Századok – 1934
Szemle - Bánffy Miklós: Emlékeimből. Ism.: Halász Gábor 471
SZEMLE. 471 8°. 261 1. A szerző „L'empire du travail" c. művében az USA belső életét rajzolta meg, a „Traité pratique de diplomatie moderne"-t pedig a nemzetközi dipl. Akadémia koszorúzta meg. Hivatali pályáját a külügyminisztériumban kezdette és mint teljhatalmú miniszter végezte. Emelkedésének és tapasztalatainak fokai Bukarest, Washington, Stuttgart, Kairó, Bern, Konstantinápoly, London, Tokió, Szentpétervár, Bécs, Athén és Párizshoz fűződnek. Itt szerzett tapasztalatait értékesítette jelen művében is. Felhasznált azután tudományos munkákat is, mint pl. a Bittner-féle nagy kiadványt, vagy Boghitschewitschnek „Le procès de Salonique"-jét, de „Die auswärtige Politik Serbiens" diplomáciai iratait már nem. Sz. a francia vezető államférfiaknak és nem az átlag közönségnek szánta könyvét, a német terjeszkedés ellenében a francia politikának kívánván mintegy szolgálatot tenni azzal, hogy Európa vezető államának jóakaratát megnyeri a mi revíziós törekvéseink számára. Történeti adatai természetesen jól ismertek minden átlagos műveltségű magyar előtt. Részletesebben foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel. Az illirizmus és pánszlávizmus következményének tekinti mai sorsunkat. Nem tér ki arra, hogy a szláv (cseh) propaganda már a múlt, század harmincas éveitől kikezdte Párizsban integritásunkat és hogy ez ellen részünkről ellenakció nem történt. Behatóan fejtegeti a magyarországi nemzetiségek történetét. Az „oláh"-„román" kérdésben nem elég szabatosan magyarázza a nyelvi kérdést. Kiemeli, hogy maga a magyarországi román kisebbség nem volt elégedetlen, inkább a lázító irredentista intellektuellek voltak azok, akik ellenünk dolgoztak. (Pl. memorandum-per.) Nagyon fontos, hogy e kérdésben ki nem merül a külföldi példák (Francia-, Angol-, Spanyol-, Olasz-, Oroszország és Svájc) párhuzamosításában. A magyar kulturális hódító hatás jellemzésére fölemlíti, hogy Petőfi szerb, Hunyadi János oláh, Zrínyi horvát, Kossuth tót családból származott. Ami a monarchia összeomlását illeti, ebben a folyamatban a legutolsó pontnak Bosznia-Hercegovina és a Szandzsák annexióját tekinti, ami, jóllehet a nagyhatalmak beleegyeztek, Szerbiát a végletekig fölháborította. Alig érinti a szerb adriai és a szaloniki vasúttervet. Bővebben ismerteti Ferenc Ferdinánd nemzetiségi politikáját, a 15 nemzetiségi autonóm terület tervének föladása után érlelt trialista gondolatot, mely a németség szupremáciáját biztosította volna. A trianoni békét a Wilsoni-elvek csődjének, tekinti , a világháború következményeiül tünteti fel az áldatlan nemzetiségi viszonyokat. A szerző előszavában hangsúlyozza, hogy könyvét nem propaganda-célból írta. Vérbeli diplomata műve, mely azonban hívőket szerezhet vesztett ügyünknek. Morvay Győző: Bánffy Miklós: Emlékeimből. Kolozsvár, 1932. Erdélyi Szépmíves Céh 8°. 1701. Az államférfiak emlékiratai rendesen azért születnek meg, hogy igazolják a politikust. B. kivétel ; ő azért szedi össze emlékeit, hogy igazolja magában az írót. Ahogy a koronázásból a dekoratív külsőségek izgatták (a templom művészi kiképzését tervezte), az eseményekből is, amik érték, a jelenetezésre hálásakat választja ki, ahol érvényesülhet könnyű iróniája, az emberek gyöngeségét, hiúságát megleső érzéke, például bécsi külügyminisztériumi barátjának kitűnő rajzában, aki a forradalom legfőbb eredményének azt tartja, hogy Metternich asztalánál ülhet, vagy lelki indítékokat fürkésző kíváncsisága, mint Károlyi Mihály portréjában, így hát nem csodálkozhatunk, hogy a szovjet uralommal kapcsolatban, hágai festőkalandokról hallunk ; a choses personnelles értékét ismeri