Szabad Vasmegye, 1947. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1947-07-01 / 145. szám

KEDD, 1947 július 1. SZABAD TAS Mars Osszák az újgazdáknak a telekkönyveket Mindenütt nagy tömegek jelenlétében, bensőséges ünnepségek keretében vették át a fontos okiratot A földhivatal vezetője nemrég jelentette ki a Szabad Vas megye munkatársának, hogy Vas megyé­ben a kitűzött határidő előtt, szep­tember elsejére elkészül a telek­­könyvezés. Sokan hitetlenkedve fogadták ezt. A földhivatal azon­ban továbbra is kitart vezetője állítása m­ellett és ezt vasárnap négy községben igyekezett alátá­masztani a telekkönyvek kiosztá­sával. Szabó elvtárs nemzetgyűlési képviselő a nemescsói újgazdák között Nemescsó község ujgazdái vasár­nap, június 29-én értékes ajándékot kaptak Péter és Pál napjára. Ki­osztással kapott földjeik után meg­kapták a régóta esedékes telek­könyvi végzést ünnepélyes keretek között. Megjelentek: Szabó Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, az UFOSz megyei titkára, Márkus Bar­­át, a kőszegi MKP helyi szerveze­tének titkára, Klasszki János, az MKP járási titkára, Halmos Tibor járási főjegyző a NPP részéről, Szedlák István dr. a Szociáldemo­krata Párt részéről, Nógrádi Vilmos a Megyei Földhivatal kőszegi járási előadója és Gyöngy Kálmán kör­jegyző. Az ünnepséget Szabó Imre elv­társ, nemzetgyűlési képviselő nyi­totta meg. Megemlékezett a kis­­parasztság és a mezőgazdasági cse­lédsors keserves napjairól a múlt­ban és felhívta figyelmüket a jö­vőre, amikor — Rákosi elvtárs sza­vai szerint, h • a virágzó mezőgaz­daságban művelt parasztság arat­ja le a maga földjén a maga ke­nyerét. Beszéde végeztével Isten áldását kérte az ujgazdák további munkásságára. Ezután Márkus Bernát elvtárs szó lett az ujgazdákhoz, majd Prácer József ujgazda mondott köszönetet. Biztosította a kormányzatot, hogy a vasi ujgazdák biztosítani kívánják a dolgozók kenyerét. Práczer beszéde után megható je­lenet következett. A nagybirtok volt kiuzsorázott cselédei az egy-két hol­­das kisparasztok sorakoztak fel, hogy átvegyék a nekik kiosztott föld telekkönyvi végzését. Könny csillogott a sok keserves napot lá­tott szemekben, de ezek a könnyek már nem keserűség, hanem a jobb jövő reményének örömkönnyei vol­tak. Hatvankét újgazda vette át a telekkönyvi végzését és tett egy­úttal tanúbizonyságot arról, hogy két év alatt jó munkát végzett és a hároméves terv végrehajtásának is becsületes munkásai lesznek. A búcsúi ünnepély Péter és Pál napján Búcsú község ujgazdái és földhöz juttatottjai egy egész napot betöltő műsor keretén belül impozáns formában tartották meg a telekkönyvi végzések átadási ünnepét. Az ujgazdák és családtagjai már a kora délelőtti órákban ,ünneplő ruhába öltözve részt vettek az is­tentiszteleten, majd utána 11 óra­kor gyülekeztek az ünnepség szín­helyén. Az iskola udvara, ahol az ünne­pélyt rendezték, csakhamar meg­telt örömtől sugárzó arcú, kérges tenyerű újgazdákkal, többnyire volt gazdasági cselédekkel, férjüket a fogságból hazaváró asszonyokkal és sok magyarruhás, piros lájbis, mosolygó arcú leányokkal, népi vi­zeletbe öltözött, árvalányhajas le­gényekkel. Kálovits István községbiró meg­nyitó szavai után Jakab Pál, a földhivatal járási előadója bejelen­tette, hogy a földreform során ki­osztott birtok végre telekkönyvi tu­lajdonává vál azoknak, akik azt tényleg meg is dolgozták és lelke­sítő szavak után megkezdte a pi­­ros-fehér-zöld keretű, díszes kivi­telű végzések és telekkönyvi kivo­natok kiosztását. Ezek után Szász Béla elvtárs, tb. vm. főjegyző tartotta meg ünnepi beszédét, aki nemcsak mint a szom­bathelyi járás főjegyzője, hanem mint az MKP kiküldöttje jelent meg, hogy rész­tvehessen a búcsúi ujgazdák ezen örömünnepén. Han­goztatta, hogy a falun és városban dolgozóknak össze kell fogjanak és egyesült erővel harcot kell folytas­sanak a nép ellenségei, a kizsák­mányoló nagytőkések és az »Úri Magyarországot« visszasíró vérszi­­pók ellen. Felhívta az ujgazdákat, hogy tegyenek fogadalmat, hogy ezt a földet, amelyen évszázadok óta keserves verejtékkel dolgoztak az uraságnak és amelynek kiosz­tására már oly rég vártak, soha többé a kezükből ne engedjék ki és azt ha kell, minden eszközzel védjék meg. A nagyhatású beszéd után László János, a NPP megyei titkára be­szélt az újgazdákhoz, majd utána Vörös István elvtárs az UFOSz vár­megyei titkára hívta fel az ujgaz­dák figyelmét az UFOSz szervezet nagy munkájára, amelyet az ujgaz­dák és földhöz juttatottak érdeké­ben végez. Az ünnepély hivatalos része a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Utána a hatóságok és pártok képviselői, az újgazdák meghívásá­ra, közös ebéden vettek részt. A délutáni program a búcsúi sportegyesület és a határvadász őrs csapatai labdarúgómérkőzésével kez­dődött, amely 4:4 arányban eldön­tetlenül végződött, utána követke­zett Németh Jenő igazgató-tanító és tanítótársai által rendezett gyö­nyörű kultúrműsor, a búcsúi ifjú­ság és határvadász őrs tagjaiból alakult műkedvelő gárda bevoná­sával. A gyönyörű ünnepség egyetlen za­varó momentuma a Kisgazdapárt tüntető t távolmaradása. Birgert és Bakucz urak eléggé el nem ítélhető agitáció­ja folytán még egyes kis­gazdapárti újgazdák sem jelentek meg a telekkönyveik átvételénél. Nagygardán a nagy népszerűségnek örvendő f­el­sőcsatári körjegyző, Gayer András osztotta ki a végzéseket az újon­nan földhözjuttatottaknak, akik fi­gyelmesen hallgatták meg utána Szász Béla vm. főjegyző tartalmas beszédét. Dozmai újgazdái Erdei András toronyi kör-­ jegyző kezeiből vették át a nemzeti­­szinti kerettel ellátott telekkönyvi végzéseket. A kis falu lakói párt­különbség nélkül, őszinte örömmel és megnyugvással fogadták a de­mokrácia ajándékát és az átadást követő népgyűlésen a legnagyobb egyetértésben vitatták meg ügyes­bajos dolgaikat az előadóval Ránki Józseffel. * Péter és Pál napját a telekköny­vi végzések átadása még a szo­kottnál is szebb ünneppé tette Vas megyében. 3 AMAWVWV\AVW>WV\^VWWW* Tíz évig csak ígérték a főispán intézkedésére hat nap alatt hidat kaptak a gősfaiak Gősfa község vasárnap összekötő hi­dat avatott fel, amelynek munkálatait az államépítészeti hivatal segítségével hat nap alatt fejezték be. A híd 23 méter hosszú, vaspillérekre épített fa­alkotmány. Az ünnepélyes avatás al­kalmával Gősfa község feldíszítette a hidat és annak építői, a község és já­rás vezetősége, az államépítészeti hi­vatal és a megyei útbiztos fogadták Safranko Emánuel elvtárs, főispánt, aki a hidat felavatta és átadta a for­galomnak. Két héttel ezelőtt a főispán a gősfai­­ak kérésére kiment Gősfára, me­ghall­­gatta kívánságaikat és amikor meg­győződött arról, hogy a Sárviz-patak fölé építendő híd valóban a gősfai, sőt a három közeli község gazdáinak is nagy könnyebbséget jelent, azonnal intézkedett. Hat nap alatt megfeszített munkával valóra vált a gősfaiak tíz­éves kívánsága. Tiz évig hitegette őket a reakció, a demokrácia hat nap alatt cselekedett. A község apraja-nagyja kivonult a hidavatásra és nagy lelkesedéssel fo­gadta a főispán beszédét. A járás ne­vében Lipp Károly dr. járási főjegy­ző mondott köszönetet a főispánnak. A 23 méter hosszú hidat 11 munkás, 2 útkaparó­ építette fel Vajda János út­biztos irányításával. Késés nélkül közlekedik ezentúl a személyvonat a Körmend-Dávidháza vonalon A nagyrákosi pártszervezetünk kérésére Június 26-án a Magyar Kommunista Párt vas megyei bizottsága útján, a nagyrákosi szervezet azzal a kéréssel fordult a szombathelyi üzletvezetőség­hez hogy a Körmend—Dávidháza vo­nalon állítson be egy motorvonatot. A kérelem indokolása az volt, hogy Kör­mendtől Dávidházáig minden állomás­nak rakodótelepe van s a nagyarányú teherforgalom következtében az utób­bi időben az újjáépítéssel kapcsolat­ban még jobban fokozódott tolatások oly hosszúra nyúlnak, hogy Őrség né­pe Körmendről csak egy teljes nap igénybevételével tud megfordulni a nagy vonatkésés miatt. Dr. Andavári Ferenc üzletigazgató el­vtársunk az üzletvezetőség kommu­nista vezetőségével szívügyének tekin­tette a nagyrákosi szervezet kérését és ezt a problémát azonnal meg is oldot­ták azáltal, hogy tehervonatnak beállí­tásával a személyvonatot mentesíeni fogják a tolatás alól s így biztosítják annak menerendszerű közlekedését. .. »»» ..... —ii -ii-i -T.rLnri.r'7 r~s.ji i.r-i,jr Csenge 150 kötetes népkönyvtárhoz jutott a Kommunista Párt közben­j­árásár­a Ismeretes az a mozgalom, amely az ország falvait könyvtárakhoz akarja segíteni. Az MKP vasme­gyei bizottsága eljárt az Országos Könyvtárszerző Bizottságnál né­hány arra érdemes vas megyei köz­ség érdekében. Az első, Csönge meg is kapta már a kis könyvtárt, amely természetesen csak az alap­ját képezi egy nagyobbnak. Vasárnap délután 3 órára nagy számban gyülekeztek össze a falu dolgozói, hogy ünnepélyesen át­vegyék a nekik juttatott 150 kö­tetből álló népkönyvtárat. A gyülekezőknek legnaagyobb ré­sze újgazda, akik családtagjaikkal együtt jönnek, azután az értelmiség egy része, de feltűnően kevesen vannak közöttük a módos parasz­tok. Ott vannak a már előzőleg meg­választott könyvtárbizottság tagjai is: Nagy Lajos községi bíró, Vági Sándor az MKP helyi titkára, Ta­kács László rk. ig. tanító, Szabó Dezső ev. tanító, dr. Saródi József Bárdosi László, Bárdosi József, Ko­roncai Géza, Becén Pál és Horváth Jenő. Nem tartotta vissza a nagy hőség az ostffyasszonyfai főjegy­zőt, Széll Jánost és dr. Nagy volt törvényszéki bírót, hogy át ne gya­logoljanak a tőlük 3 kilométerre fekvő Csöngére. De ők kommunis­ták, akiket érdekel minden, népi megmozdulás. A falu megjelent dolgozó népe nagy hálával fogadta az ajándékot, amelyet Makkay László MÁV mű­szaki felügyelő elvtárs adott át a párt Megyei Bizottságának nevé­­ben. Beszédében méltatta az MKP nagy munkáját, melyet a falu gaz­dasági jólétének, életszínvonalának felemelése mellett a kulturális fel­­emelkedés érdekében is végez. Széll János főjegyző elvtársunk hangsúlyozta, hogy a könyveknek szellemét tegyék magukévá, ter­jesszék a nép között, hogy a reak­ció ne mételyezhesse tovább is a tudatlanságában annyira hiszékeny, falusi dolgozó népet. "

Next