Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Esztergom és Vidéke 513
TÖRTÉNETI IRODALOM. 513. gálát ismerteti a reformtervei kapcsán múlhatatlanul megoldandóvá vált közjogi kérdésekben, különösen kidomborítva jogegyenlőségi dogmatikáját, melynek lényege a szabadságjogok, a közkötelességek és büntetőjog-rendszer egyenlősége. Rámutat a nemzetiségi kérdésben Széchenyinél felmerülő ellentmondásra, továbbá rendkívüli tulajdonjog tiszteletére. Ismerteti a politikai jogok kiterjesztésére vonatkozó álláspontját, mely talán legkevésbbé van Széchenyinél kifejtve, valamint országgyűlési tervezetét. Kiemeli, hogy talán legkisebb mértékben jogász a nemzet és uralkodóház viszonya tekintetében. Nem a kifejezésekre, a theóriákra helyez súlyt, hanem csak a szomorú helyzetet látja, melyből egy út vezet ki : a nemzet tegye az összbirodalomként kezelt monarchia súlypontjává Magyarországot. Egri Egyházmegyei Közlöny, 1920. 15. sz. Juhász Kálmán: Világi apostolok az egri egyházmegyében a török hódoltság korában. Rövid ismertetés az egri egyházmegye licentiatusairól. Egyházi Lapok, XLIII. évfolyam. (1920.) x. szám. A folyóirat elsősorban a gyakorlati theologia művelését vette programmjába, de nem zárkózik el rövidebb lélegzetű egyháztörténeti czikkek közlése elől sem. — Eöry János: A Szentírás Pázmány beszédeiben. A szerző azt igyekszik megállapítani, hogyan használta Pázmány a Szentírást beszédeiben. A dolgozat értékes adalék Pázmánynak, a szónoknak írói arczképéhez. — 2. szám. Eöry János. A Szentírás Pázmány beszédeiben. Folytatás és befejezés. — Vértanúink a kommunizmus alatt. I. E rovatban a kommunizmus alatt kivégzett kath. papok vértanuságának hiteles leírását adják, ennélfogva megbízható adalékul szolgálhat a kommunizmus történetének megírásához. Az első czikk Trubinyi János dunamocsi plébános legyilkolásáról szól. — 3. szám. Ackermann Kálmán: Az ellenreformatio lelkipásztorkodásából. Részben eredeti levéltári kutatások alapján írt dolgozat, mely a jezsuitáknak Vágsellyén 1598—1605 között folytatott lelkipásztori tevékenységét ismerteti. — Balanyi György : A népszövetség és a katholikus egyház. I. Érdekes és mély történeti perspectivával megírt tanulmány, a mely az Egyháznak és látható fejének, a pápának, a népszövetséghez és annak kialakulásához való viszonyát ismerteti. — Vértanúink a kommunizmus alatt. II. Dr. Kucsera Ferencz szentendrei káplán megöletésének leírása. — 4. szám. Balanyi György. A népszövetség és a katholikus egyház. II. Folytatás. — Kühár Flóris: Adalék a magyar hitszónoklás történetéhez. A dömölki apátság egyik XVIII. századi kézirata nyomán egy eddig ismeretlen magyar hitszónok emlékét eleveníti fel. Szinnyei sem említi Dobay László nevét, a ki valószínűleg jezsuita volt és 1768—69-ben Nagyszombatban, 1770—71-ben Nagyváradon működött, a jezsuita rend feloszlatása után pedig a kalocsai egyházmegye kötelékébe lépett. Szónoklatait egészséges felfogás, tömör, világos szerkezet és zamatos magyarság jellemzi. — Vértanúink a kommunizmus alatt. III. Wohlmuth József császári plébános legyilkolásának története. — Szöllösy. Egy román püspöki pályafutás. Néhány érdekes adalék Radu Demeter püspök életéhez és politikai szerepléséhez. Esztergom és Vidéke. 1920. 177. és 180. sz. Juhász Kálmán. Licentiatusok az esztergomi főegyházmegyében. A főegyházmegye török hódoltság alatt levő részein is virágzott a licentiatusi intézmény, erről szól itt a szerző részben eredeti levéltári kutatások alapján, mely tulajdonképen részlet sajtó alatt lévő nagyobb munkájából. Századok, 1920. VII-X. füzet. 33