Szabad Vasutas, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
Visszavontuk a sztrájkfelhívást MEGÁLLAPODÁS HOSSZÚTÁVRA Az ősszel megkezdett bér és foglalkoztatási tárgyalások december 29-én keretmegállapodással zárultak (a keretmegállapodás több megállapodást foglal magába), melynek következményeként a VDSzSz MÁV Rt. által január 1-re meghirdetett sztrájkfelhívása visszavonásra került. Szakszervezetünk a tárgyalások végeredményét, a jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve megfelelő eredménynek tartja, melyek az alábbiak: A bértarifa tábla minimális értékei 20,33 %-kal emelkedtek,az arányszámok szorzója 9000 Ft-ról 10830 Ft-ra emelkedett) A tábla módosítása során megszűnt az 1. és 2. fizetési osztály, az ebben lévő munkakörök a 3. osztályba kerültek át. Az eredeti 3. fizetési osztályban lévő munkakörök a 4. fizetési osztályba kerültek át. Az így kialakítottszám szerint 19) 3-21. elnevezésű fizetési osztály eredeti arányszámai nem változtak. A dolgozók egy részének magasabb besorolása volt a bértarifa tábla minimális értékénél, ezért a megállapodás 10 %-os minimális alapbér emelést ír elő. A minimálbér 15 000 Ft-ra emelkedett, ezért az alacsony fizetési osztályokban nincs 15 000 Ft alatti érték, és az osztály összevonás miatt itt magasabb az alapbérfejlesztés az átlagosnál (a megállapodás lehetővé teszi, hogy a helyi lehetőséghez képest az érdekvédelem helyi tisztségviselőjének egyetértésével 18 000 Ft-ig felfelé eltérjenek a tarifa tábla minimális értékeitől). Az átlagosnál magasabb az alapbérfejlesztés azoknál a dolgozóknál is, akik a bértarifa tábla minimális értékére voltak besorolva, valamint hozzávetőlegesen a létszám egyharmada a soros előléptetés eredményeként további 4 %-os alapbéremelésben részesül. Tovább növeli a vasúti alapbér átlagos növekedésének mértékét az a tény, hogy egy fizetési osztállyal magasabb besorolást kaptak a vagyonvédelmi, rendészeti munkakörök. Október 1-től újabb 2 % alapbéresítés lesz (a garantált teljesítmény-jutalomból). A Vasutasnapi jutalom mértéke az 1996. június 15-én érvényes személyi alapbér tizenkétszeresének 6 %-a, melyből 4 % az 1996. évi Vasutasnapon, 2 % pedig 1996. december 10-én kerül kifizetésre (feltételeket a KSz 54 §-a tartalmazza). Garantált teljesítmény-jutalom az 1996. november 30. napján érvényes személyi alapbér tizenkétszeresének 2 %-a, melynek 3/4 részét december 10-én egyszeri kifizetéssel, 1/4 részét pedig október 1-től alapbéresítéssel kell teljesíteni. A munkáltató az 1996. év gazdálkodása során elért többlet eredményből teljesítmény-jutalom kifizetést biztosít az azt megvalósító munkavállalók részére. A feltételeket meghatározó Végrehajtási Utasításokat később dolgozzák ki az érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben. Az általánostól eltérő módon részesülnek a teljesítmény-jutalomból. A mozdonyvezetők (vontatási utazók) 1996. január hónaptól kezdődően negyedévente a negyedévben részükre kifizetett személyi alapbér 5 %-át kapják meg előlegezett teljesítmény jutalomként. Amennyiben a megelőlegezett teljesítmény-jutalom nem érné el a többi munkavállalónak kifizetett mértéket, a különbözetet december 10-én kell kifizetni. Az utazószolgálatot ellátó vontatási és forgalmi dolgozók 1200 Ft étkezési bont kapnak 1996. év januárjától. Az utazószolgálatot ellátóknál rendkívüli átvezénylési díj, módosított szolgálatonként 400 Ft kerül bevezetésre, ha az utazó szolgálatot ellátó munkaidő-beosztását, egy héten belül a munkáltató kezdeményezett megállapodás alapján módosították. Fentieken túl ebben a körben további kedvező lehetőségeket teremt az 1996. január 1-vel bevezetésre kerülő rendkívüli szabadság intézménye. Megemelkedett az utánfizetési jutalék mértéke: • jegyvizsgálók utánfizetési jutaléka 15,00 %-ról 25 %-ra. • vonatvezetők utánfizetés jutaléka 1,16 %-ról 5 %-ra Ismét bevezetésre került a menetrendeladási jutalék, melynek mértéke a menetrend fogyasztói árának 5 %-a. Emelkedett a belföldi IC vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók jutaléka 200 Ftról 250 Ft-ra, havonkénti mértéke 2000 Ftról 2500 Ft-ra. (a jutalék akkor jár, ha havonta legalább hat szolgálatot teljesít a jegyvizsgáló az IC vonaton) A Kollektív Szerződés 23. § (2) pontjában rögzített, a Munka Törvénykönyve 95. §-át meghaladó végkielégítés 1996. december 31-ig illeti meg a munkavállalót. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya 1998. december 31-re módosult. Megállapodás született a „MÁV Rt. középtávú (1996-1998) gazdálkodási stabilitására, és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére”. A munkavállalók kereset-alakulása a megállapodás időszakában: • 1996-ban a már leírtak szerint, • 1997. évben minimálisan a reálkeresetek szintentartása valósul meg. • 1998. évben a reálkereseteket legalább olyan mértékben kell növelni, hogy az 1996. évi reálbércsökkenést ellensúlyozza. • Ugyancsak a vasutasság hosszú távú érdekeit fejezi ki az a megállapodás, mely a Vasutas Nyugdíjpénztárhoz történő munkáltatói hozzájárulást rögzíti. Ennek értelmében a munkáltató tagonként 2 % + járulékos mértékű hozzájárulást fizet a belépő vasutasoknak. Foglalkoztatáspolitika: A MÁV Rt. létszáma a középtávú időszakban előreláthatólag folyamatosan csökkenni fog, de a csökkenés mértéke egyre mérséklődik. Az 1996. évben %-os mértékben nincs létszámcsökkentési előírás. A felek törekednek arra, hogy létszámcsökkentésnél alkalmazott módszerek közül elsődlegesen a természetes fogyás, a társaságalapítás által bekövetkezett létszámcsökkenés, a korengedményes nyugdíjazás érvényesüljön. 1996-ban a létszámleépítés miatti munkáltatói rendes felmondások száma a végrehajtó szolgálati főnökségeknél nem haladja meg az 1995. évi mértéket. Nyugdíjpénztári adókedvezmények a ’96 évi adótörvény alapján A ’96 évi adótörvényt 1995. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés. A törvény vitája során nem lehetett egyértelműen tudni, hogy kedvező lesz-e továbbra is a nyugdíjelőtakarékosság jövedelemadó kedvezménye. A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár tagjai számára továbbra is kedvező, az 1995. évi adókedvezmény szerinti mérték illeti meg. Kivonat az adótörvényből: 1.§ (4) ........... adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. 35. § Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés kedvezménye: (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének kiegészítő nyugdíj »»»