Századok – 1884
Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Történelmi értekezések iskolai értesítőkben - I. közl. 717
TÁRCZA. 723 értekezik »A pragmatica sanctio, mint az európai politika sarkpontja« cz. a. s főkép azon küzdelmeket fejtegeti, a melyekbe a pragmatica sanctionak a külhatalmakkal való elismertetése került s azon viszonyokat és következményeket, melyeket ez itthon s főkép az európai nagyhatalmak közt előidézett. Jellemzi az európai államok állásfoglalását a Habsburgokkal szemben s hosszasabban foglalkozik az osztrák örökösödési háború történetével. (14. 1.) 8. A nagy-kanizsai kath. főgymnasium értesítőjében Pap János :Vékáni állat és növény szereplése a magyar mythologiában és költészetben cz. a. érdekes mivelődéstörténeti themát tűzött ki értekezése tárgyául. Összeállítja egyes állatokról és növényekről, melyek népünk ősi hagyományaiban, mondáiban, a mythologiában, a nép és mű-költészetben szerepelnek, lehetőleg mindazt, amit krónikákban, népmesékben, mondákban, regékben, népszokásokban, régibb és újabb költeményekben rájuk vonatkozót talált. Kezdi a sárkányon (nem feledkezve meg a sárkány-rendről); ezt követi a Udérez, a grifmadár, aranyfarkú madár, a pelikán; aztán a történeti mondák turulja, (kár hogy a krónikák turulja s Garay »Árpád«jának turuljai mellett nem ismeri Nagy Gyula jeles értekezését a turulról, a mely a »Turul« I. füzetében 1883. jelent meg.) Nem marad el a magyar ínythos sajátos alakja a tátos sem ; a hadjelentő keselyű és szarka (ez utóbbi a néphit szerint inkább tán vendéget jelent?); a mondák jós és tüzet jelentő madara a gálya, mely a legendák szerint Atillának megjövendölte Aquileja bevételét, a mint fiát czipelve menekült; a tavaszt hirdető fecske; s a nyár postája a cserebogár. Mint jós madarakat említi a hollót, szarkát, baglyot, kakakot, pávát,, kakast, varjút (ez nem inkább halál madár ? legalább a varjú károgásról, mint a bagoly sivításról azt jósolja a nép) ; a récze, híd s galamb is mind szerepel a népmondákban. Átváltozásáról híres a főnix madár . A nyúl és róka átszaladása az utas előtt szerencsétlenség, a pók változó szerencse hírnöke. Szt. Lászlónak a mogyoródi ütközet előtt hófehér menyét jósol győzelmet. A kígyó és fehérgyík baljóslatú állat. A fiastyúknak is mythologiai értelme lehetett, stb. stb. A növényvilágból szerepel a fűzfa, diófa, a hárs, tölgy, bükkfa, almafa ; az ókor és a távol kelet jelképes fái : a pálma, myrthus, czédrus, borostyán, olajág ; a ciprus és a rozmarin, a bűverejű vasfű vagy zárnyitófű. ; a nép kedvelt virága a fodormenta ; a gyógyító erejű tisztesfű, a szt. László füve, a Csaba ie ; kőrösfa, fügefa , áldottfű, ezerjófű, istenfája ; továbbá a gyászos búfa, jávorfácska, árvalányhaj, a véderejü barkafa stb. SZÁZADOK. 1884. VIII. FÜZET. 48