Szabadság, 1903. december (30. évfolyam, 273-296. szám)
1903-12-01 / 273. szám
2 parlament iránt bizalommal nem viseltethetünk. S ha a parlamentben harminc-negyven botrányhős mindig elég a tétlenség ily előidézésére, akkor magát az intézményt is használhatónak kell felismernünk. A magyar nemzetet azonban, habár nemesi alapon, de ezer év óta parlamenti úton kormányozták. Történelmi fejlődésünk gyökereit vagdossák tehát, kik velünk a parlamentet megutáltatják és előkészítenek mindenkit az abszolutizmus elszívelésére. Mert a legtöbb ember inkább elfogadja az abszolút elv által fentartott rendet, minthogy megbéküljön a népszabadság elvével visszaélő féktelenség anarchikus uralkodásában. Elkerülhetlen tehát, hogy az az erős és bátor kéz, mely a nemzet szekerét az obstrukció-őrület kátyújából kiemelni igyekszik, emellett minden időkre lehetetlenné tegye, hogy a magyar parlamentben egy törpe kisebbség botrányok által ur lehessen. Ezt annál nyugodtabban teheti, mert sehol a világon nincs megengedve, hogy a parlament tagjai oly jeleneteket csináljanak, minőknek csak megkezdésénél is minden jobb kávéházból kitessékelik a kurjongató urat finom nyelvű és erős izmu pincér urak. Különben az angol parlament néhány szabálya és esete legjobban ki fogja mutatni, hogy a parlamentarizmus valódi honában ily parlamenti botrányok szintén lehetetlenek. — Legközelebb ezeket leszek bátor dióhéjban ismertetni. Dr V. Zs. A főrendiház ülése. Budapesti távirat jelenti : A főrendiház ma délben 12 órakor ülést tartott, amelyen a delegáció tagjait választották meg. A delegáció tagjai lettek : I. Rendes tagok : Apponyi Lajos gróf, Bohus Zsigmond báró, Brankovich György érsek pátriárka, Ciráky Antal gróf, Ernuszt Kelemen, Eszterházy Miklós herceg, Gáli József, Harkányi Frigyes báró, Keglevich István gróf, Kussevich Szvetozár, Laszkáry Gyula, Lukács Antal, Pallavicini Ede őrgróf, Rudnyánszky József báró, dr Samassa József egri érsek, Szapáry Gyula gróf, Széchényi Imre gróf, Széchényi Manó gróf, Wodianer Albert báró, Zichy Ágost gróf. II. Póttagok: Fircák Gyula püspök, Csáky Vidor gróf, Uray Kálmán báró, Eszterházy János gróf, Burchard-Bélaváry Konrád, Keglevich Oszkár gróf. SZABADSÁG 1903. december 1. den geszti embernek van erről egy egy története. Elmondják, hogy él köztük a gróf, mikor otthon van. Feljár a községházára, részt vesz az üléseken , és gyűjti a megbízásokat, hogy mire Budapestre ér, legyen miben eljárni. Itt, a ragyogó hotel-teremben is a geszti Tisza István forgolódik köztük. Azt hallgatja igazi érdeklődéssel, mikor egy-egy falusi választója beszél. Mint Makai Sándor, aki 28 évig volt negyvennyolcas. Meg Seprényi Márton, a komádiak szónoka. Hatalmas, öles ember. Tán ő, vagy valamelyik hasonszabásu ember mondta: — Már kegyelmes uram, azt mondom, nekünk tessék szólni, ha baj lesz. Feljövünk vagy háromszázan és meg tetszik látni, hogy rendet csinálunk . . . Mosolygott a miniszterelnök és beszélgetett tovább. Körülötte változtak a csoportok egyre. Hol a komádii biró, hol a geszti jegyző, egyszerű gazdaemberek eldugott falukból, tiszteletesek, román lelkészek. Sokan nézik, amikor közben Fráter Barnabással, a derecskei főszolgabíróval beszélget. Akik közel álltak, azt mondják, hogy a debreceni főispánságról volt szó Nem akar menni Fráter Országgyűlés. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, november 30. A technikai obstrukció folytatódik ma teljes erejéből. Tömeges jegyzőkönyv-módosításokkal és indítványokkal készül előállani az ellenzék, úgy számítják, hogy folytonos szavazásokkal akár tizenkét órás ülést is kihúzzanak. Az ülés végén azonban nagy szenzáció volt: kilátás nyílt — mint a Szabadság külön kiadása jelentette — a békére, amelyet talán a közeli napok meghoznak. A nagy eseménynyel a Szabadság vezércikke foglalkozik. A jegyzőkönyv: Féltizenegy órakor nyitja meg Feilitzsch Artúr báró az ülést. A jegyzőkönyvet felolvassák s a hitelesítésénél szót kér Lengyel Zoltán . Csak huszonhárom, módosítást indítványoz a jegyzőkönyvre. Felolvassa valamennyit egymásután és rövidesen meg is indokolja. A legkülömbözőbbek és legtarkábbak ezek a módosítási indítványok. Például: a „majd“ szó helyett az „azután“ szó beiktatását kéri, „november” helyett „őszutó“, Lovászi nevét „y“-nal kéri íratni, a „K. m. f.“ („Kelt mint fent“) irassék ki teljesen igy, hogy „Kelt Budapesten“ stb. Azt indítványozza továbbá, hogy a jegyzőkönyvet ezentúl hetenkint fölváltva, hol egy kormánypárti, hol egy ellenzéki jegyző írja meg és az ellenzéki jegyző jegyzőkönyvét olvassa fel a kormánypárti jegyző és viszont. Egy következő indítványa Lengyelnek, szerinte a liberalizmusnak és klerikalizmusnak egymáshoz való viszonyára döntő befolyással van. Rakovszkynak egy felszólalása ugyanis a jegyzőkönyvben Rosenbergnek van tulajdonítva, úgy hogy a jövendő historikusa azt találná mar dan gondolni, hogy Rosenberg klerikális volt. Nehezményezi még Lengyel, hogy az elnök a ma délután zajló ülés napirendjére vonatkozólag semmi előterjesztést nem tett. Ez pedig házszabályellenes. Ilyen és hasonló indítványokból kerül ki huszonhárom indítvány, ami természetesen Lengyel szerint ugyanannyi szavazást, ugyanannyi öt perces szünetet és a jó ég tudja, hány ugyanannyiszor más percet jelent. Szőts jegyző fel is panaszolja, hogy az efajtájú obstrukciós üléseken a jegyzők fizikailag sem tudnák tisztjüket teljesíteni. Kecskeméthy: Hiszen tegnap vasárnap volt. (Derültség.) Barna: Lám, mondották, ilyenek a bihari főszolgabirák. Nem kell nekik a főispánság sem, idegenben. A miniszterelnöknek pompás a hangulata. Figyelemmel hallgatja az embereit, kérdezősködik és figyel a köszöntőkre, amik nem szünetelnek. Nagyon meghatotta a grófot Dési Géza köszöntője, amit az édesanyjára, meg a feleségére mondott. Most hallotta először a Dési Géza meleg, szívhez szóló szónoklatát és nagyon tetszett neki. A villamos csillárok szórták már fényüket az ebéd végén. Hangulatos, színes, meleg volt ez a lakoma és a mellett előkelő, mint egy főúri bankett. A végén bemutatták egy kicsit, hogy mulat Bihar. Csak nagyon kicsit. A miniszterelnöknek menni kell és ej, ez a Budapest csak nem az igazi. Majd otthon egyszer. Eljön még ide István gróf. Táncol virradtig a szilasi kastélyban, vagy Váradon, a lóverseny után. Mert Tisza István mindenben első. De itt főképen arra büszkék, hogy a vármegye első embere. ... A terem üres, a választók elmentek. És búcsúznak a jóbarátok is. A viszontlátásra, otthon — Biharban. L. G. Lengyel Zoltán: Hát jó, a Rosenberg-Rakovszkyra vonatkozó módosítási indítványt visszavonja. Kovács Pál: Én pedig magamévá teszem és a magam részéről indítványként előterjesztem."(Derültség.) Feilitzsch elnök is megszólal a huszonhárom indítványra vonatkozóan. Azt iparkodik kimutatni, hogy a Lengyel indítványai nincsenek összefüggésben a jegyzőkönyvvel. Lengyel Zoltán erre ismét föláll és nagylelkűen visszavon még öt indítványt. Ámde helyette föláll Nessi Pál és a maga részéről tesz indítványt. Mégpedig négy darabot. Köztük ilyet. Szerinte ugyanis az elnök azt mondotta, hogy: „Az elnök nem sértheti a házszabályokat !“ Ennek a mondásnak a jegyzőkönyvben való megörökítését kéri. Az ellenakció. Természetesen a kormánypárt ezt a készülő monumentális időpocsékolást nem hajlandó szó nélkül megengedni és a maga részéről megkezdi ellenakcióját. Nagy Mihály áll fel és indítványozza hogy fogadja el a Ház a jegyzőkönyvet úgy a mint van és ne tárja tovább az obstrukció tréfáit. (Zajos helyeslés és kitörő tetszés a jobboldalon. Lármás tiltakozás balról.) A szabadelvű párt nem nézheti nyugton miként pocsékolják az ország idejét. (Újabb kitűnő helyeslés jobbról, hosszas lárma és tiltakozás balról.) Kecskeméthy: Majd jobbra tanítják a kecskeméti választót! Nagy Mihály : Végül kijelenti, hogy a szabadelvű párt az, mely az alkotmányt védi. (Zajos tetszés jobbról.) Nessi Pál: Megvetéssel utasítja vissza azt a megjegyzést, hogy az ő indítványai mókák volnának. (Nagy lárma) Nagy Mihály: Nessi Pál személyi politikát űz. A visszautasítására vonatkozóan az a válasza, hogy megvetéssel fordul el tőle. (Nagy lárma.) Pap Zoltán áll fel ezután és a maga részéről is egész csomó indítványt terjeszt be. (Zaj.) Feilitzsch elnök • Nessi egyik indítványának a házszabályok szerint nincs helye Nessi Fái: Ezzel szemben a mellett kardoskodik, hogy minden indítványa helyt áll. Kubik : Figyelmezteti az elnököt, hogy az indítványokról egyenként való szavazással kell dönteni. Feilitzsch elnök ezzel szemben úgy érvel, hogy előbb a Nagy Mihály indítványára kell szavazni : elfogadja e a Ház változtatás nélkül a jegyzőkönyvet, — azzal aztán a többi indítvány elesik. (Óriási lárma a baloldalon.) Lengyel Zoltán követeli az elsőséget a maga indítványainak. (Általános nagy zajongás.) Gróf Tisza István: Nincs kifogása az ellen, ha előbb az ellenzéki indítványokon szavaznak is. (Nagy zaj balról.) Úgyis a nemzetnek kell ítélkeznie az ellenzék eljárásáról (Folytonos lárma és zajongás.) Ha az történik, amit az ellenzék akar, megláthatja az ország, hogy az ellenzéki képviselők miként lopják az ország idejét. (Óriási lárma a baloldalon) Báró Kaas Ivor : Önök a házszabályokat lopják el az országtól. Kubik Béla: Hát az elnök most mért hallgat ? Rákosi Viktor: Nehéz ott lopni, hol a gazda is tolvaj. (Zajos derültség.) Kubik : Utasítsa rendre a miniszterelnököt! Feilitszdh elnök: (csönget.) Csöndet kérek bróf Tisza István ezután kifejti, hogy az ellenzék indítványait egy szavazással döntsék el. (Nagy lárma balról) Egymásután jelentkeztek a miniszterelnök után felszólalásra Ugrón, Kubik, Holló, amellett kardoskodva, hogy az indítványokról külön külön kell szavaztatni. Kubik a miniszterelnök eljárásért a baloldal tetszése között úgy jellemezte, hogy meglopja az ország alkotmányos jogait. Holló pedig azt fejtegette, hogy a technikai obstrukció lehet kellemetlen az országnak, de azért a jogokat megcsorbítani nem lehet. Karaguly László férfi-szabó, 919 Nagyvárad, Fő-utcza 5. sz., (Gr. Bethlen-féle ház). A közeledő őszi idényre legújabb angol és franczia szövetekből jutányosan készit mindenféle izlésteljes, divatos férfi-ruhákat, sport-öltönyöket, lovagló-nadrágot stb.