Századok – 1906
Tárcza - Szláv történeti szemle (Ernyey József és Zs. Gy.) - Kwartalnik Historyczny 180
TÁRCZA. 181 Kosmas szerint 1086 máj. 24-én kelt a mainzi gyűlésen, ahol IV. Henrik császár GebhardTaromir püspök kérelmére állíttatta ki. Hazánkra vonatkozó része Kosmas közlése szerint így hangzik : :»Inde ad orientem hios fluvios habet terminos. Bug scilicet et Ztip. cum Cracova civitate provinciaque cui Vag nomen est. Cum omnibus regionibus ad praedictam urbem pertinentibus, quaeCracova est, inde. Ungarorum limitibus additis usque ad montes quibus nomen est Tritri dilatata procedit.« A szerző kiemeli ezt a homályos részletet, de meg nem fejti ; sőt maga veti fel azt a további kérdést : hol volt ama bizonyos Wag provincia ? A Vág alsó folyásánál —T- folytatja lehetett valami helység, talán vár ily névvel, melytől a terület is nevét vette; vagy talán a folyó felső vidéke értendő, s így magában foglalná Liptó területét, •melynek neve különben csak a XIII-ik században fordul elő, továbbá a Nyitrát. és Garam mellékét ; ekképen tehát a későbbi nyitrai püspökség északi részét nevezték volna így ? E kérdéseket a szerző elintézetlenül hagyja és az oklevél kritikájára tér át. A kérdéses oklevél két szövegben ismeretes. Az egyik Kosmas közlése, a másik körülbelül a Xll-ik századból való másolat a müncheni levéltárban. (Acta Imperii, III. 76.) Amennyire azösszehasonlítás lehetséges, különösen a tulajdonneveknél jelentékeny eltérések tapasztalhatók a két szövegben. A szerző belső kritériumok alapján következteti, hogy Gebhard püspök hamis adatok alapján adatta ki az 1086-iki oklevelet, tehát ennek is hamis adatokat kell tartalmaznia. Azt mondja továbbá, hogy e hamisításról Kosmas tudomással bírt, sőt a ferdítéseket ő maga folytatta. Ezért hibás az oklevél keltezése (Mainz, 1086) is, holott IV. Henrik alatt Mainzban csak egy zsinat tartatott 1085-ben. Visszatérve a szóban forgó terület kérdésére, a szerző azt bizonyítja, hogy Csehországnak az oklevélben körülírt része, valamint hazánk északi és északkeleti vidékei körülbelül 980 óta lengyel birtok. Volt. A hamisító püspök mindenesetre okiratok alapján szállta meg püspöksége X-ik századbeli határait, csak abbantévedett, hogy a xi körülírt terület már aikkor is Csehországhoz tartozott volna. ^t Askenazy Szymon ( 1.. fűz. 31*—44. 11.) Galicziának Magyarországhoz való csatolásáról értekezve, ismerteti azt a tervet, mely 1790 óta ismételten foglalkoztatta a bécsi diploratákatt , és legutoljára ,1830-ban merült fel. E terv gondolatát Mária Terézia vetette fel először; felújult II. József idejében, utasít az 1825./27-iki pozsonyi országgyűlésen, mikor, az elszakított »égj.. Trárnifl'gye visszakapcsolása, ésErdély uniója ,is, határozott .Iijakbívil kerültek .. napirendre.. Okot szolgáltatott erre az 1828—tévekleli élmérgésüit., orosz-bsztrák viszály. Az orosz hadsereg ,!Vi,öröttsége iámár.;!itoté Bnn.!i vojtí rá.:' hogy :..&:lénjjyelek .támogatásával