Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-09-27 / 78. szám

lalat’ létesítésére az előkészületek’ és nevezets anyagnak meg­szerzése által már felette nagy költségeket ett, és úgy, ha ezen szent czél minél előbb létre nem jövend, a’ bizonytalan idő­re netalán terjedendő elhalasztás miatt kipótolhatatlan kárt és veszteséget szenvedhet — Ő Felsége’ elébe ism­ét az iránt, hogy báró Rothschild urnak a’ kérdéses vasúti rend’ építésére minél előbb a’ legfőbb engedelem adassék, felírást tenni, és ha a’ t. ns összeségnek bölcsesége azt czélirányosnak tartaná, a’ végett ugyan Ő Felségéhez küldendő választmányt is övezni. Kik több­nyire kegyeibe ajánlottak mély tisztelettel maradunk. Költ Po­zsonyban, 1838ik oszt. kisasszony­ hava’ 31kén tartatott tanács­ülésünkből. — A’ tettes nemes megyének alázatos szolgái: Nu­­mer Antal, bíró m. k.; freduarics András, főjegyző m. k.­ A’ kérdésben forgó vasúti kis vonal iránt a’ Századunk 61. 62. és 63. számaiban Horváth János ur’ észrevételeit közlé, ki báró Sina ur’ ágensének szerepét vevén föl, azt igyekszik meg­mutatni, hogy a’ Pozsonytól Gänserndorfig vezetendő vasúti ág Magyarországra nézve hasznos nem volna, ’s miután ezen elvet mindenfelé terjesztgeti, ’s úgyszólván tele torokkal kürtölgeti, ezzel nyilván elárulja magát, hogy a’Duna-balparti vasutat koránt­sem a’ közjó’ tekintetéből támadta meg, hanem egoismusból, mivel talán sok ach­ája van a’ Duna-jobbparti vasúti társaságtól, ’s hogy, ha tervét kiviheti, ’s a’ Duna-balparti vasútnak készítését illy fortéllyal megakaszthatja, megnyervén illy móddal a’ Duna­­jobbparti vasúti társaság hazánkban a’ vasúti monopóliumot, vál­lalata kétségkívül jövedelmesebb leend, ’s ez által az ad­ják’ becse tetemesen növekedni fog. Az eldöntő kérdés hazánkra nézve csak az lehet, valljon mind a’mellett, hogy a’ Duna’jobb partján Bécstől Budáig ve­zetendő vasút’ készítésére b. Sina már a’ legfőbb engedelmet ki­­eszközlötte, a’Duna’ balpartján egy vendégvonal, melly Gän­­serndorftól a’ már készen lévő vasúttól Pozsonyig vezetendő, és szinte már az éjszaki vasúti társaságnak reá az engedelem meg­­igértetett, mellynek bizodalma alatt a’ vállalkozó társaság az elő­­leges készületekre már nevezetes költséget is tett. Hazánkra vagy annak legalább dunáninneni részére nézve hasznos és kí­vánatos lehet e? Horváth János úr által ez ellen felhozott okok ugyan nem mutatnak arra, mintha e’ vállalat az országra nézve káros len­ne, hanem csak arra, hogy mivel ez által is Pozsony Béccsel közelebbi összeköttetésbe jövend, ’s az utazók ez után a’ járás­keléseket szinte kényelmesen tehetik, a’ Duna-jobbparti társa­ság’ jövedelmezése a’ másikkal megosztatnék; továbbá a’ vasúti vállalatra nézve ugyan kétségkívül való, hogy nagyobb hasznuk van a’vasúti vállalkozóknak az utazókból, mint a’ portékák’ ’s kereskedési tárgyak’ szállításából, mit ha egy rendbeli társaság nyerhet meg részére, nagyobb hasznát látja vállalatának, — de ez, mint mondám, csak magányos nézete a’ vállalkozó tár­saságnak ; az utazókra nézve igen mindegy, midőn e’ két pálya Bécstől Pozsonyig, mint állíttalik, egyforma távolságra terjed, az út Bécstől Pozsonyig, ha a’ Duna’bal partján vagy jobb part­ján érhetik el e’ czéljokat.­­ Ha azonban a’ jobbparti vasúti tár­saság azt is felhozza szándéka’ kivitelének okfeléül, hogy az ő vonalában a Duna’ jobb partján Bécstől Budáig több népes vá­rosok jönnek érintésbe vasúti vonalával, van oka ezen kilátások­kal megelégedni, mert számíthat az utazók’ sokaságára a’ nél­kül, hogy Pozsonyból Bécsbe Gänserndorfnak vezető vasúti pálya­ építését elmellőzni kelljen. — De nem ebben fekszik egyedül az ország’haszna, hanem abban, hogy a’vasutak által a’ keres­kedési tárgyaknak az országból és monarchiából minél hama­rabbi és szaporább szállítása, ki- és behozatala, könnyebbíttessék, miáltal a’ kereskedés előmozdíttatik. Ha Bécs városa a’ monarchiának végén állana, hogy onnan a’ külfölddel az összeköttetés közvetlenül megtörténhetnék, úgy az ellenvetés talán több figyelmet érdemlene; — de miután in­nen még tovább kell keresni a’ kereskedési összeköttetés’ fona­lát, ha termesztményeinket a’ monarchiából ki is akarjuk vezetni, más vaspálya kifelé nem létezvén mint a’ Ferdinánd-éjszaki­ vas­­ut, termesztményeink, ’s ki- és behozandó portékáink Bécsből ismét az éjszaki vasútra, és pedig a’ gänserndorfi vonalra szo­rulnak.— mi szükség volna tehát olly kerülést tenni kereske­dési tárgyainkkal, hogy azokat Pozsonytól a’ Duna’jobb partján Bécsig, onnan ismét vissza Gänserndorfig küldjük, holott azt in­nen Gänserndorfig (a’ hová most is vasút nélkül három óra alatt el lehet kocsizni) sokkal rövidebb úton megtehetjük? e’ felett pedig Bécsben a’ portékákat, termesztményeket ismét lerakni, ten­gelyen a’ Práterig vitetni, ’s ez által nem csak az átszállítási költségeket szaporítani, hanem a’ portékákat, termesztményeket ’s minden kereskedési tárgyakat az illy hurczolódás által nagyobb kárvallásoknak kitenni kellene; e’ kis vendégvonal által pedig a’ Ferdinánd-éjszaki-vasúttal Gänserndorfnál közvetlen össze­kapcsolásba jővén, midőn onnan Brunáig a’ vasút még ez idén készen leend, innen pedig, mint tudjuk, Olmützba ’s Prágába, ’s igy az éjszaki tartományokkal, hol a’ legtöbb gyárak találtat­nak, a’ közlekedés nyitva lesz, a’ Dunai gőzhajózás által keres­kedésünk kelettel mármár megnyittatván, maga e’ kis terjedel­mű vasúti vonal által keleti kereskedésünk az éjszakival kezet fogna, — mindenkinek átlátható lesz tehát, hogy illy kedve­ző kilátások közt ez alkalmat elszalasztanunk ’s hátramaradnunk káros volna. Hogy b. Sila ur egy vasútnak Bécsből a’Duna’jobb part­ján Budáig készítésére engedelmet nyert . Felségétől, azon nem lehet a’jó hazafinak nem örvendeni; mert hogy ez által (kivált ha onnan majd egyfelől Debreczenig, másfelől a’ magyar tengerpartokig fognak a’ vasutak húzódni) a’ kereskedés ha­zánk’ nagy részére nézve jelesen előmozdíttatik, kétséget nem szenved, ’s ugyanazért annak létesítését óhajtanunk kell: de­­ tőle is azt várjuk , hogy a’ fentebb érdeklett törvénynek jótékony­ságát ne csak ön hasznáról becsülje, hanem hazánknak dunán­inneni lakosi-, birtokosi- ’s polgártársaira is, hol szinte kereske­dési anyagok, mint bor, búza, kender, gyapjú ’s egyebek, nagy mennyiségben találtatnak, kiterjesztetni engedje; ’s miután tudja azt is, hogy Tilmann Móricz úr a’ Duna’ bal partján Pest­ről Nagyszombat felé egy vasútnak készítését elvállalta, ’s a’ Nagyszombattól Pozsonyig vezető vasút is már készülőben van, a’ Pozsonytól Gänserndorfig folytatandó vasútnak elkészítését ne akadályozza, ’s ne kívánja e’ részen lakó embertársait arra kény­szeríteni, hogy, ha gyapjaikat, boraikat, gabonáikat az ország­ból ki akarják vinni, Pozsonyból Bécsnek, ott lerakván, ten­gelyen a’ Práterig hurczoltassák, ’s csak úgy vihessék onnan Gänserndorf felé, miután ezt Pozsonytól egyenesen Gänserndorfig megtehetvén, sok idővesztegetéstől, költségtől ’s aggodalom­tól megmentethetnek. Hogy b. Sina ur Pozsony városát is a’ Duna-jobbparti vas­úttal kapcsolatba hozni ’s e’ végett egy álló­ hidat, sőt még lakhelyet is Pozsonyban készíteni igér, ezt szinte kedvesen le­het venni. — Vajha e’ szándék kedves álom ’s boldog óhajtás ne maradjon! Mert ki a’ Duna’ állapotját Pozsonynál ismeri, ’s emlékezik, hogy 1809ik évben, midőn a’ Duna’ ágya a’ flan­­tzendorfi töltéssel szinte úgy mint most össze volt szorítva, ja­­nuarius’ 29én a’ Duna a’ jég’ elindultakor annyira megáradott.

Next