Szabolcsi Húsipar, 1985 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Teljesül-e vágyuk? Érettségi + mestervizsga Milyen a fiatalok élet- és munkakörülménye a vállalatnál? Milyen célokat tűznek maguk elé? Teljesedhet-e vágyuk? Ezekről beszélgettünk Csákányi Györgynével, a vállalat személyzeti és oktatási osztály vezetőjével. Huszonnégyből tizenhat maradt . Tizennégy éve foglalkozom a szakmunkástanulók szervezésével. Cél az, hogy minél kiegyensúlyozottabb legyen szakember utánpótlásunk. Az eredmény elsősorban abban mutatkozik meg, hogy jelenleg vállalatunk dolgozóinak átlagos életkora negyven-negyvenöt év között van, ami kedvezőnek mondható. Az évente végző húsfeldolgozó szakmunkás fiatalok többsége itt marad. Legutóbb 21 fiatal tanulta Nyíregyházán a szakmát és 16-an maradtak a vállalatnál. A tanulás ideje alatt a gyakorlatot itt végzik és a tapasztalat szerint jó „partnert” találnak Szalanics Mihály és Schervenka János üzemi szakoktatók személyében. A mostani tanévre már növekvő számú, 32 fiatal jelentkezett. A vállalatnál maradó ifjú szakmunkások tanulmányi eredményüktől függően 400-600 forint közötti vásárlási utalványt kapnak ajándékba. Felemelő érzés az, amikor ünnepélyes keretek között a vállalat igazgatója és főmérnöke szakmunkássá fogadják az ifjú szakembereket. A vidékieknek minimális fizetésért munkásszállást biztosítunk. Újabban kedvezőbb a lehetőség a kezdő szakmunkások fizetésbesorolására. Mit mondanak a fiatalok? Az idén kezdettek közül három ifjú szakmunkást kérdeztem meg: Juha célja Juha György: április óta a vágócsarnokban dolgozom. Ugyanis én abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy országos szakmunkástanulói versenyen harmadik helyen végeztem. Ez lehetőséget adott arra, hogy szakmunkás-bizonyítványomat év végi vizsgák nélkül megkaptam. Természetesen a vállalatnál maradtam, testvérbátyám, László is itt dolgozik. Igazgatói javaslatra kiemelt órabérem van. Bár vidéki, nyírkarászi vagyok, elmenetelre nem gondolok. Keresetem jó részét szüleimnek adom, ők pedig összegyűjtik nekem. Érettségizni szeretnék és mestervizsgát tenni. A vállalat támogatására számíthatok. Zsebpénz 1500 forint Nagy Miklós: — Az exportcsontozóban dolgozom. Kedvező körülmény, hogy itt a dolgozók többsége fiatal. Közelről, Újfehértóról járok be, kétműszakos munkára. Jó a környezetem és a keresetem. Havonta ezerötszáz forint zsebpénzt hagyok magamnál, a többivel szüleimet támogatom. Egyelőre pihenek. Később folytatom a tanulást az érettségiig. De nem mondok le a mesteroklevél megszerzéséről sem. Szanyi István: — Egy vonalon dolgozom Nagy Mikivel, az exportcsontozóban. Jól javasolta az édesapám, hogy húsfelolgozó szakmát tanuljak. Szeretek itt dolgozni, úgy érzem befogadtak az idősebbek. Nyugodtságot, biztonságot és megbecsülést érzek magam körül. Vasmegyerről két műszakban Vasmegyerről járok be két műszakba. Bár üzemi kedvezménnyel szálláson is lakhatnék, de az az igazság, hogy járok otthon a faluban egy kislánnyal és nem akarom hagyni. Jó volt, hogy harmadéves koromban tanulmányi eredményem szerint a vállalat havi 380 forinttal segített. Ezért én sem hagyom cserben a vállalatot. Úgy tervezem, hogy sorkatonai szolgálat után továbbtanulok. Most a gépkocsivezetéssel ismerkedem. Fizetésem nagyobb részét takarékba rakom, gépkocsit akarok venni. Magabiztosságról, nyugodt máról és holnapról szólnak a fiatal, az élet útján most induló szakmunkások. ASZTALOS BÁLINT Számíthatunk a fiatalokra (Folytatás az 1. oldalról) Papp Margit a csengeri hizlalda fiataljainak nevében szólalt fel. Ismertette azokat a kedvezményeket, amelyeket a fiatalok mind a csengeri, mind a felsősimai, mind a nyírmadai hizlaldában rendszeresen megkapnak. Szólt a kulturált étkezési feltételekről, a fekete-fehér öltözőről, a sportolásról, az üdültetésről, a segélyezésről. Noha a továbbtanulás lehetősége adott minden fiatalnak, hiányosság mutatkozik közvetlen termelésirányítói munkakörökben a technikus szintű végzettséggel rendelkező fiatalokból. Baska Ferenc a húsipari tröszt ifjúsági bizottsága nevében kért szót. Hangsúlyozta a hamarosan kezdődő rekonstrukció fontosságát, s azt, hogy a vállalati feladatok megvalósításából nagyon fontos szerep jut a fiataloknak. Az ifjúsági lakáskérdés megoldását jónak tartotta. Tajta László az üzemi rekonstrukció indulásáról mondott el közérdeklődésre számot tartó adatokat. Ádám József a szakmunkástanulók képzéséről, helyzetéről mondta el tapasztalatait. Horváth József azt fejtegette: a három évvel ezelőtti ifjúsági parlament óta nőtt a vállalatnál dolgozó fiatalok száma. Aktivitásukat mutatja, hogy a KISZ- től vándorzászlót és dicsérő oklevelet kaptak az elmúlt időszakban. Hegedűs Béla, a pártvezetőség titkára aláhúzta: a fiatal párttagok száma növekedett, ami mutatja az ifjúság nagyobb érdeklődését a politikai kérdések iránt. Az ifjúság és a szakszervezet kapcsolatát elemezte Banga Ferenc, szb titkár. A szakszervezeti fórumokon, vagy a bizalmiak, főbizalmiak révén még több fiatal véleményére lenne kíváncsi a VSZB. Tamás Imre igazgató válaszolt a felvetésekre. T. K. Az ár- és életszínvonal-politikánkban bekövetkezett változásokból eredően megnövekedett a fogyasztók érzékenysége a lakossági ellátás, szolgáltatás és a minőség iránt. Mondhatjuk úgy is, hogy a vevő a pénzéért megfelelő minőségű árut, választékot és szolgáltatást kíván. Megfelelni egy magasabb szintű elvárásnak nagyobb feladat elé állítja a termelő, a szállító és a kereskedelmi vállalatokat. Ez a partneri kapcsolatok színvonalának javítását és szorosabbá tételét is jelenti. Erről kérdeztük Nagy Lajost, a Szabolcs-Szatmár megyei ÉKV 30. sz. húsboltjának vezetőjét. — A megyei húsipari vállalattal jó partneri kapcsolatot alakítottunk ki az elmúlt évek folyamán. A vállalattól jó minőségű termékek kerülnek kiszállításra húskészítményekből és tőkehúsokból is. Kialakult egy a vállalatra jellemző — tájjellegű — összetételű és fűszerezettségű termékstruktúra, melyet igényelnek és kedvelnek a fogyasztók. Ezt különösen a karbantartás ideje alatt érezzük, amikor társvállalati termékek kerülnek nagy tömegben kiszállításra. Ezen túlmenően a nyíregyházi termékek kedveltségét fokozza, hogy a vállalat baromfi pépet nem használ fel készítményeihez — mely nem talált nagy népszerűségre a fogyasztók körében — és így egy állandó minőséget és fűszerezettséget tud produkálni. Megfelelőnek tartja-e termékstruktúránk összetételét és a húskészítmények választékát? — A vörösáruk, felvágottak, kolbászfélék termékválasztékát megfelelőnek tartom, míg a füstölt és füstölt-főtt termékek, szalonnafélék, valamint a sült áruk választékelemét és állandóságát nem tartom kielégítőnek, mivel nem fedezi a fogyasztói keresletet. Különösen jelen időszakban érezzük e termékek hiányát, hiszen a közületek beindulása és a „savanyú káposzta” megjelenése erősen növelte a füstölt termékek iránti igényt. Az 1984. január 23-i fogyasztói árintézkedések változást eredményeztek az értékesített termékszerkezet összetételében. Megyei szinten csökkent a tőkehúsok értékesítése, míg a húskészítmény-forgalmazás szinten maradt. Hogyan hatott az árváltozás az ön által irányított bolt termékszerkezetére? — Az ez évi forgalom mind árbevételben, mind mennyiségben a bázis szintet nem érte el. A fogyasztók kevesebbet költenek tőkehúsokra és húskészítményekre. Ugyanakkor jelentősem emelkedett a kereslet az olcsóbb árfekvésű baromfihúsok, aprólékok iránt. Mivel indokolja azt, hogy a heti tőkehús igényének 70 százalékát hétvégi napokra rendeli, mely azt a látszatot kelti, hogy a fogyasztói kiszolgálást lassan „gépkocsikról” fogják végezni? — Ismeretes, hogy a hűtőkapacitás országos viszonylatban is szűkös, és különösen igaz ez megyénkre. A bolt hűtőjében egy napi készlet tárolható, ezért jelent nekünk nagy problémát a túrajáratok esetleges késése. Hogyan fogadják a fogyasztók és Ön a közelmúltban bevezetett két új termékünket? — A sertésfej felvágott kedvelt a fogyasztók körében, és emellett egy „szakállas” fogyasztói kifogást a sajtvéget teljesen kizárja, mivel e termék bélbe töltve kerül forgalmazásra. A sertésfej pástétomnál az elnevezést nem tartom szerencsésnek, mivel a fogyasztók egy része a fej alapanyagú termékektől idegenkedik. Különösen akkor, ha a termék nevében is benne van. A pástétom értékesítésénél a nyári időszakban gondot jelent a rövid szavatossági idő, mely a kereskedőt óvatos rendelésre készteti. Mi a tapasztalat a vasárnapi gyártás beindulásáról és a hétfői árukínálatra gyakorolt hatásáról? — A hétfői teljes választéki kiszállítás már régi kereskedői és fogyasztói igény. A vasárnapi gyártásnak alapvetően a hétfő reggeli nyitáshoz szükséges árumennyiséget kell biztosítania. A gyakorlatban előfordult, hogy a gépkocsi délben, vagy délutáni órákban, egy esetben zárás előtt szállította ki a boltba az árut, és így csak kedden reggel tudtam az értékesítését megkezdeni. Amennyiben a kiszállítást a délelőtti órákban nem tudják biztosítani, úgy a vasárnapi gyártás nem jelent javulást az ellátásban, sőt zavar a megrendelt áruk átvételénél, és módosításokhoz, lemondásokhoz is vezethet. Húskészítményekből hetente három alkalommal a nyíregyházi, míg két esetben a debreceni húsipari vállalat szállít Önöknek termékeket. Miért tartja szükségesnek a debreceni beszállítást? — A társadalmi rétegződés és a jövedelmek differenciálódásának fokozódása következtében a fogyasztói keresletek megváltoztak. Nőtt a kereslet az olcsóbb, és a magasabb árfekvésű termékek iránt, melyet állandó mennyiségben és választékban a két vállalat együttes szállításából tudunk az év egész időszakában biztosítani. CZIFRA ISTVÁN csop. vezető Az ÉKV nyíregyházi 30-as húsboltjának egy részlete Nyugdíjasok köszöntése Nyugdíjastalálkozót tartottak november 21-én a vállalatnál. Százhúsz volt dolgozó jött el a rendezvényre. Pekár Lajos igazgatóhelyettes tájékoztatást adott a vállalat életéről. Ünnepi vacsoránál beszélgettek el az idős munkások. A nyírmadai citerazenekar lépett még közönség elé. A vállalat szakszervezeti bizottsága 44 ezer forintot fizetett ki segély címén a nyugdíjasoknak. /--------------------------------------------- H Jegyzet Mundér védelem?H a az ember e kifejezést hallja, érez valami stihjét. Miért? Nem tudom. Talán, mert úgy érzi, hogy a mundér védelme mögött bizonyos jogtalanság, hamisság húzódik meg. Nem hinném, hogy esetünkben erről lenne szó, már csak azért sem, mert a saját dolgozóink emeltek szót a minőség védelmében. Bizonyára joggal! A mundér védelmében, a hírnév óvásából, becsületéből, hiszen saját üzletünket nem elsősorban mi, hanem a lakosság nevezte — s eddig joggal! — mintaboltnak. Kitalálták! A húsboltról van szó, amelyet különös kötelességünk szép, friss, adjusztált kiváló minőségű árukkal ellátni. (Nem mintha a többit nem ilyennel kellene!) Sajnos, itt a sajátban mégis megtörtént (hadd ne írjam ide a pontos dátumokat), hogy jócskán „szalonnásan” vagyis zsírosan érkezett a minőségi sertéshús. Lehámozták róla ott helyben, s látszott a hús is! Mindezt a meós jelenlétében (s talán csodálkozására is?), hiszen ő, vagy kollégái engedték ki az üzemből ilyen állapotban az árut. Gondolom az áruház vezetője is arra gondolhatott akkor: a jövőben majd jobban figyelnek a minőségre, vagyis a szabványra. Tévedett. Alig egy-két nap múlva megismétlődött az eset. Újabb sok kilónyi zsírt szedtek le a húsról, amelyet ezúttal is összegyűjtöttek. S bár leírták — mennyiért?! — bizonyos kutyusok jártak jól a törött, véres hússal és a zsiradékkal. Csakhogy ez nem megoldás. Nem lehet megoldás! Hiába dugják fejüket a homokba a hibát vétők, a tévedők. Ha jelzésre, szólásra, telefonra sem hajlandó kiszállni a meó, a gond marad Jószándékkal szólunk. Igenis a mundért, a vállalat jó hírét kívánják védeni mindazok, akik szóltak, de azok is, akik cselekednek. Illenék igazán jobban odafigyelni a minőségre. De ez nem csupán illem, kötelesség is. És akik a minőség óvásáért szólnak, ez ügyben tesznek, cselekednek, azok a vállalat, a népgazdaság érdekeit a tisztességes kereskedői hírnevünket is óvják, védik, s ha úgy teszik ám legyen, igenis védik a mundér becsületét. Figyelő ______________J