Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1838-08-02 / 62. szám
Akármelly egyes megyében létesíthető tűzkármentési terv. A magyar többnyire Istene gondjaira szokta bízni jövendőjét, s a jelennek virágit pazar marokkal tépve, hivalkodva várja be a boszúórát, melly őt gyakran százados nyomorba sújtja. Sőt ha találkozik hazafi, ki honosít a’ történhető káresetek ellen egy kis áldozattal egyesülni fölhívja, mint a’ hírlapjainkban közlött jégkármentési terv’ szóba jöttekor II. megyében fájdalommal tapasztaltuk , mindenféle okokat keres az ellenszegülésre. Közel valánk már a’ jégkármentő egyesület’ létesítéséhez, ’s örült sok mezei gazda, hogy ezután nyugoti lélekkel nézhet a’ tornyosodó fellegekkel szemközt, de nagyobb birtokosaink magok visszavonásuk által megsemmisíték örömeinket. Ugyanis volt nagyobb birtokosaink közül, ki e’ közjót tárgyazó intézet’ tagjának fölszólíttatván, válaszola: „Nincs nekem szükségem mások segedelmére, ’s feledni tudá, hogy van a’ közjónak, van alattvalóinak, mert nincs év, mellyben illy károsultak ajtainkon alamizsnáért nem koczogatnának. Volt ollyan is, ki azon állításnál fogva, miszerint egyes törvényhatóság nem volna képes illy intézetet létesíteni, veté félre a’ jó tervet. Hazámfiai! Közakarat és áldozat! ’s ne higyétek, hogy van valami lehetetlen hazátok’ boldogításában. E’ kettő kívántatik arra is, hogy tizkármentés végett a’külföldnek ezután adózói ne legyünk, hanem nyújtsunk rokonkezet édes miénk’ védelmére, ’s állítsunk min magunk tizkármentő-intézeteket. Gondolatom szerint illy intézetek a következő terv szerint leendőek létesíthetők. Ezen elvből indulva ki: a’ befizetés minél kevesebb, a’kárpótlás pedig, habár nem egész, az első szükségnek födözésére mégis elég legyen, ne az egész épületek és sok ezerre menő holmik, hanem csak az épületek födelei tegyék a’ biztosítható tárgyakat. Mire nézve minden épületnél e’ következők vétetnek tekintetbe: sör mire van az épület födve: 2szor minő széles és hoszú; 3szor nincs e magányos helyen. Mi az elsőt illeti, akármire legyen födve az épület, a’ biztosítási ár egy leend, de a’ kár megtérítésének különböznie kell; még pedig olly formán, hogy a’ fazsindelesért kétannyi mint a zsúpos vagy nádas épületért, a’ cserépre födöttért pedig háromannyi fizettetik. A’ másodikat, vagyis minő hoszú és széles az épület, azért kell tekintetbe venni, mivel az épület szélétől és hoszától fog függeni mind a’ befizetésnek mind a kármegtérítésnek mennyisége. A’ harmadikra végre azért kell figyelmezni, mert a’ magányosan álló épületeknek káruk kétannyival pótoltatik, mint a’ szomszédosoknak. A’ kármegtérítés’ esetében, minden négyszegű ölért, ha zsúpra vagy nádra van födve, 1 pengő forint fizettetik , a fazsindelesekért ugyan a’ fentebbiek szerint kétannyi, a’ cserepesekért háromannyi. Ezeket előre bocsátván, szükséges, hogy a' n. megye egy választmányt nevezzen ki, mellynek mindenkor egy vagy két tagja a’ károkat vizsgálja meg, és a választmányt azok felől értesítse. Ezután fölszámíttatván a’ kármennyiség, hogy a helységek a' kívánt mennyiséget a' kárvallottak’ kielégítése végett beküldhessék, az a’ megyében hirdettessék ki, valamint az is, hogy minden száz négyszegű elre a’ károknak megtérítésére mennyi pénz kívántatik. Minden város és faluban egy e’ végre szerzett jegyzőkönyvbe írassanak be minden biztosított épületek. A’ beírás ekképen történhetik: lször feliratik a’ lakház számjegy alatt (numerice) mire legyen az födve, minő széles és hoszú, következőleg hány négyszegű öl; magányos helyen áll e vagy nem; 2szor a' lakháztól vagy egészen elkülönözött, vagy egybefüggő, de máskép födött, vagy nem egy szélességű melléképületek szinte a’ fölebb előadott mód szerint, de nem szám, hanem betűjegyek alatt iratnak föl. Ezen jegyzék párban iratik, mellynek egyike a' város vagy falunál hagyatik, másika a’ választmány' használására a’ megye’ levéltárába tétetik le. A’ fölebbiek’ nagyobb világosságára szolgálhat e’ következő példa: Épületszám: 8. Lakház: cserépfödélre Betűk: A. Istálló: fazsindelre . . B. Istálló: zsúpra C. Gabonáspajta: zsúpra l. Cséplőpajta: zsúpra összesen 313 f Jöl. Ha tehát a’ 8 dik számjegy alatt lévő épület az A. B. C. D.E. melléképületekkel együtt elégne, akkor a’ felebbiek szerint a’ lakóháztól jutna................................................................ 500 p. fr. az A. betűvel jegyzett istállótól.....................................96 „ a „ 5? » .....................................45 „ a’ C. ,, „ gabonáspajtától...........................80 „ a’ /. ,, ,, cséplőpajtától................................30 „ az K. ,, ,, magányosan álló birkaakoltól . 120 „ 99 összesen 521 p. fr. kármentésül. Ha egy n. megyére négy millió négyszegű ölet számítunk, a’ mennyit népesebb megyéinkre bátran számíthatunk, és ha egy helységben zsupos födelű épületekből 4000 négyszegű öl emésztetnék föl a’ tűz által, a' megtérítendő kárnak mennyisége 4000 p.fra menvén, minden házi gazda tiz négyszegű öl épületjétől csak egy kispénzt fizetne; következve az, kinek, mint fölebb érintém, 313 elöl épületje van, és kára’ pótlása'fejében 521 posztot kapna, nem fizetne többet mint 3172 pénzt pengőben. — Melly csekélység! Mekkora nyereség! És ezt tenni mégsem lehet? — Továbbá , hogy a’ kárvallottak minél előbb kielégittethessenek, szükséges mindjárt az egyesület’ létesültekor kinek kinek minden négyszegű öt épületjétől egy kispénzt lefizetni, és a’ bejött summát a város’ vagy helység’ házában bizonyos elöljárónak hű gondja alá adni. Ez pedig szükséges azért, hogy abból annyi, mennyi a' kihirdetett tűzi kárnak megtérítésére kívántatik, a’választmányhoz Jüstint beküldethessék, és a' kárvallottak kifizettethessenek. A’ beküldött pénzmennyiség pedig azonnal az illetők által pótoltassák ki. Széle. Négyneg nosza, leszen 5 öl, 10 öl, 50 4 ,, 12 „ 48 3 ,, 15 „ 45 4 ,, 20 „ 80 5 ,, 6 ,, 30 3 ,, 20 „ 60