Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-06 / 18. szám
HH mégis 11B 1HHH et contra mozgalmakat nagy figyelemmel kisérjük. Én a szép és magas polgármesteri állásra reflektáló urak egyikét sem ismerem, így — amit különben sem tennék — egyéni tekintetekből a kérdéshez nem szólok, köz és általános tekintetből azonban annál elfogulatlanabbul és tárgyilagosabb módon szólhatok hozzá. A közigazgatás államosításának szükségessége ma már oly előrehaladott kérdés, hogy az már nem is kérdés többé, hanem egy megdönthetetlen felelet és minél nagyobb és fontosabb változás történik a közigazgatás körében, annál inkább ezen szempontból kell azt megítélni. Azt állítani tehát, hogy a modern államiság czélja felé haladó közigazgatási ügyek ellátására való képességgel ne bírhatna a jogszolgáltatás terén kipróbált bíró — valóban nevetséges. — Én épen az ellenkezőjéről vagyok ennek meggyőződve s azt állítom, hogy a maga szertelenségében összegabalyodott közigazgatási rendszer felgombolyítására oly kezek lehetnek leghivatottabbak, melyek a rendszeres dolgokkal foglalkozva, a szertelenséget meg nem szokva, azt természetesnek találni képesek nem is lehetnek. Mintegy harmincz éve foglalkozom közigazgatási ügyek ellátásával s e hosszú gyakorlat alatt szerzett tapasztalatom nem vezet azon következtetésre, mintha a közigazgatási ügyek ellátására egy egyébként qvalifikált ember gyakorlat hiányában képes ne lehetne, sőt erre nagyon is elégséges a tudás, a jogismeret és ez iránt való érzék és mindenek felett a kötelességtudás mit egyik jelöltnél ellenségei is nemcsak elismernek, de dicsérőleg ismernek el. Az itt mondottakkal nem azt akarom tagadni, hogy a másik jelölt úr a polgármesteri állásra épen olyan reátermet ne volna, illetve ne lehetne, sőt e tekintetben semmit sem mondok. Szavaimmal csak azon óhajtásomat szeretném a valósulás felé segíteni. Vajha a nemes város atyáit a polgármesteri állás betöltésénél a közérdek rovására és kárára személyes tekintetek ne vezetnék. A megválasztandó polgármester hivatottságának biztosítékát a jelöltek múltjában szemlélhető bizonyságokban keresnék és találnák fel, azt pedig a város és vidék magyarsága követelheti is, hogy a város atyáit a választásnál — mint minden ténykedésnél — az igaz hazafiság legszentebb érzése körelezze. Egy vidéki. SZATMÁR ÉS VIDÉKE A jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalataink. (Folytatás.) A szatmárnémeti kir. ügyészség daczára megszaporodott rendőrnek, pontosan teljesiti feladatát és pedig dicséretre méltó humánus felfogással. A szatmárnémeti kir. járásbíróság az ügyeket kifogástalanul intézi. E bíróságnál az évközben előfordult személyi változások daczára nem történt a változatlanul nagy munkahalmaz mellett sem semmi legkisebb fennakadás, ami egyaránt érdeme a vezető kir. ítélő táblai bírónak s a működő bíráknak. Ki kell emelnünk, hogy e bíróságnál a költségek a kifejtett ügyvédi munkássággal arányban állapíttatnak meg, anélkül, hogy ez a feleknek legcsekélyebb mértékben való túlterhelésére vezetne. A nagykárolyi kir. járásbíróságnál a polgári, örökösödési és telekkönyvi ügyek menetével, valamint az előbbi években, úgy az 1961. évben is teljesen meg voltunk elégedve. Ezen ügyek elintézését kiváló gyorsaság és alaposság jellemezték. A telekkönyvi kiadmányozás, tekintettel arra, hogy a leíró személyzet két dijnokkal apasztva lett — meglassudott, — ezen két dijnoki állás okvetlenül visszaállítandó, mivel ellenkező esetben ismét előáll azon néhény év előtt fennforgott abnormális állapot, hogy az ügyvédek kénytelenek voltak a darabok leírásáról saját költségükön gondoskodni. A nagykárolyi fiókbörtön meegszüntetettetvén, a járásbírósági kőnyomda működésében, — ahol a foglyok dolgoztak — jelentékeny hátramaradás állott elő. E hiány is pótlandó megfelelő munkaerő odaállítása által. A bűnügyek is gyorsan és lelkiismeretesen intéztetnek. Fel kell azonban hívnunk Nagyméltóságod figyelmét az igazságszolgáltatás érdekeivel ellentétes azon eljárásra, melyet a bűnügyekben ítélkező bíró követ. Az eljáró bíró úr ugyanis téli időszakokban is reggeli 8 órára idézi be az érdekelt feleket. Már ez maga nagy hátránnyal jár különösen a távolabbi környékről beidézett felekre s az ügyvédi karra. És ezenkívül még jobban megnehezíti a jogkereső közönség érdekeinek megóvását az, hogy úgy ezen kir. járásbíróság valamint a kir. törvényszék büntető felebbezési tanácsa az igazolási ügyekben a legridegebb s az igazságszolgáltatás terén megkivántató liberális felfogással ellenkező módon járnak el. A kikiáltás pont 8 órakor már megtörténik s ha a főmagánvádló nyomban nem jelentkezik, az eljáró biró az ügyet megszűntnek tekinti azonnal, anélkül, hogy hivatalos szobájába visszavonulva a beszüntetett végzést kihirdetné. Hasztalan jelenik meg a fél a kikiáltás után nyomban, még mikor a bíró a többi ügyekben a felhívást be nem fejezte, már csak igazolással élhet. Az igazolási kérelem pedig, ha csak egy percznyi késedelem miatt használtatik is minden egyes esetben ridegen visszautasittatik s ezen visszautasitó végzéseket a felebbezési tanács következetesen helyben hagyja, annyira, hogy a büntető perrendtartás életbe lépte óta e bíróságnál egyetlenegy igazolási kérelem sem lett sem első, sem másodfokon helytadólag elintézve. Az 1091. B. 694. sz. ügyben kitűzött tárgyaláson a főmagánvádló képviselője akkor jelentkezett, mikor a kikiáltás még folyamatban volt, de már a kérdéses ügyben a felek felhivatak. A biró a jelentkezést el nem fogadta, s az ügyet megszűntnek nyilvánította. A beadott igazolási kérelemhez csatolt bizonyítványban három ügyvéd s két birósági tisztviselő igazolta, hogy a nevezett képviselő a kikiáltások folyama alatt s a városi órák szerint 8 órakor (a kitűzött időben) jelentkezett, ennek daczára az igazolási kérelem elutasittatott, s az elutasító végzés a kir. törvényszék által helybenhagyatott. Intézkedést kérünk arra, hogy legalább téli időben a felek ne 8 órára, hanem legkorábban 9 órára idéztessenek, akkor is a felhívás az órák különböző járására tekintettel, néhány perczczel később eszközöltessék s a megjelenés elmulasztásának jogkövetkezménye mindaddig megállapítható ne legyen, mig az eljáró biró a felhívásokat mind meg nem ejtette,, hivatalos szobájába vissza nem tért s a beszüntető végzést forma szerint ki nem hirdette. Kisebb mértékben ugyanaz a helyzet a bűnügyekben a szatmári kir. járásbíróságnál is. A halmii kir. járásbíróságnál az előző évekhez képest általában némi csekély mértékben javult ugyan a helyzet, de a jelenlegi állapot is sok kivánni valót hagy fenn. A bírák munkássága kifogástalan, s hogy ennek daczára nagy lassúság és késedelmezés van különösen a megkeresések teljesítésében s az ingatlan végrehajtási ügyekben annak oka részben az, hogy a teljes munkaerő egy bírónak betegsége, két bírónak fegyvergyakorlatra történt bevonulása, s egy bírónak négy hónapig tartott kiküldetése folytán, de még a rendes szabadságolások következtében nem volt rendelkezésre az ügyeek intézéséhez,— s másrészt, hogy hiányzik a helyes beosztás is a tekintetben, hogy a sürgős természetű ügyek a referensnek akadályoztatása esetén is elláttassanak. Ehhez járul, hogy e bíróság forgalma is a bűnügyek kivételével az ügyek minden ágában emelkedőben van, különösen a telekkönyvi osztálynál, ahol óriási zavarokat okoz azon körülmény, hogy egyes községek telekkönyve a tagosítás befejezése után évtizedek óta nincsenek átalakítva. Így van az Tur-Terebes, Tekeháza, Tamásváralja községekben. Az utóbbiban a birtokrendezési iratok sem találhatók. A nyalábi uradalom 11 községét érintő határrendezés 1872. év óta most van folyamatban. Az 1900. évben befejezett batarcsi tagosítás telekkönyvbe vezetése még nem vétetett munkába... A telekkönyvek ily rendetlensége teljesen fennakasztja az ügyek menetét. A 902—1902. tkv. sz. ügy például, melyben 1897. évben adatott be előterjesztés az árverési vevő birtokba helyezése Jelen, — több tárgyalás megtartása s a bizonyítási eljárás foganatosítása daczára érdemileg máig sem volt elintézhető. A csaknem 10000 számig menő telekkönyvi beadvány elintézésére egy bíró s a mellé rendelt aljegyző nem elegendő, mert az átidomitási munkálat maga évekig állandó foglalkozást adna egy bírói erőnek, s igy a telekkönyvi osztály rendbe szedésére s rendben tartására szükséges, hogy az átidomitások eszközlésére egy külön biró alkalmaztassák. Bár tudjuk, hogy Nagyméltóságod megtette a lépéseket ezen kir. járásbíróság helyiségeinek átalakítása, esetleg uj helyiségnek megzerzése iránt, — mindazonáltal e helyütt is felkérjük figyelmét arra, hogy a tárgyalások befejezésével az ügy minél sürgősebben megoldassák, mert a jelenlegi állapot csaknem tarhatatlan. A bírák kis zugokban tárgyalnak a nagyszámú érdekeltekkel, — a beidézettek télvíz idején is a szabad ég alatt várakoznak órákig. — Kérjük, hogy az új elhelyezkedésnél méltóztassék gondot fordíttatni arra is, hogy az ügyvédek s felek rendelkezésére legyen a tárgyaló helyiségekben legalább egy asztal, hogy a szükséges jegyzeteket megtenni, esetleg a szükséges okiratokat kiállítani lehetővé váljon.E bíróságnál is megszüntetendő a 8 órás határidő. (Folyt. kiív.) Apróságok. A helyi lapok harczát tárgyalják a kaszinóban. Egyik ezt, a másik azt mondja, már a szerint, amint az egyik vagy a másik párthoz tartozik. Keresik az okot itt, keresik, amott, mire közbeszól Bögre úr: — Az nem baj, akármit imád, csak igaz legyen!* Mi lesz az eredmény, biztosan ki tudhatná, de bármint végződjék is a harcz, a győzelmi bankettet okvetlenül meg kell tartani, amire nézve egy praktikus városatya következőleg okoskodott: — Meg kell rendelni a bankettet a Pannóniában, s fizeti aki győzni fog. * — Az már mégsem járja, hogy az egyik lap az egyik jelöltet s a másik a másik jelöltet dorongolja. — Nincs benne semmi különös, itt is a régi elv alkalmaztatok. Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. * A nagy hírlapi harcznak máris meg van az áldozata. Egyik polgártársunk végig olvasott minden czikket s a „külső közügy“ és a „belső közügy“ annyira megzavarta, hogy hozzátartozói komolyan aggódnak miatta. Azóta folytonosan csak ezt hangoztatja: külső, belső, külső, belső ... és olyan komoly arczot vág, mint aki erősen gondolkozik.* Veréczy Antal a napokban a következő levelet kapta: Nem szégyenli magát ilyen szemtelen fegyverekkel harczolni . . . Pfuj . . . . Közvélemény. — Ne ügyelj rá — mondom neki — ez nem az igazi közvélemény. Csak a bőrét vette fel, de a hangja elárulja. * A legközelebbi értekezleten szóba jött, hogy melyik lap melyik jelöltet támogatja. — Ezer szerencsénk —mondja Bögre úr — hogy a „Heti Szemle“ ellenünk van. Ez maga már fél győzelem. * — Lesz-e a keddi számban valami szenzáczió ? — kérdi tőlem valaki. — Lesz — mondom neki — még pedig az lesz a szenzáczió, hogy a folytatás elmarad. Demeter: HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyedik melléklet van csatolva. — Vármegyei közgyűlés volt május hó 1-én, mely alkalommal a bizottsági tagok nagy számmal — mintegy 300-an — gyűltek össze a megye székhelyén. A főispán egynegyed 11 órakor nyitotta meg a gyűlést s meleg szavakban emlékezett meg néh. Horánszky Nándor volt kereskedelemügyi miniszter haláláról. Ezután 4 rendbeli pótadó megszavazása következett, 1 °/# közmivelődési, 1 °/0 nyugdíj alapi 1/S10/0 székház kijavítási és igaz helyi érdekű vasúti pótadót szavaztak meg. Ezeket név szerint való szavazással kellett eldönteni s mintegy 3 teljes órát igénybe vett, mig mindenki leszavazott. A székház kijavítását sokan ellenezték, mivel az állam semmivel sem járul hozzá s a főispáni lakért és egyéb hivatalokért nem térít vissza semmit a vármegyének. A viczinalisoknál is sok felé ágaztak a vélemények, végre is a Nagykároly-mátészalkai és a Szatmár bikszádi vonalra szavazták meg a pótadót. Ezután a nagysomkuti főszolgabírói állást töltötték be egyhangúlag Péchy Péterrel, bár 4-en voltak jelölve. Itt is ellenzéki hangok emelkedtek s a választást megfellebezik. Másnap folytatták a gyűlést amikor igen sok tárgyat intéztek el. Az érdeklődés rendkívül nagy volt. A gyűlésen Gellért Endre n.bányai polgármester a közutak költségvetésénél hosszabb beszédben szót emelt a Nagybánya-m.-láposi útvonal mellett, hol a megyére 4 km. uj ut kiépitése vár. Kérte, hogy az sürgősen vétessék munkába. Nagy László alispán részletesen reflectált Gellért beszédére s kilátásba helyezte, hogy az ut kiépítése rövid idő alatt megtörténik. — Hangverseny. A Szatmári Kölcsey Kör a Kölcsey-szobor tért, vasráccsal szándékozik körül keríttetni,mely kerítés épen annyira szükséges ezen a téren, mint emelni fogja a Kölcsey-szobrot magát is. A vasrács költségének fedezésére, május 17-én este 8 órakor az újonnan épült „Pannónia“ nagytermében, érdekes részletekkel hangversenyt rendez, melyen fel fog lépni Takács Mihály a m. kir. opera kitűnő művésze is. A hangverseny műsora a következő: 1. Honvéd-zenekar koncert darabja: „Septet“ Hummeltől I. r. és Chopintől As—dur. „Polonais“ négykézre, zongorán előadják: Matolay Gáborné úrnő és Kovács Leó ezredes. 3. „Carmen“ cz. operából „Románcz“ Énekli Takács Mihály ur. 4. Hegedű-szóló zenekar kísérettel, előadja Richter Pál ur. 5. Magyar dalok. Énekli Takács Mihály ur. 6. „Mazur“ és „Magyar Induló“, Kovács Leótól. Előadja a honvéd zenekar. — Jegyek árui: Páholy 16 kor. Támlás-szék 3 kor. Zártszék 2 kor. Állóhely 1 kor. Jegyek előjegyezhetők Lőwy Miksa ur könyvkereskedésében. Hangverseny után tánczmulatság. Külön meghívók nem bocsájtatnak ki. A „Szatmári Kölcsey-Kör“ választmánya. — Kinevezések. Őfelsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Szabó István szinérváraljai kir. albirót ugyanazon járásbírósághoz bíróvá, dr. Horváth Józsefet a huszti járásbírósághoz aljegyzővé, Komka György s. telekkönyvvezetőt a szobránczi járásbírósághoz telekkönyvvezetővé, Diekmann Ferencz hódsági kir. adóhivatali gyakornokot a mátészalkai adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Felszeghy Béla mátészalkai kir. adóhivatali tisztet hasonló minőségben a szamosujvári adóhivatalhoz helyezte át. . — Előléptetés. Őfelsége a király Lépes Győző hadnagyot, a katonai léghajózási tanfolyam hallgatóját főhadnaggyá léptette elő. — Előléptetés. A pénzügyminiszter Nagy Gábor pénzügyi s. titkárt a IX. fizetési osztály második fokozatába előléptette. — Elnöki beiktatás. A kath. Legény egyesület újonnan kinevezett elnökét, Zahoránszky Istvánt f. hó 4-én iktatták be uj állásába szép ünnepség mellett. Morgenthal Antal világi elnök lelkes beszéddel üdvözölte az uj elnököt s valahányszor a neve elhangzott, az egyesület tagjai lelkesen éljenezték. A világi elnök bevezető beszéde után Haller Ferencz titkár ölvastá 1 Fel a kinevezési okmányt, mely után az uj elnök tartotta meg igen remek beköszöntőjét. Beszéde végén a tisztikar támogatását kérte s a fiatalságot lelkes kitartásra buzdította. — Doktorrá avatás: Havas Miklós ügyvédjelöltet szombaton a jogtudományok doktorává avatták a kolozsvári tud. egyetemen — Esküvők- Bősze Imre a tiszaujlaki takarékpénztár főkönyvelője f. hó 11-én délben esküszik örök hűséget Joanovits Margit kisasszonynak, özv. Joanovits Miklósné úrnő kedves és szeretetreméltó leányának. — Burai József kir. tezéki iktató kedden tartotta esküvőjét Finta Magdolna urhölgygyel. — Esküvő. Papp Zsigmond helybeli törekvő fiatal szabó iparos szombaton d. u. 5 órakor tartotta esküvőjét Berey Mariska kisasszonynyal, Berey Imre honvédszámvevő 3 őrmester bájos és szeretetreméltó leányával. Az esketési szertartást Makay Elek batizi ■ ev. ref. lelkész tartotta, ki a fiatal párhoz lendületes szép beszédet intézett. — Székely Endre szerencsi kir. adóhiv. tiszt vasárnap délután vezette oltárhoz Baratza Mariska kisasszonyt, Baratza Gábor helybeli tekintélyes polgár kedves leányát. Boldogságot és szerencsét kívánunk a két fiatal pár igaz, tiszta szívből kötött frigyéhez. — Gyászhir. Alulírottak mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen, példás hüségü jó leány, önzetlen hü testvér, szives jó rokon Strohnjajer Erzsike , szászfetiesi róna. kath. tanítónő életének 20-ik évében rövid szenvedés után April hó 29-én reggel fél 7 órakor meghalt. Lelkéért az engesztelő szent mise áldozat május hó 1-én, d. e. 10 órakor fog a szászfenesi róm. kath. templomban az egek urának bemutattatni. Földi része ugyanazon nap d. e. 11 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a gyászos háztól a sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni, mely mindkét végtisztesség tételre a rokonok és jó ismerősök szomorúan meghivatnak. Nyugodjék csendesen ! Szászfenes, 1902. április 30-át. Strohmajer József és neje Pap Mária, mint az elhunyt bánatos szülei. Ifj. Strohmajer József, Strohmajer Margit, Strohmajer Antal, Strohmajer Etelka, Strohmajer Ilona, mint testvérei. — Gyászhir. Id. Csányi György szatmári jómódú polgár élete 81-ik évében szombaton hajnalban jobb létre szenderült. Temetése vasárnap d. u. 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett.. Nyugodjék békében ! — Gyászhir. Müller János és neje szül. mándy Mándy Klára, Juliska férjezett Schulla Edéné és Schulla Ede az összes rokon*