Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 821 pénzelték kisebb összegekkel Szapolyait, és tették ezt azután is, hogy János király Szulejmán (1520-1566) szultán szövetségese lett.63 Azok a korábbi következtetések, miszerint János király országa teljesen elszigetelődött Nyugat-Európától, nem helytállóak.64 Bebizonyosodott, hogy a francia és az angol király, valamint a velenceiek pénzügyi, és a lengyel király természetbeni támogatása miatt tudott Szapolyai szinte a semmiből 15 ezer fős hadsereget szervezni, és ostromláshoz szükséges tüzérséget felállítani 1527-1528 telén. Sir Wallop a Ferdinánddal folytatott sikertelen prágai tárgyalássorozat után egyik szolgája, John Broke segítségével titokban levelet küldött János király egyik alattvalójának. A levelet névtelenül írta, mert félt a lebukás veszélyétől. A magyar király szintén titokban válaszolt Sir Wallopnak.65 Miután felvették egymással a kapcsolatot, Wallop előadta, hogy ura Jánoshoz küldte őt, de Ferdinánd feltartóztatta, és semmilyen módját nem találja annak, hogy a Magyar Királyság területére lépjen. Az angol követ tapasztalata szerint bár Ferdinánd magyarországi pártjának kicsi a politikai súlya, s vára vagy erőssége sincs, János királynak viszont sokkal kisebb katonai és diplomáciai ereje van.66 „Ha a cseh király háborúba kezd, a magyar király belekényszerül abba, hogy békét kössön a törökkel, ezért kéri a segítséget, mely minél gyorsabban jó volna, hogy ne kelljen ebbe a békébe kényszerülnie.”67 Márpedig Wallop szerint minden jel arra utal, hogy Ferdinánd háborút fog indítani 1527 nyarán János királysága ellen: meglátása szerint a főherceg az összes alsó-ausztriai templomból begyűjtötte a nemesfémből készült kegytárgyakat, melynek nagy részét a csehországi koronázására költötte,68 kisebb hányadát pedig — nyilván a hadjáratra — visszatartotta.69 Wallop úgy látta, hogy a birodalmi nemesek nem szívesen adnának pénzügyi támogatást Ferdinándnak a magyarországi akciójára, de a császár erre rákényszerítheti őket. A birodalmi gyűlés követet küldött Magyarországra, aki az angol diplomata szerint éppen Jánoshoz tart. „Sok birodalmi nemes felségemet e0 kívánja római királynak, és küldtek ez ügyben magas elöljárókat, akik mondják, hogy engedélyt kell erre kérniük. [...] Nem akarják uruknak a cseh királyt, azt gondolják, hogy őfelsége egy erkölcsös fejedelem. Mondták, 63 Botlik Richard, Szapolyai János londoni váltója. Adalékok a mohácsi csata utáni angol-magyar szövetség pénzügyi hátteréhez. In: PG. 65-76. 64 Vö. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. III. kötet Bp. 1935. 19. 65 British Library. (London; a továbbiakban B.L.) Cotton Manuscripts: Vespasianus F. I. 69. Barta fr.: A Sztambulba vezető út i. m. 181. 66 B.L. Cotton MSS.: Vespasianus E I. 69. Andrzej Krzycki püspök 1526. december 4-én jelentette urának, I. Zsigmondnak Esztergomból, hogy Ferdinándnak a nádoron, a veszprémi püspökön, a horvát-szlavón bánon és Brodarics Istvánon kívül nincsenek magyarországi hívei. AT. VIII. CCX. 272-274. 67 Letters and Papers, Foreign and Domestic, of the Reign of Henry VIII, 1509-1547. 21 volumes in 33 parts. Ed. John Sherren Brewer. London, 1862-1932. (A továbbiakban L&E) Vol. 4. Nr. 2961. 68 Február 25-én feleségét, Jagelló Annát koronázták díszes külsőségek közepette cseh királynévá. 69 Vö. Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a délnémet városok kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. Bp. 2002. 180-182. 70 Értsd: VIII. Henrik angol királyt.