Állami tanítóképző intézet, Szabadka, 1878
lyokon kivül az első osztályban fölvett tárgyak teljes kidolgozásán, történeti és tájleirásokon. III. osztály. hetenkint 2 órán. Egy óra a nemzeti irodalomtörténet áttekintésére, egy a szónoklati és költészeti irályfajok ismertetésére és fogalmazásra lett fordítva Az olvasás és előadás gyakorlására Szvorényi József magyar irodalmi szemelvényeiből vétettek darabok. Ezek alapján a magyar nemzeti irodalomtörténet Szvorényi József tankönyve szerint Bevezetésül a nyelvrokonság, a nyelvek rendszerében a magyar nyelv, ennek tájszólásai. Az ókorból az ősmagyarok műveltségi állapota és a kunmagyar ősi költészet emlékei. A középkorból : a keresztény-magyar művelődés kezdete, költészeti emlékek, prózai nyelvemlékek, az ómagyar nyelv; az Anjou és Zsigmond kor általános jellemzése és irodalmi maradványai; a Hunyadiak és Jagellók kora általános jellemzése, irodalmi maradványai és a középmagyar nyelv. Az újkorból: irodalmunk elővirágzása, kora (Tinódi Sebestyén, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, Balassa Bálint, Erdősi János, Károli Gáspár, Székely István ; műirodalmunk kezdő kora (Zrinyi Miklós, Gyöngyösi István, gr. Haller János, gr. Kohári István, Pázmány Péter, Geleji Katona István, Káldi György, Szenczi Molnár Albert, Pethő Gergely, Ap. Cseri János, Tsétsi János, Pápai Mária Ferenc); a hanyatlás kora (Faludi Ferenc, b. Amadé László, Bod Péter, Cserei Mihály, Pray György.) A legújabb korból : irodalmi újjászületésünk kora átnézete; a francia, ó-classicai, népies és egyesítő irányú iskolák ; Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sándor, Kazinczy és Kálmán: Barczafalvi és a debreceni grammatika.