblákon tölgyet, nyárt, fenyőt. A két-négyéves töl­gyesek egyelőre sűrű bozótnak tűnnek. Alig hinné az ember, hogy ezekből az elágazó, bozótszerű tölgy­bokrokból valaha is sudár­­törzsű, nagy lombú tölgyfa nő Pedig, amint az idősebb telepítésű táblák mutatják, igenis sudár­fa nő a sziken is a tölgyből. A ma­gyarázat: a tölgyfa mindig lassan, elágazóim, bozótszerűen nő, amíg főgyökere el nem éri a talajvizet. Amint elérte, a sudár hajtás ug­rásszerűen fejlődésnek indul és az 5—6 éves tölgyfa már erő­teljes növéssel tör felfelé. Csak ezt a három-négy évet kell kivárni és nagyon sokan éppen ezt nem tudták kivárni és túl korán állomás erdőtelepítései ezek, ame­lyek ékesen bizonyítják, hogy igenis lehet a sziken is fát nevelni. Huszonhárom évvel ezelőtt kez­dődött ezen a telepen a munka, de az eredményekről vajmi keve­set hallottunk. Pedig a telepet ér­demes megnézni. A kísérlet arra irányul, hogy melyik fafajta bírja a szántó­földi művelésre alkalmatlan sziket. Bebizonyosodott, hogy a kocsányos tölgy, a kanadai nyár és a fekete fenyő szakszerű telepítés mellett, igen jól díszlenek a szöcskelegelő­nek alkalmas szikes földön­hozták az ítéletet: a sziken nem megy a fa semmire. Pedig tudni kell, hogy a fatenyésztésben nem években, hanem évtizedekben kell gondolkodni, s a fának éppen úgy meg kell adni a gondos ápolást, munkát, mint más növénynek. A 15—20 éves sziki erdőkben járva, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a kötött, szinte művelhetetlen szikes terület teljesen megvál­tozott. Az évről-évre felszaporodó lomb elkorhadva, gazdag humuszt ad a földnek, s a szik teljesen megsze­lídül, megjavul Természetesen a faültetésnek is megvannak a fogásai, először me­zőgazdasági művelés alá kell vonni a szikes legelőt, s azután gondosan kell elültetni a makkot, vagy cse­metéket. A fiatal ültetvény 3—4 évig éppen úgy kell gondozni, mint a kukoricát, vagy a szőlőt, 4—5 év tán azonban már sokkal kevesebb a munka, mert amint a fácskák megerősödtek, főgyökerük elérte a vízben gazdagabb talaj gazdag alsó rétegét, a zárt állomá­nyú erdőből minden más növény kiszorul. A püspökladányi sziki erdők má­sik fontos tapasztalatot is eredmé­nyeztek. Az erdők közötti és erdő melletti legelők is minden beavatkozás nélkül megváltoz­tak, meg javul­tak­. Az erdő között és környékén gazda­gabb a páraképződés, nagyobb a harmat és a fa megvédi a környező földeket a szél szárító hatásától. Az eredmény: értékesebb füvek is meg­maradnak, a fásítás ötéves tervének sikeréért 20 méteres tölgyfák a kopár sziken értékesebbé válik a legelő, de a szántóföld is termékenyebbé javul. Mindezt a fa, a fásítás hozza. Évenkint 400 hold új sziki erdő! A debreceni erdőigazgatóság a fel­­szabadulás óta nagy ütemben erdő­síti a Püspökladány—Nádudvar kö­zötti hortobágyi szikeseket. Az elmúlt három év alatt 860 hold új erdőt telepítettek ezen a széken új eljárásokkal, ame­lyek során az eddigi 60—70 nap­szám holdankénti szükségletet egy ültetőfúró alkalmazásával 10—12 napra mérsékelték. A faültetés másik hatalmas eredménye, hogy ott, ahol 100 holdra elég egy ember, hogy a nyájat megőrizze, az ültetés idején 50—60 ember kell egy holdra­ Az emberi munkaerő-felesleget tehát nagyszerűen hasznosítja az az erdősítés. Az ötéves, majd tízéves Alföld­­fásítási terv biztató alapjait jelenti a püspökladányi erdősítés. Bebizo­nyosodott, hogy, mint ahogy év­századokkal ezelőtt hatalmas tölgy­erdők borították a mostani szik vidékét, úgy évtizedek múlva újra az erdő, a fa lesz a vidék legfontosabb növénye. Az öntözés, a digózás mellett a fa a legfontosabb sziklavító és a fa­sorok, erdők jelentik a kopár, délibábos, szöcskelegelők gazdag kultúrterületté való változását. Az idén ősszel 200 holdat erdősítenek itt a sziken, az ötéves terv során pedig évente 400 hód erdő létesül csak ezeken a kopár, szikes vidé­keken, ahol azelőtt kinevették azt, aki fát ültetett. — ho — A délkínai Hangcsou-hoz érkezett a néphadsereg Peiping, április 29. A BBC sanghaji jelentése szerint a népi hadsereg oszlopai három irányból támadnak. A főtámadás iránya azonban nem Sanghaj, ha­nem a Sanghától 120 mérföldnyire a kantoni vasútvonal mentén fekvő Hangcsou, amelyet a népi hadsereg északról 45, nyugatról pedig 25 mérföldnyire közelített meg. Nan­king kiürítése után ide helyezték át a Kuomintang-főhadiszállást. Úgy látszik, hogy a népi hadsereg dél felől i­s tel­jesen el akarja vágni Sanghajt, mielőtt a város ellen döntő táma­dásra indulna. Egy harmadik főtámadási irány a Jangce menti Anking elfogla­lása­ után a Khikiangból dél felé Kiangszi tartomány fővárosa, Nan­­csang felé halad­ó vasútvonal, amely Dél-Kína legfontosabb bá­nyavidékein halad keresztül. A de­mokratikus csapatok főhadiszállása a jelek szerint azon igyekszik, hogy 400 mérföldes fronton Nan­­csangtól, Hangcsoun, Cseking tar­tomány fővárosán keresztül a ten­ger mellett fekvő Ninpoig összefüggő arcvonalat hozzon létre Sanghaj teljes elszigete­lésére. Csangkajsek személyes testőr­sége, 2500 ejtőernyős csatlakozott a néphadsereghez. Az ejtőernyősök a Kuomintang­­hadsereg főparancsnokától azt a parancsot kapták, hogy Sanghaj­­ban szánjanak hajóra és utazza­nak Fucsienbe. Útközben a csapa­tok észak felé fordultak és pa­rancsnokaik vezetése alatt­­megér­keztek a felszabadított területekre. Az ejtőernyősök elsőrendű ameri­kai fegyverekkel voltak felszerelve. A felszabadított Nankingban az élet ismét rendes mederben folyik. Bár a Kuomintang kiadta a pa­rancsot, hogy a köztisztviselők hagyják el a várost, ezek legna­gyobb része megtagadta az utasítás végre­hajtását és helyén maradt, majd a néphadsereg bevonulása után ismét munkába állt. A nan­­kingi munkások és diákok ébersége megmentette a várost azoktól a pusztításoktól, amelyeket a mene­külő Kuomintang-katonák akartak végrehajtani. Sangh­aj, április 29. Ha az ember alkonyatkor a Standard Oil 32 emeletes felhő­karcolójának tetejéről nyugat felé tekint, — írja a Daily Worker sanghaji tudósítója, — az első, ami feltűnik, hogy Kelet leggigantikusabb városa, amely ilyenkor káprázatos fényben ragyogott, most sötét, a fényreklámok nem működnek és csak az utcai lámpák világítanak a városban. A nyugati égbolt al­ján vörös tüzek lángolnak, amely­be időről-időre belevilágítanak a néphadsereg tüzérségének torko­­lattüzei. A villamosok még járnak, de a rongyos és fáradt Kuomintang­­katonák már a végállomás előtt szállnak ki a front felé. A dokkok körül felhalmozódott Tang-En-Po tábornok katonáinak nehéz hadi­anyaga, amelyet tengeri úton igye­keznek elszállítani a városból. A lakosság egy részét a Kuo­­mintang-hatóságok sáncásásra rendelték ki. A délkelet felé vezető Csuan-La- Tung-csatorna mentén a házsoro­kat felrobbantották és egészen az Új Isten pagodájáig lövészárkokat ástak. A várostól mintegy nyolc mérföldnyire lévő francia kolostor felől érkező menekültek szerint a partizánegységek a város peremén lévő községekben már átvették a hatalmat. Az­ élelmiszerárak az elmúlt né­hány nap folyamán elérhetetlen magasságba ugrottak. Sanghaj hat­millió lakosához a Kuomintang hivatalnokai szerint több mint kétmillió menekült csatlakozott még az utóbbi he­tekben, akiknek­­ ellátása a hátország elvá­gása miatt, lehetetlenné vált. Az egyetlen fizetési eszköz az ezüst­ dollár, az amerikai dollár lyama jelentékenyen zuhant

Next