Református gimnázium, Szatmárnémeti, 1891
— 48 — kiadás. Lutter Nándor dr. Logarithmusok. — Heti 3 órán tanította: Markos Imre. 8. Természetrajz. Rendszeres állattan anatómiai és physiologiai alapon. — Kézikönyv Kriesch-Teschler: „Állattan“ VI. újonnan átdolgozott kiadás. 1889.— Heti 3 órán, tanította : Szattmáry Sámuel. 9. Testgyakorlat. Mint az V. osztályban. — Heti 2 órán tanította: Regéczi Sándor. 10. Ének. Mint az V. osztályban. — Heti 1 órán tanította: Tar Károly. Hetedik osztály. Osztályfőnök: REGECZI SÁNDOIt. 1. Vallástan. A magyarországi protestáns egyháztörténetem, Farkas József tankönyve szerint. — Heti 2 órán tanította : Tabajdi Lajos*2. Magyar nyelv. A magyar nemzet irodalomtörténete a legrégibb kortól Kisfaludy Károlyig és pedig: a különféle irodalmi korszakok ismertetése kiválóbb íróival, ezek nevezetesebb munkái, a protestáns kor részletesebb ismertetésben Szélesebb körű irodalmi méltatásban: Br. Balassa Bálint, Gr. Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Mikes Kelemen ; a különböző költői iskolák kiemelkedő íróikkal: Kármán József, Csokonay V. Mihály, Kölcsey Ferencz, Kisfaludy Sándor. A nyelvújítás és Kazinczy. Három hetenként egy-egy részint iskolai, részint házi írásbeli dolgozat. Műszavalás. — Kézi könyv : Beöthy Zsolt „A magyar nemzet irodalomtörténete“ I. r. Budapest, 1890 — Heti 3 órán tanította: Mátrai Lajos. 3. Latin nyelv. A római irodalomtörténet korszakonkint főbb vonalaiban, fő tekintettel a költőkre és történet irókra. Livius és Horatius életrajza és művei részletesen. Az alak- és mondattan ismétlése az olvasott szövegek alapján. Horatius metrikája. — Régiségtan. — írásbeli dolgozatok két hetenként az olvasott szövegek alapján. — Olvasmányok: Horatiusból: ódák I. k. 1. 23. 6. 11. 14. 17. 22. 31. 32. II. k. 1. 3. 7. 10. 15. 17. III. k. 1. 2. IV. k. 2. 3. számú ódák, a Carmen secuare, a 2. és 7. számú epodosok. — Liviusból a XXII. könyvnek 20 fejezete. — Kézi könyv mindkét íróhoz a Bartal-Malmosi-féle jegyzetes kiadás. — Hetenként 4 órán tanította : Bakcsy Gergely. 4. Görög nyelv. “Bevezetés a görög irodalom történetbe, főtekintettel Homérosra és Herodotosra. Az epikus költészet keletkezése, fejlődése, az Ilias és Odyssea regéje, a cyclicusok, vallás, erkölcsiség, állam, szokások, művészetek, ismeretkör Homerosnál. Homerosi kérdés, epikus előadásmód, az Odyssea szerkezete és tartalma, összevetve Vergilius Aeneisszével. Homerosi hang- és alaktan. Herodotos életrajza, utazásai, szójárása és alaktana. Homerosból : Odyssea I. ének, 1—324 sor; II. és IX. ének egészen. A VI. és XXII. fékből írásbeli gyakorlatok. Kézi könyv. lr. Csenged J. jegyzetes kiadása. Herodotosból: „Kroisos bukása", „Cyrus története“, „P»lykrates története“, „Kambyses Aigyptosban“, „A marathoni ütközet.“