Szabadság, 1901. október (28. évfolyam, 225-252. szám)
1901-10-01 / 225. szám
2 az említett komolysággal sehogysem egyeztethető össze. Azt írják ugyanis, hogy a miniszterelnök egy vidéki függetlenségi pártnak olyan táviratai a, amely állítólagos választási visszaélések miatt panaszkodik a miniszterelnöknek és sürgős orvoslást kér, olyan módon válaszolt tévedésből, hogy megköszönte a táviratozó párt bizalmát és ragaszkodását. És e fölött az illető lapok viccelnek, mégpedig természetesen a legnagyobb mértékben éretlenül. Hát ha ez meg is történt volna, nem lehetne rajta csodálkozni, tekintettel arra az óriási, szinte emberfölötti munkára, amit hetek óta úgy a miniszterelnök, vele együtt a miniszterelnökség egész személyzete végez. Az ilyen eshetőleges tévedés fölött az élcelődés tehát épp olyan jogosulatlan, mint ízetlen. De mi teljesen illetékes forrásból értesülünk, ez a tévedés nem is történt meg s azért mondhatjuk, hogy az a közölt távirat nem is lehet egyéb, mint hamisítvány. Annyival sajnálatosabb, hogy ez a rossz tréfa egy vidéki lapból még egy fővárosi újságba is bejuthatott. Erkölcsi vereség. A néppárt erkölcsi veresége az az állásfoglalás, amelyet Cziráky Béla gróf vele szemben tanúsított, mégpedig Esterházy Miklós herceg csendes asszisztenciája mellett. E jelenség sulyka, főleg abban nyilvánul, hogy a néppártról sorra elfordulnak azok, akiknek erkölcsi támogatására leginkább számított. Hasonló értelemben kommentálja Cziráky gróf nyilatkozatait a P. L1 mai száma is, rámutván arra, hogy a néppárt nem felelt meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket szigorú hithű katolikus körök iránta tápláltak. Tessék elolvasni a néppárt programmját, amely csak úgy mellesleg érinti a katolikus követelményeket, tessék elolvasni a legújabb instrukciót, a mely az Ugrón párt támogatását ajánlja, a többi pártok ellen pedig j harcot prédikál s okvetlenül helyesli az ember j Cziráky gróf abbeli következtetését, hogy a néppárt exkluzív politikai párt lett, mely a hithűs katolikusok közt is a viszály magvát szórta szét. Cziráky gróf nem az egyetlen, aki ezt felismerte Az arisztokratákkal pedig, akik eddig kétségkívül díszei voltak a néppártnak, ez elveszti leghatalmasabb támaszát is. SZABADSÁG 1901. október 1. A választások előtt. (Választási mozgalmak Bihar megyében) tiszta, elvi fegyverekkel küzd a szabadelvűkért, épen olyan fut, gyűlöletes izgatást visz végbe a függetlenségi és negyvennyolcas párt. Valóságos gyújtogatás ez és gyászos eredményeit maga a függetlenségi párt is siratni fogja majd. Mert a szocialisták még jobban győzik ígérettel és biztatással . . . Azok a mandátumok, amelyeket Bihar vármegyében megszerez ez a rutizgatás, nem hoznak dicsőséget a függetlenségi pártnak. Annál büszkébb lehet a szabadelvű párt biharmegyei képviselőire. Egy szó, egy hang sem emelkedhetik a választások tisztasága, eszközeik, jelszavaik nemes tiszteletreméltósága ellen. A szabadelvű párt teljes erkölicsi diadala, szellemi fölénye ragyogja be a választási küzdelmet. Alant következő kimutatásunkban a kerület neve mellett zárt ellen feltüntetjük a választók számát, aztán annak a képviselőnek nevét, aki a kerületet a lefolyt országgyűlésen képviselte, a név mellett zárjelben a szavazatok számát, amelyet megválasztatásakor elért. Azután egymásután közöljük azok neveit, akik most mint jelöltek versenyeznek a mandátumért. A nevek mellett következő rövidítésekkelleztük pártállásukat: sz. = szabadelvü párt Kp. = Kossuth-part. függ. A pártonfolvüii függetlenségi. pk. = pártonkivüiek Báránd (1666) : Illyés Bálint Kp. 544. Jelölt: Illyés Bálint Kp. Belényes (8775) , Gajári Ödön sz. 1042. Jelöltek : Gajári Ödön Sz . dr. Barta Ferenc Kp. Berettyó-Ujfalu (1991) , Leszkay Gyula Kp. 839. Jelölt : Leszkay Gyula Kp. Bihar (2154) , Rigó Ferenc Kp. 852. Jelöltek : Rigó Ferenc Kp., Kiss Elek függ. Cséke (3234) , Fassie Tódor Sz. egyh . Jelöltek : Fassie Tódor Sz., dr Kovács Dénes Kp. Élesd (4742) : Telegdi József sz. egyh. Jelölt : Telegdi József Sz. Hosszúpályi (1626) : Marjai Péter Kp. 619. Jelöltek : dr. Várady Zsigmond, Sz. Marjai Péter Kp. Margitta (2788) : Orley Kálmán Sz. 1314. Jelöltek : Őrley Kálmán Sz . Szatmári Mór Kp. Nagy Szalonta (2021): Balogh László Kp. 982. Jelölt: Balogh László Kp. Székelyhid (2069): Kiss Alert Kp 819. Jelöltek: Fáy András Kp. Molnár Ákos Kp. Szunyogh Zsigmond Sz. Tériké (3886) : Blaskovics Sándor sz egyh. Jelölt : Hlatky Endre Sz., Bernáth István Kp. Ugra (2531) : gr. Tisza István Sz 1053. Jelöltek : gr. Tisza István sz., Lóránt Dezső Kp . A biharmegyei választási mozgalmakról újabban a következő tudósításokat kaptuk : " A hosszú pálya választókerületben tudvalevőleg Várady Zsigmond dr a szabadelvűpárt jelöltje. Hatalmas, ékesszólása, kiváló egyénisége csodákat művelt a kerületben, amelyet Marjay Péter képviselt igen szegényesen az elmúlt országgyűlésen. A függetlenségi párt mindenkit kartelfogása izgatása, terrorizálása ellenére is gyönyörűen hódított a szabadelvű tábor, amelynek győzelme teljesen bizonyos. Az elmúlt vasárnap Várady Zsigmond dr folytatta körútját a kerületben Szunyogh Szabolcs és Csák Máté kíséretében. Először Gáborján községet látogatta meg. A község határában nagy közönség várta fellobogózott szekérmenettel, bandériummal és nagy lelkesedéssel, viharos éljenzéssel üdvözölte. A menet bekísérte kiváló jelöltet a községbe, ahol elmondta programmbeszédét. A pompás szónoklat igen nagy hatást keltett. Utána a választók jó része elkísérte dr Várady Zsigmondot Henczidára, ahol szintén szép fogadtatásban volt része a szabadelvűpárt népszerű jelöltjének. Beszédét nagy közönség hallgatta végig feszült figyelemmel, közötte több negyvennyolcas párti is, akikre a pompás szónoklat látható nagy hatást tett. Itt is úgy, mint Gáborjánban a jelöltön kívül Szunyogh Szabocs beszélt nagy tetszést és lelkesedést keltve. Délután Esztárra ment Várady Zsgmond dr, aho a község határában Biber József üdvözölte lelkes szavakkal. Az óriásira megnőtt menet lelkes éljenriadallal kisérte dr Várady Zsigmondot a községbe, ahol nagy hallgatóság előtt fényes beszédet mondott a szabadelvü párt kiváló jelöltje, akit azután Csák Máté ajánlott lendületes szép szavakban a választóknak. Több, mint hatvan kocsi és nagy lovas bandérium kisérte azután Várady Zsigmondot Pocsajra, ahol a főbíró üdvözölte és ahol beszédét szintén nagy választó közönség hallgatta végig. Csák Máté beszólt még utána, akinek szép szavait szitén nagy tetszéssel fogadták. A függetlenségiek terrorizmusa sem tudta meggátolni a derék pocsaji népet abban, hogy figyelemmel lelkesedéssel nem hallgassa és éljenezze a szabadelvű párt kitűnő szónokait és nem fogja tudni a leggyűlöletesebb erőszak sem meggátolni abban, hogy szavazatait Várady Zsigmondra ne adja, akinek megválasztása teljesen bizonyos. * Csodálatos és páratlan az a meleg szeretet és ragaszkodás, amellyel Telegdi József ránt az élesdi választókerület közönsége visel— szeptember 30. (Saját tudósítónktól.) Alig kétszer huszonnégy óra még és Bihar vármegye megválasztotta a jövő országgyűlési ciklusra képviselőit. A választási mozgalmakról újabban egyre több elszomorító hírt hallunk. Amilyen méltóságosan ben, mert félszemmel téged nézeget, benned gyönyörödik, amint te kézimunkakosaraddal a virágos ágyak között üldögélsz. Nem szép ugyan tőlem, hogy az édesapádat így elárulom, de véled, kis libám, meg kell mostanában alaposan értetni azt, hogy nem mindenki szerelmes beléd, legfeljebb csak Bírta úr, akit, hogy jövőre kicsapnak a nyíregyházi gimnáziumból a tanár urak azt nekem a kisujjam sugdossa Mert én ezt a Bírta urat másképen látom, mint te, galambom Ez a hórihorgos kamasz, aki most otthon vakációzik, a te kis szivedben felköltötte az érdeklődést ama különös óhajtásaira, ami a színipályára vezérelné őt. Legyen ő is színész, mert Petőfi is színész volt. Azonban mondd meg a lovagodnak’skis Magdus, hogy Petőfi nem azért ment a színészi pályára, mert megbukott a latin nyelvből és a mennyiségtanból. Hanem azért, mert ő Petőfi volt és neki mindent meg kell bocsátanunk. A hórihorgas kamasszal, kis Magdám, nem foglalkoznék soha, csak épen ma, mert néha írok levelet És valamit a lelkedre akarok kötni. Tavaly az eperfa alatt sokszor elbeszélgettünk a nyári alkonyaton. Az idén nem fogunk elbeszélgetni, mert én nem mehetek hozzátok. Sok sok dolgom van, amiről nem is jó beszólni ez olyan kislánynak amilyen még te is vagy. Hát azért irok néha kis bogár, arról, akiről tavaly sokszor elbeszélgettünk, a te jó édesanyádról. Te, Magdus, akkor még jó kislány voltál és Bírta úr sem akart a szinipályára lépni, mert ha jól emlékszem, tavaly nem bukott meg a latin nyelvből, sem egyéb tudományból. Az idén már talán nem is tudnál olyan szomorúan magad elé nézni gyermekszemeddel, mint tavaly ilyenkor. A szinészhölgyeknek nem illik a felfordított gyümölcskosárra ülni és azt a nagy lenhajú babát ölelgetni, aki már akkor is megvolt, amikor még az édesanyád is megvolt és a baba ha gondolkozni tudna, nyilván jobban emlékezne arra a jó asszonyra, mint te emlékezel. Mert a baba már akkor is nagy volt, te pedig kicsiny voltál. És azért ölelgetted te a karjaidban a babát, amikor róla beszélgettünk és engem kérdezgettél felőle, aki téged nagyon szeretett. A te édesapád ő róla sohasem fog neked beszélni a törekvő könyei mián. Én ellenben, a húgomra tudok emlékezni anélkül, hogy be kellene szaladni a szobába , különösen pedig levélben tudok róla beszélni. És mert felőled mihamar csakugyan el kell hinnem, hogy nagy leány vagy, azért elmondom neked a te kismamád történetét. Ő is volt valamikor olyan kisleány mint te Magdus és ha jól látom, abban a korban, a tizenhetedik nyáron ép olyan volt, amilyen te vagy most. Csak talán kissé barnább. Ábrándos, csöndes, nesztelen mint az elrejtett erdei virág, aki felnő szépre és illatosra százados fia alatt észrevétlenül, amig arra jön egy vándor és megsimogatja a kis virágot és delejes hatású szavakkal sugdos a kelyhébe. A te kismamád hallgatott ama szép szavakra és elment a dicsőség után, a festett világba, színésznő lett, kis szivem és aztán nagyon sokat szenvedett. Mert elhagyott és szomorú élete volt neki ; mert elhagyta az is, akinek a karján ő elindult, — amikor elhagyta a szülei házat. Egy gonosz, rósz ember volt az, — Magdus és én most mondhatom neked, — hogy a te kismamád akkoriban igen sokat sirt. Mert a dicsőséget sem találta meg. Kiábrándulva, betegen szomorúan éldegélt a te kismamád és esténkint kedvetlenül lépett a színpadra, ha a kortina fellebbent. Már úgy volt, hogy meghal a te kismamád, amikor találkozott egy édes, áldott jóemberrel, a te édesapáddal , elhagyván a szinpadot a kismamád, megkönnyebbülten felsóhajtott és sokáig boldogan élt a te édesapád oldalán Kislányom, a te öreg bátyád szeretetteljes üdvözlését küldi neked.