Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)
1946-03-23 / 68. szám
Tity köztársasági elnök is Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözölte Sztálint, Sverniket és Vorosilovot WMj Zott&n, a magpie kösőtársaság elnökee táviratilag: MvS*9Hb Nikoláj Sverniket, a Szocialista Szovjetköztársaságok Uniójának éj elnökét és Sztálin g©Eeraüss®jmusx, miniszterelnököt. Nagy Ferenc Sztálin generali Szimtsznak küldött táviratában felemelte: „Szilárdan hiszem, hogy Generali és a Armisz úr új, nagy tisztségében a Szovjetunió népet létének és virágzásnak biztosítása után folytatni fogja életének nagy művét, az egész világ békéjének és jólétének biztosítását- Legyen meggyőződve arról, hogy e törekvéseit az egész magyar kormány a legnagyobb rekaimvel kíséri és szilárdan bízik abban, hogy azok a világ demokráciái által oly hőn óhajtott eredménnyel fognak járni". "Nagy Ferenc miniszterelnöke Vorosilov marsalhoz intézett táviratában hangsúlyozta: t.Az egész magyar nemzet reméli, hogy Marsall ét új tisztségében is azzal a kitüntető jómánlatétel viseltetik majd a magyar nép és a magyar demokrácia sorsa iránt, amelyet eddig tafiánított és BSKéllyel az egész ország hálás tiszteletét fed©* vette* ki". Hétfőn életbe lép a maj lakásügyi eljárás Molnár Erik népjóléti miniszter Kővágó József polgármester javaslatára rendeletet adott ki, amely a lakásügyi eljárást szabályozza. Az új rendelet, amely hétfőn lép életbe, nagyszabású, változásokat idéz el a sas eddigi lakásügyi eljárásban. Ii. resdelet célja a lakásügyi eljárások egyszerűsítése és a döntés meggyorsítása. Eddig a lakásügyek intézését megnehezítette s, bonyodalmas, bürokratikus rendszer. A fellebbezési lehetőségeknek egész sora bénította meg a gyors elintézést. Ezután 13 új rendelet értelmében csak egy fellebbezési fórumhoz lehet folyamosai . Budapest területé® hat döntőbizottságot állítanak fel, kettőt Budán, négyet a pesti oldalon. A hat döntőbizottságot a fccentrartszálve helyesük el a különbözft kerületekben Minden döntőbizottság három tag, hat All. Steelke a népjóléti miniszter magbízottja, két tagot pedig a polgármestert jelöl 3e. Pénteken a városházán megtessekték az új lakáshivatalok szervezését. A polgármester rendeletére ezt a munkát legkésőbb szombaton délig be kell fejezni. -yyr.-rrr q-jrT^t^L. Ma: ítélet tiéiniast Bálint ügyéb@n A Képtírusigyárfalvy-IÉaniácsa pénteken délutáts hírnét ítéletet »terne« Bátort káb-wrr.&~ és népellenes bűnügyében. Ab vjbótsé azé jóján SS*»»» Bü&sS másfélóre n át készélt. Tanoneértekezletet tartott a SzIT . A SzTT titkársága táncccérefeestetet tartott a Yaemunkások SzékháaálA®, melynek napirendjén a tanondülbség gazdasági és szociális kérdései mellett a. tanoa«»terv3s»-bizottság megválasztása szerepelt. Slafcosita Antal, az iparügyi znisisztériten munkásjóléti osztályának vezetője biztosította a tatspetcifjúságot arról, hogy a minisztérium misodeot elkövet meg a ssdt és'31 'érdekében. S ezek után Saranyai Tibor titkárhelyettesi, a SSFT egy Bsstsudeii munkájáról számolt be. Egyszerű emberek, egyszerű ««‘Sápiéba öltözött dolgos magyarok gyűltek össze március 15-én a bukaresti Athenaeum hatalmas Kurpola, termében, hogy itt, a román kultúra fellegvárában, ahol magyar szó eddig még seim sem hangzott , megéljék a magyar szabadság « Ö»»epét. Ezek a magyarok »c«» tegnap ,Sia és Item is hisz éve~a laknak a román fővárosban. Nemzedékekkel ezelőtt csoportosan vetődtek a Savasati élére, amikor a magyar árak elviselhetetlen elnyomása, vagy egy-egy gazdasági válság vándorbotot nyomott a kezükbe, vagy inkább ostort, mert a bukaresti magyarok ősei szekereken fuvarozták át motyójukat a havasok között, hogy odvát szerencsét próbáljanak. 12.-S előtt történt az első legigyobb átköltözés: székelyföldi ereketek indultak el délkelet felé. Brassói kőművesek találtak munkát az épülni kezdő Bukarestben. A régi záros lakóházainak ötödét ,ráélyi mesteremberek építették. Később, a hatvanas évek felé, az osztrák imperializmus gazdasági elnyomatoson üldözött sokat at Kárpátokon túlra. A bukaresti magyarok szétszórtan éltek. Nem volt kulturális életük, sem olyan szervezetük,amely egységbe fogta volna őket. Eleinte még összeköttetésbe ásltak Erdélylyel, ahonnan, eljöttek. Bukarestből pénzt küldtek etz otthonmaradtaknak, gyermekeiket a nagyenyedi kollégiumba, a szebeni, meg a brassói középiskolába íratták. De a fiatal értelmiségnek csak egy kis része, talán a negyede tért vissza Bukarestbe és az ott élő magyarok lassan elszakadtak régebbi otthonuktól, anélkül, hogy a román főváros társadalmába beleilleszkedhettek volna. A súrlódások egyre élesebbek lettek, míg végül az első világháború utána magyar irredentizmustól szított rinánsomnismussel szemben az össze nem tartozó, szétszórt bukaresti magyarság nem állhatott ki , csak meglapolhatott. Az összefogás, az egység hiánya, a vad amfirevizionista hangulat központjában gyengévé tette a nemzeti sajátságai megvédésére. A református és katolikus egyház pedig, amely a bukaresti magyarságnak különben alig a felét tudta számbavenni, a maga helytelen irányú „magyar védelmi" politikájával rieglatdbe megnehezítette a románrokkal való együttélést. De amit az egyház tévesen értelmezett, azt megoldotta e demokrácia. A romániai magyarok demokratikus szervében a Magyar Népi Szövetség tiitkozik most a harmincezer bukaresti magyar —ól.nyomórészük iparos, gyárimunkás. A százados sehová-h ivem-tartozás után most először érdeklődnek annak a népnek a kultúrája iránt, amelyhez tulajdonképpen tartoznak, és azé iránt, amely befogadta őket.si iskolája is vol a bukaresti magyaroknak, hételemi osztálya és egy most induló középiskolája. A tanulók majdnem majd munkás, gyérettek. Magyarul kevesen tudnak jól: román pajtások között, román környezetben nőttek fel. Szüleül azért íratták őket a magyar iskolába, hogy megtanulják az elfelejtett anyanyelvet. Egy bombasérült épület épen maradt szo.nyában vannak az osztályok, amelyben első elemisták hamisítatkm székelyes kiejtéssel szavalnak romám verset. Vagy természetrajzot igyekeznek magyar mondatokba önteni olyan középiskolások, akik az iskolaév elején még csak románul tudtak. A szegények öt tejet reggeliznek, kéztálételes ebédet esznek, a rongyosok cipőt kapnak, e voesszszakók valdinosbőrlettet. Na a kitvárodás, alacsonykízű álcában gyerekzsivaj és magyar nótaszó üti meg válalánek a fülét, az tudja: a bukaresti magyar iskolában éppen a szünetet élvezik magyar munkásgyerekek. Ennek az iskolának a működése a román demokrácia egyik diadala. A Sevonizmus, amely Erdélyben bizony gyakran felüti a fejét,Bukarestben teljesen eltűnt. A bukaresti magyarság — nem a földjüket vesztett erdélyi birtokosok, nem a román reakcióval szövetkező tőkések, nem, az átutazgató nemzetközi üzletemberek, hanem az oáaszakadt magyarok utódai, munkások és mesteremberek, teljesen beleilleszkedtek a román társadalomba.. Ez természetesen nem történhetett meg egyik napról a másikra. A magyar és román demokrácia kíméletlen harca mindkét sovinizmussal szemben készítette elő 1918 március 15-ét, amikor piros-fehér-zöld zászlókkal és Petőfiképpel díszítették a bukaresti Athenaeumot, amikor magyarruhás fiúk és lányok sorfala között bukaresti románok is tódultak a nézőtérre, hogy a magyarokkal együtt ünnepeljék meg a az őszbsdságot. Még sohasem fordult elő, hogy a bukaresti magyarság úgy éltetett volna miniszterelnököt, mint március 15-én Groza Pétért. Még sohasem fordult elő, hogy azortán nemzetiségi minszter tolmácsolta volna kormánya üdvözletét a magyar nemzeti ünnepen. A zsúfolt nézőtér lelkes fla igur fata annyin® magéval ragadott mindenkit, hogy két külföldi újságíró, egy bolgár is egy jugoszláv elfogadottan értette meg: mit jelent az, hogy a román fővárosban már. (Ausl6-én a Kossuth-nótát énekelik. Bukarestben, ahol a közönség számára sokszor románra fordítják le a román miniszterelnök magyarnyelvű beszédét, ahol Greta nem egyszer maga tolmácsolja magyardminisztereinek romén szavait, ebben a városban a demokrácia adott végleg otthont az itt élő 7,magyaroknak, akik már nem időszakját, kallódó idegenek, hanem a román dolgozókkal együtt haladó, magáikat magyarok,tok valló szabad emberek. Áradt Nem JHayijatok ( Egy- vagy kétszobás Csajkomfortos utcai lakást keresek, lehetőleg modern bútorra? „Pesti oldal”* jeligére a kiadóba. A felszabadulás óta a boas&fontuit táncocok ügyében, , mintegy ly.*»Genetben jártak el eredte íny««3. A relügyminiszter attasításom a rendőrség politikai osztálya nyomozást indított Lakos József, volt szentesi rendőrkapitány meggyakolásának ügyében és megállapította, hogy a gyilkosságot Magyar Ferens, Dobotnya János, Izsák András és Decsi László követték el. Rajtuk kívülletartóztatták Serkédi János, Jakos Bálint, Pahl János és Winsmann István szentesi lakosokat, mint bűnpártolókat. fi ^ *'*A GYANÚ ÁRNYÉKÁBAN bűnügyi film. Főszerepben: Joseph Cotters Universal-film — műSAS: 19 MARA 2-4-6 órakor A halátkocsis. címűfrancia filma, melyet a régen látott nagy színész, Jatinet, és a rendező, Duvivieir miatt aranyira vártun, igen nagy csalódást okozott. A fim készítői bebizonyították, hogy Jávaid rendezővel és színészekkel is lehet igen-igen rossz filmet gyártani. De ha csupán egy rossz film volna a rossz filmek áradatában, nem is szólnánk róla. Ellenben nemcsak rossz, ds úgynevezett mondaaivalója miatt ártalines is, ártalmasabb bármelyik gépíróneasszony-rosnaa. Utcánál, vagy gengssteriáshél. . Sik&jos mostsalában az ügyije. Venett propaganda filmers támadása. Nos, „A halál kocsija" valóban propagandafiln: ez üdvhadsereg pitopiigaajäaäättije. És a film művészi külsőségekbe rejtve közli a nézővel azt az egészen rendkívüli bölcseséget, hogy a lejtőn nem lehet megállni... A filmből kiderül, hogy a nyomor és a sütöttség ellen egyetlen védekezés a menhelyek intézménye és az alamtemetaosztogatás. Hazugul kitalált, sosemlétezett convergolat ,és angyail laktfi, jótékony hölgyeik a film szereplői, melyet két anyval jelemeshettünk legtalálóbban: xissaaaeaaeotóna giccs. Moszkvai vélemény az egyiptomi helyzetről A moszkvai rádió szemleírója közli: A kairói El Akhar egyetem diákjai legutóbb emlékiratot adtak át az egyiptomi miniszterelnöknek, amelyben követelik, hogy Anglia vonja ki csapatait Egyiptomból és csatolják Szudánt Egyiptomhoz. Egyiptom — hangoztatja az emlékirat — sokat áldozott az elmúlt háborúban a szövetségesek ügyéért, mégis idegen csapatok megszállása alatt van. Egyiptom legyen az egyiptomiaké, éppen úgy, mint Anglia az angoloké. Az angol monopolkapitalista, gazdálkodás eredményeként Anglia jelenleg 41h) millió fonttal tartozik Egyiptomnak. Ez az egyoldalú gazdaságpolitika Egyiptom gazdaságát teljesen a lancashire-i angol textilgyárak alá rendelte. Ez az egész,ségtelen helyzet az okozója az egyiptomi fellah végtelen gyomorfenek. Ez az okozója a miriditatasan kirobbanó tüntetéseknek, amelyeeket ést angolok brutális eszközökkel igyekeznek elnyomni. Még egyetlen angon csapatköteléketsem vontak ki az országból. Nem csoda ezek után, ha a politikai légkör változatlanul továbbra is feszült Egyiptomban, állapította meg a moszkvai rádió szemleírója. briliässt» eiSski «Mb. síadok. Jearnyarflt, ékszert kéns!itt. távírísok BS«nTirhatók. k . « Sthtvar« T.Ttr. n-fives. Dohány-ss K-fe« §a vp faxmBMS, w&s •*££££&r;s ss. Fordulat Görög&rszénb&n: Szelusz kormány» visszalépett Athénből jelent! a newyorM rádió, hogy SzofttUssz koraaanya p rttu«(ai«k körűl felas&rtllt • újabb bonyodalmak Sc3ve4Stes$3bm b*j nyusjtotta kaapzsolását Daenassidtoos« kormánys6itá5. Újabb izgalmak • Maim Péter «tárgy maimm Kain Péter és pribéktársaivak ügyében negyedtizenegykor kezdte meg Sági tanácselnök a pénteki tárgyalást. A tárgyalás előtt Haim Péter jelentkezett Ambrus József népügyésznél és bejelentette, hogy töredalmia vállomást szeretne termi és etia."volt és elásott aranykisvések ügyében. Káin Péter azt kérte, hogy zsógyszenvközt beszélhessen. Ambrus népügyéseee. A nép.. ügyész azomban kijelentette, hogy csak a politikai rendörség bevonásával hangeltja, ítd a avárhegyi hóhért. Sacht Péter erre kérte, lehetőleg Péter Gábor vezérőrnagy vegyen részt a kihallgatáson. Ambrus József népügyész értesítette a politikai rendőrséget, a scursnan Balassa Erik rendőrőrnagyot küldték ki. A kihallgatás sorám Kain Péter nászletes vallomást tett arról, hogy Gmunden környékén az ékszerek melyik fa alatt, mélyen helyen varrrták, Le is rafcolta e Mncsek rajtskülölyék A népügyész és a politikai rendőrség kiküldöttje jelentést tesz illetékes helyen a vascy másról. Valószínűleg diplomáciai úton ellenőrzik a vallcsinás A pénteki tárgyaláson áls elsó tanú Moldoványi Sándor rendkívüli követ és meghatalmazott naideaurveit, aki drámai előadásban ismertette a Hain-pribékek támadását a portugál követség ellen. Elmondotta, hogy őt is lefogta Kstr. Péter. Rajta kívül Gibor Visecca parti ékszerészt és egész családját elhurcolták. A támadás célja a por» taffél követségen lévő értékek «V ra'aiám volt. . Sági tanácselnök shasnbeslbette a követet Cservetoktivel, siei híves előző napi politikájához, esúttal sem afcart semmiről sem tudni. Moldovényi követ szemébe mondja Cser italt, hogy mindent tudnia kellett, mert as ő emberei végezték az ékszerész elrablását. A tárgyalás izgakraas bac®íulaő» ban tart. A közfseség üvegosteomolja a bejáratot, de csak jeggyel és csak korlátolt asszmbol. ragadnak be ücÖEÖQSéget. Magyar reakció Svájcban. A svájci magyar koronia demo. fcradf.cua részig, amely főleg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front svájci szervezetében tömörült és amely meet a Svájci Magyar Nemzeti Bizottság égiszealatt működik, élénk tevékenységet fejt ki s különbözőkiadványben („Egyység", ,Informationa horsgroiee", „Btaltella biblographique de Budapest") hű képet igyekszik nyújtani M Magyarországról,annak politikai, gayeleági, szociális helyzetéről, irodaárai, szellemi életéről. A haladó magyarod ' aktivitását azonban erősen keresztezi, akadályosga a svájci magyar netenció. Hogy ütik és milyen móda, arra a következő Joósi kerét példát hozzuk fel:Dr. Tarnócsi Loránd, jelenleg teml lakos hónapok óta kapcsolatban áll különbözősvájci körökkel. 1943-ban jött Budapestről Gecsics, ZsóE gazdasági diplomával és kultUBZruinistateri ösztöndíjjal. A genfi Hungária diákegyesületben azzal vonta magára a figyelmet,, hogy az alkoril-sn már haladó elveket valló tagokkal szemben váltig ellenezte, hogy ú. n. „nemárja" is tagja lehessen szerves életnak. Amikor vereséget szenvedett, egyre-másrakiüldözgette a feljelentéseket Budapestre. Az egyesület akkori elnökét egyszerűen „zsidóbérenc" jelzővel illette,így tagját pedig azzal igyekezett diakreditálni budapesti illetékesek előtt, hogy ,,bár tiszta árjatás típidos megjelenésű és így külföldi magyar propagandára nem alakatnaa". Tallóczi úr mehetileg néha még az egyetemet is látogatta, astási Siazsomnent. 1911 júniusában tilit fel újm Svájcban, ezúttal mint a herrí sztójaista külkereskedelmi kirendeltség tagja. Azóta zavartalanul itt él, húzza a magyar álar pénzéből a fizetését, a tájékozatlan svájciakkal bolondját járatja. )S45 Srent István-napján Tarnóczi úr beszélt a svájci rádióban Magyarországról. Mindezzel nem foglalkoznánk olyan hossza van, ha nem tudnék, hogy Tarnóczi hazulról is kap támogatást „kulUrÁlis“ tevékenységéhez: megbízható helyről értesülünk, hogy egy-két hónappal ezelőtt Fálbert Géza, miniszteri tanácsos (a kultuerminisztérium.ivM) levelet írt Tarnóczinak és hivatalos támogatást helyezett kiirtásba a gyanús „kultúrakcióros". B. P. .«Majítr.»Jaa«Mi«licae»i'Frenatiti: 108,1. Jászberény munkásszolgálatosok és hozzátatozóik szombat d. u. 4-kor a Kew Yorkban legyenek Drávai búcsús tárgyalása miatt. Kertészüveg á-5 tsa. mnlattüvefiSSI lédatényen FORGÓ és TÁRSA 7*1.: 53Sm Bf«*t, VII, DoMay-n. 18»