Szabadság, 1902. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1902-02-01 / 27. szám
, mely behatóan foglalkozik a horvát országgyűlésnek a nyolcvanas években lefolyt zajos napjaival, kimutatja, hogy mily nehéz viszonyok közt lépett Khuen-Héderváry gróf nehéz és felelősségteljes állásába és hogyan sikerült neki e kuszán közjogi viszonyok között a helyes középutat megtalálni, úgy a horvát nemzetet pacifikálnia, mint a magyar állam tekintélyét mindenkor megóvnia, Örömmel várjuk a tanulmány második részét, mely a Budapesti Szemle márciusi füzetében fog megjelenni. Jegyzőválasztás a képviselőházban. Fővárosi tudósitónk írja, hogy holnap szomben a képviselőházban két új jegyzőt választanak, egyiket a szabadelvűpártból a Molnár Antal helyébe, a másikat a horvátok közül. A szabadelvüpárti jegyzői állásra szokatlanul sokan pályáznak. Négyen is reflektálnak az állásra, úgymint : Szőcs Pál, Hammersberg Jenő, dr Hertelendy Jenő és Smialovszky Valér. A szabadelvű párt holnapi értekezletén fogja megállapítani, hogy ezek közül kit jelöljön. Nagyobb pártja Hammersberg Jenőnek és Szőcs Pálnak van. A hangulatból azt lehet kiolvasni, hogy legszívesebben fogadnák, ha Szőcs Pált választanák meg erre az állásra, minthogy, ha csupán a képességeket veszik számba, leginkább ő érdemli meg, hogy a Ház jegyzője legyen, mert folytonos érdeklődése, pontossága és tudása leginkább őt képesíti, hogy Molnár Antal helyét betöltse. SZABADSÁG 1902. február 1. Országgyűlés. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, január 81. A ház még mindig rendőri felügyelet alatt áll, de az utca csendes, tüntető sehol s a rendőrök kénytelenek megelégedni azzal, hogy ha két ember egymással beszélget, rákiáltsanak — udvariasan: — Tessék szétoszlani! Tessék sétálni! Benn a folyosón nagyobb az élénkség. Két érdekes beszédet vártak, — lett belőle három. A legérdekesebb a román származású Papp József szabadelvűpárti képviselő beszéde volt. Az egész ház köréje gyűlt és éber figyelemmel, több helyen lelkesedéssel hallgatta meg hazafias kijelentéseit, amelyek épenséggel nem voltak frázisok, hanem útmutatások egyrészről a román népnek, másrészről külön a román intelligenciának. Beszédét, zajos, percekig tartó taps és éljenzés követte s üdvözlésére siettek minden oldalról. Az elnök 5 perc szünettel honorálta a szép beszédet. Szünet után a függetlenségi pártnak egyik tehetséges, jó hangú tagja Krasznay Ferenc beszélt szintén nagy figyelem mellett, pártja tetszése közepette. Utána Weszelovszky tót nemzetiségi képviselő következett volna, de a Krasznay beszéde oly hosszúra nyúlt, hogy mára aligha marad idő Weszelovszkynak. A házban ezalatt korteskedés is folyt a jegyzői állás dolgában. A Molnár Antal helyére Szőts Pált emlegetik s alighanem meg is választják. A karzat ismét telve volt a szebbik nem legbájosabb képviselőivel. Nagy számban jöttek el ma a horvátok is, akiknek itt látható feje Josipovich Imre, egykori miniszter élénken tanácskozott Széll miniszterelnökkel. * Részletes tudósításunk itt következik : Elnök: Apponyi Albert gróf. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán miniszterelnök, Lukács László, Plósz Sándor. Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti a Sopron város házadómentességéről szóló jelentését A költségvetés: Gróf Benyovszky Sándor az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével foglalkozva arra kéri a kormányt, hogy gyakoroljon szigorú felügyeletet a nép érdekében a vidéki pénzintézetek felett. Követeli a tisztviselők, különösen a kis hivatalnokok fizetésének emelését. Szól ezután hosszabban a munkáskérdésről. A munkások támogatását, segélyezését, de főképen munkával való ellátását kéri a kormánytól, továbbá a munkaellátó szövetkezetek felállítását sürgeti. A kormány ellen bizalmatlanságból a költségvetést nem fogadja el. Hazafias román hang Papp József szerint a haza idegenajku nemzetiségei között a magyar hazafiságot ápolni kell. Mint román származású ember kijelenti, hogy a románok mindig szerették a magyar hazát. Kubik Béla: Hát Hora, Kloska? Papp József: Az nem faj harc volt, hanem a parasztság lázadása a nemesség ellen. (Igaz! Úgy van.) Hogy a románok hazafiasak voltak, bizonyítja az is, hogy nemességet kaptak igen sokan. Szól ezután a passivitásról, amelyet a nép nem követett, hanem hűségesen részt vett az alkotmányos jogok gyakorlásában. Az intelligencia egy része csodálatosan képzeli el a passivitást. Azt hiszi, hogy ezzel használ a románságnak, holott ellenkezőleg áll a dolog. (Tetszés.) Jöjjenek ide a Házba, mondják el bajaikat, sérelmeiket és ne várják azt, hogy a hamu alatt lappangó és esetleg általuk élesztett tűz fellobog. (Zajos helyeslés.) Vezetniük kellene a népet. Megmutatni a helyes utat, amelyen haladniok kell. Mert ez a nép tudja, hogy Magyarország a hazája s annak törvényeit betartva, jogokat is akar élvezni, a magyar fenhatóságok áldásos kezét akarja érezni. A magyar nyelvet pedig az is tudni akarja. (Közben szólásokkal-e az, ha az országban mindenki beszéli az állam nyelvét.) Barabás Béla: A választók előtt mondja ezt! Papp József: Román választóim előtt is elmondottam. Jöjjenek a románok közé a magyarok fejtsék ki elveiket, hadd értsük meg egymást. A múlt igazolja, hogy a románok mindig jó testvérei voltak a magyarnak. A románoknak a faji érdekük is megköveteli, hogy ragaszkodjanak ehez a hazához. A hazafias románsággal szemben szűnjék meg minden bizalmatlanság. Az ország súlypontja ma is a magyarságban van, de ki kell venni a nemzetiségekből is mindazt, ami jót adhat. Kéri, hogy ne csak a ruthénekre, de a románokra is terjesszék ki az állami akciót. Ne engedjük, hogy a hazafiságból egyedáruságot csináljanak, hanem legyen a hazafiság közkincs. Elfogadja a költségvetést. (Zajos éljenzés. Minden oldalról üdvözlik) E nők az ülést felfüggesztette Szünet után Krasznay Ferenc a kormány politikájával ki van inkább foglalkozni. 1848-ban Magyarország beállott a népirodalmi országok sorába, Kossuth Lajos hirdette függetlenségi politika mellett az igazi demokráciát A háznak egyik illusztris tagja néhány év előtt az interparlamentáris konferencián hirdette, hogy a kis nemzeteknek kötelessége nemzeti kultúrájukat növelni és ápolni és szabadságukat fejleszteni. Ezt a feladatot a 35 éves kormányzati rendszer nem valósította meg. (Igaz a szélbalon.) A nemzetet nyomorúsággal való küzdelmében magára hagyták. Változás a magyar politikában tulajdonképen csak 1875-ben állott be a fúzió alkalmából Deák még óvatost volt az osztrák politikával szemben. De aztán akadt egy kormányférfi, aki a hagyományos udvari politikának folytatására vállalkozott. Bécsben az osztrák hagyományokat pedig nemcsak ápolják, de jól tudják, miként kell azoknak híveket szerezni. (Tetszés a szélbalon.) Bécsben az összmonarchiának minden áron való fentartására fektetik mindig a fősúlyt és meg van győződve arról, hogy a magyar kormányoknak is utasításul adják az összmonarchia érdekeinek istápolását. Különösen ügyelnek Bécsben arra, hogy a közös hadsereget fentartsák. Hosszabban fejtegeti ezután a bürokrácia hátrányait. A bürokrácia a szabadság fejlesztésének rovására történik. A Széll-kormányban csak a régi rendszer fokozását látja. A fő célnak ez egységes nemzeti államnak kellene lenni. Ezután hosszabban szól az önálló vámterületről, melynek felállítása nemzeti, gazdasági, sőt kulturális érdekünk. Idézeteket olvas fel Enyedy Lukács beszédeiből, melyekben határozottan az önálló Vámterület mellett foglal állást. Kérdezi, hogy oly elvek mellett, a kormányzás káros voltának ráutalása mellett, hogy lehet benn maradni a kormányban? Ilyen hatalmi politikának a mint a mostani a költségvetést nem szavazza meg. (Helyeslés a szélbalon.) Zselénszky Róbert gróf a gabonával látogatásom hiábavalóságát, és a midőn szivemre kötötte, hogy valahogy el ne mulasszam papájának óhajomat levelileg tudtára adni, ekkor amidőn már úgy látszott, hogy nekem akarja a szót átengedni, a mellékszobában gyereksirás hallatszott, ő nagysága erre hirtelen felugrott és beszaladt a másik szobába és rövid idő múlva egy aranyos szöszke babával a karján tért vissza, a kit rögtön, mint leányát mutatja be nekem Oh hála Neked Te Mindenható, hogy székemnek támlája megakadályozott abban, hogy első ijedtségemben hányát vágódjam! Nagy szerencse, hogy ő nagyságát annyira igénybe vette a baba dédelgetése, hogy nem vette észre felindulásomat, nem látta arcomon a szivárvány majd minden szívét végig futni. Leküzdvén a nagy csalatkozásom előidézte nagy izgatottságomat, tisztázni akartam a helyzetet és most rajtam volt a sor, a kérdések özönét ő nagysága elé tárni. Így tudtam aztán meg, hogy az általam még hajad annak vélt hölgy már egy és fél év óta boldog hitvese egy előkelő állami tisztviselőnek, hogy két napja van itt anyja látogatására és ma estére várja férjét is, aki itt fogja szabadságát eltölteni és ama reményének adott kifejezést, hogy sürgős dolgom nem lévén, nem fogom az alkalmat elmulasztani, férjével itt megismerkedni. Hogy mennyire éreztem hajlandóságot ebbéli óhajának eleget tenni, bizonyítja ama körülmény, hogy bocsánatot kérve alkalmatlankodásomért, rögtön eltávoztam és a legközelebbi vonattal már útban voltam Pest felé, ezúttal nem azzal űzvén el az utazás unalmait, hogy a hódításban vettem leckét, hanem egy terven gondolkoztam, miként kellene megboszulnom ez újabb csalódásom okozóját. Alig, hogy Pestre értem, rögtön beállítok jótevőm irodájába. A principálist szerencsémre ott találtam, én mindjárt neki rontok, elhalmozva őt a legudvariatlanabb titulusokkal. Kifakadtam az ő gyalázatos csalárd üzérkedései ellen és kis híjja, hogy tettlegességre nem került a dolog. Végre sikerült neki engem némikép megnyugtatni, amennyiben kijelentette, hogy hibásnak érzi ugyan magát, de rendkívül taálja a tévedést. Kért, hogy legyek belátással és vegyem fontolóra, hogy az ő nagyobb szabású üzleténél fogva majdnem lehetetlen minden hölgyről, akinek férjhezadását neki adták bizományba, pontosan megtudni azt, váljon időközben egyik vagy másik arczkép személyesítője nem ő ment az ő közbenjárása nélkül férjhez, mert ezen örvendetes eseményt neki nem jelentik be. Bocsánatot kért tőlem az okozott szív- és anyagi bántalomért, amely utóbbit hajlandó rögtön megtéríteni, az előbbit pedig rövidesen jóvá fogja tenni. Eialer Hugó.