Szabadság, 1901. május (28. évfolyam, 102-124. szám)

1901-05-12 / 110. szám

1901. május 12. Buttler János volt. A múlt század elején egyik legfényesebb gavallérjaként az országnak emle­gették Buttler Jánost. Különösen érdekessé tette őt az a házasság melyre ravasz fondorlattal, pisztol­lyal erőltette gróf Dőry, a Dőry grófi család utolsó sarja. Buttler gyűlölte a ráké­ny­szerí­tett feleséget, Dőry Máriát, s vagyonának nagy részét jóté­kony célokra hagyta. A házasságot, és a váló­­pert, a­melynek bírái és a szentszék azonban sohasem választották el véglegesen Buttlert, remekül leírja Mikszáth „Egy különös házas­ság“ című regényében. Az akadémia ünnepe után fényes bál volt, melyen a király is meg­jelent. Nyiry Sándor, a Ludovika akadémia ki­tű­nő parancsnoka fogadta­­ felségét, ki Klo­­tild főhercegnőt vezette fel a terembe. Maga a díszterem kápráztató szép látványt nyújtott, a fényes katonai egyenruhák, díszmagyarok és fekete frakkok hullámzó tömegébe kellemesen vegyült a világos szinti női ruhák lágy tónusa. El lehet mondani, hogy a tour Budapest részt vett ezen a bálon, s nem volt talán notabilitás, aki, hacsak herceg nem vert, otthon maradt volna. A király több kis kadétot kitüntetett megszólí­tásával, többek közt Aggházy Kamillt, Aggházy Károly jeles zeneszerzőnk fiát. A magyar tu­dományos akadémia nagy hete is most volt. Az idén Szentpétery Imre, Trachtl Ede, továbbá An­tal Vilmos és Fodor János kolozsvári egyetemi hal­­gatóknak adott jutalmat a nyelvészeti és történet­tudomány terén tett előhaladásukért. A nyári szín­házak is egymásután megnyílnak. Feld papa egészen újjá alakította a városligeti színkört, s a budai arénát is a napokban nyitják meg. A saison végére slágernek ígérkezik a népszínház kölcsönkért vőlegénye, melynek zenéjét Audran irta. A fő női szerepet Hegyi Aranka kreálja, s ez a kitűnő művésznő már magában is atrakció. »S­Z­A­B­A­D­S­AG« 3 Országgyűlés. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirata. — s­z­a Kálmánnal, majd Horánszky Nán­dort is bevonták a tanácskozásba s ez idő alatt A­p­p­o­n­y­i Albert gróf a folyosón várta, mi történik, mit végeznek. A­ tanácskozás jóval az ülés után ért­ véget, de senki sem tudja, természetesen, miben álla­podtak meg. A folyosón élénk feltűnést keltett két dísz­­ruhás kolozsvári egyetemi ifjú, akik közül az egyik akkora, mint Apponyi. Wlassics miniszterhez jöttek, hogy megköszönjék a ko­lozsvári egyetemi körnek adott segélyt. A teremben Hegedűs miniszter ezalatt nagy tetszéssel válaszolt a Turul interpellációra. * Részletes tudósításunk itt következik : Elnök Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak : Széll Kálmán, Hegedűs Sándor, Lukács László. Molnár jegyző bejelenti, hogy V­i­s­o­n­t­a­i Soma a temesvári Turul cipőgyár tárgyában interpellálni fog. A képviselőház ezután harmadik olvasásban is elfogadta a magyar horvát hajózási társaság mindkét szerződéséről szóló javaslatot. A szeszadó törvény módosítása: Szabó Imre előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot. A 3. §-nál Lukács László pénügyminiszter pótlást nyújt be, a­mely szerint az Ausztriából szeptemberig behozandó szesz is adó alá es­sék (Helyeslés.) A javaslatot így vita nélkül elfogadták. Új bélyegtörvény: Szabó Imre elfogadásra ajánlja a nyugtat­ványi és szerződési bélyegilletéknek bizonyos esetekben készpénzben leendő lerovásáról szóló törvényj­avaslatot. Rátkay László kifogásolja a bélyegek mai alakját, a­melyeken a korona jórészt el van csúfítva. Kifogásolja azt is, hogy az ok­mányokra sokszor 2-3 bélyeget kell ragasztani, mert egy értékben a bélyegek meg nem kap­hatók. A nép felvilágosítására kiadványokat kellene szétosztatni, hogy a nép is tudja, mikor m­ekkorra értékű b­lyeget kell az okmányra ragasztani, mert most ezt nem tudja. Lukács László pénzügyminiszter kije­lenti, hogy a bélyegalakok revíziója most van folyamatban. ígéri, hogy az új bélyegtörvényt a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat elfogadása után fogja beterjeszteni. (Helyeslés) A javaslatot ezután elfogadták, vita nélkül fogadta el az 1896—1901-ki ország­gyűlés tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékének törvénybe iktatásáról szóló javaslatot. A ház ezúttal elfogadta még az 1899. évi állami zárszámadásról szóló jelentést. Elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után következett az interpelláció. A Turul cipők: V­i­s­o­n­t­a­i Soma ismerteti a lapokban a temesvári szubvencionált cipőgyárról és szegedi fiókraktárról megjelent híreket és határozottan kifogásolja, hogy a miniszter szubvencionálta e gyárat már akkor is, a­mikor a műhely még teljesen felszerelve nem volt és elegendő ma­gyar iparosokkal el nem látta magát. Így tör­tént, hogy azon a címen, hogy a magyar gyár­tású cipők még készen nincsenek osztrák gyártmányú cipőket árusított a gyár s ezért még szubvenciót is élvezett. (Zaj a szélbalon.) Interpellációjában kérdi, tudja-e a minisz­ter azt, hogy a temesvári szubvencionált Turul cipőgyár osztrák gyártmányokat árul ? För­ster Aurél: A három pár cipő ! Visontai: Mivel indokolja a minisz­ter a gyár emez eljárását ? Hajlandó-e megto­rolni azt, és a szubvenciót a gy­ártól el­vonni, Hegedűs Sándor miniszter kifejti, hogy a külföldről, különösen Ausztriából tömérdek cipőt szállítanak be évenként, így magának a mödlingi cipőgyárnak nálunk 27 fióküzlete volt eddig. Ez ellen a külföldi árubeözönlés ellen óhajtott intézkedni és segíteni a magyar iparosok helyzetén. félénk helyeslés jobbról) Polonyi: Ez a közös vámterület átka Hegedűs miniszter : Akár közös, akár önálló vámterületünk volna, a beözönlésnek gátat vetni a kereskedelmi szerződések értel­mében nem lehetne. Úgy akart segíteni tehát az állapotokon, hogy egy temesvári céggel szerződést kötött magyar cipőgyár felállítására. Ennek maguk az iparosok örültek legjobban Temesvárt, mert csak igy kaphattak munkát és szerezhettek megélhetést. Azt pedig tagadja Visontaival szemben hogy a gyári munkások nálunk rabszolgák lennének. A mődlingi gyár a temesvári céggel kötött szerződés alapján átadta a cégnek az összes fiókjait, de arra kérte a cég a szólót, hogy ebben az átmeneti évben, a­míg a magyar termékeket be nem szerezheti, még mődlingi cipőket árulhasson. Ezt meg is engedte, de kikötötte, hogy e termékeket ne magyar gyártmány gyanánt árulják , az idő alatt szubvenciót nem adott. (Élénk helyeslés.) Molnár Jenő : Ez a fő­­ már hiányzik a nyerseség, hogy a­nnál szebben csillanjanak elő a jó tulajdonságai. A szivén kivül neki nincs más szava s mikor egyszer mégis elcsitítja azt, nagy baj kerekedik belőle. A többi szereplőkkel sem vagyunk másképpen. Szinte min­denikkel megtelik a színpad, amelyen szántó csodásan bugyog a jókedv a szolid derültség for­rása s csak itt-ott vegyül néha a kissé túl­menő karikírozás a tiszta poézisbe. Nem dalol, nem mókázik senki, a keservét, örömét a szív szavával mondja el mindenki s kevés szóval annyit beszél a szerző, hogy nem győzzük hall­gatni. A nyelvezete nem csak magyaros, de igazán magyar. S vagy magyarul írni csak Gár­donyi tud, aki tanulta ismerni a népet s benne él annak gondolat világában. Frázisnál, szónok­latnál többet mond egy szó, a­mi egész gondolat világot takar. Az a zajos siker, a­mivel pár hét előtt a Nemzeti Színházban fogadta a szerzőt, végig kísérte vidéki körútján is a darabját, a­melyet, kicsit elkésve bár, ma mutatott be a Szigligeti Színház. Hogy a közönség nem zár­kózhatott el a darab kiváló kvalitásai előtt, hogy zajos siker fogadta az előadást nagyon is természetes. K—s: Budapest, május 11. A napirend semmi érdekeset sem ígért, csupa szavazás, vagy apró-cseprő javaslat, amelyek iránt senki sem érdeklődött. Annál nagyobb izgalmat keltett, az összeférhetlenségi törvénynek mai szabadel­vűpárti tárgyalása. A folyosókon egyébről sem beszéltek, mint erről. • Hogy lesz ? Mint lesz ? Kilép-e tényleg Tisza Kálmán a pártból ? S ha igen, kik kö­vetik. Ezalatt a miniszteri szobában Széll Kál­mán miniszterelnök hosszasan tanácskozott , s megy. Nem azért jött, mondta már elégszer, csak a fiát akarja látni. A gyerek megy hozzá, a­kit hárman is tanítanak odabent, hogy hozza be az apját. S beviszi, a szűrénél fogva hozza be a hatalmas embert. — No, no — védekezik Baracs s megy a gyerek után a házba, a­hol magukra hagyják az öregek, a fiatalok majd eligazodnak vala­hogy. El is igazodnak. Az asszony előszedi a tilalmas bancsót, az ura elé teszi. — Igyék hát, ha jól esik — mondja az urának, mintha csak mondaná . Üssön, ha akarja, már arra sem ügyelek. Ahogy Gárdonyi ezt a sovány mesét darabbá alkotta, megérdemli a legnagyobb bá­mulatot. Alakjai valósággal az életből lépnek a színpadra, amit lépten-nyomon bearanyoz a tiszta poézis fénye. Nem fecseg, nem erőszakol semmit, de a­mikor hallgat, a hallgatása is beszéd­számba megy. A magyar ember lelke egyenes, cikornyázatlan nyerseségében­­ áll előt­tünk az asszonyát megverő Baracsban. De az az ütleg nem sérti meg egyetlen érzésünket sem, ha nem is találjuk indokoltnak, elhisszük. A főrendek névjegyzéke. Belicska Béni előadó ajánlására a ház hogy sok minden történik, aminek nem kellene megtörténni. Baracs is jobban szeretné, ha nem esett volna meg a dolog, de makacs, szívós természetű ember, akiben igazi típusát rajzolta meg Gárdonyi a magyar parasztnak. Gon­dolkozik, de még maga előtt sem meri beval­lani a hibáját s addig kertel, amig elő nem ránt valami okot, amivel elhárítja magáról a felelősséget. Hol van az az ember, aki magára vet, ha valami kizökken az életében a rendes kerékvágásból. De minden konoksága mellett is tele van ez a nagy, erős ember szívvel. Szinte érezzük a szive dobogását az egész darabon keresztül. A szive szavára mond le az italról, munkától hazatérő öc­cse iránt szeretete téríti el a fogadalmától, a szive viszi vissza az as­szonyához. S ez az ember nem akarja tudni, hogy neki szive van, inkább kertel, de nem mutatja meg a gyengeségét, még tulajdon ma­gának sem, így vagyunk az asszon­nyal is. Egy ki­csit különb, egy kicsit másforma asszony ez mint a milyenekhez hozzá vagyunk szokva. Mintha törékenyebb lenne s egy kicsit érzékeny. Még egészen paraszti soron nevelték, de belőle

Next