Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-06-03 / 44. szám

ban így szól: mert ő addig gyermeknek tartatott; a’ karddal volt körülövedzés tehát jelképi kijelentése volt annak, hogy Geyza többé gyámság alatt nincsen ; a' minthogy ezen szempillantástól fogva önállólag is uralkodott. 251.—260. 1. Azon cselszövényeket, mellyeket ellenségei a nagy Hunyadi ellen koholtak, másképen adja elő Kurz Ferencz „Geschichte Friedrichs des Sten“ czímű munkájában. 264. 1. Honnan van véve Mahomednek Hunyadi feléd nyilványított ítélete ? 278.—281. 1. Minden módon törekszik a' szerző Corvinus Mátyás" megválasztását szabadnak festeni, a’ mi pedig épen nem volt. Lehet e szabad választásról ott szó, hol Szilágyi 40,000 harczos’ súlyát teszi unokaöccsének mérlegébe ? midőn Pest körül vérpadok ’s akasztófák állíttatnak fel ? szabad választás e az, midőn a’‘tereg kiáltja ki a’ királyt? Corvinus Mátyás’ fényes uralkodása tán kimenti.U tán igazolja a’ kényszerűért megválasztást, de a’ megtörténtet, meg nem történtté semmi többé nem teheti. — Jelen eset egy azok közül, mellyekre bírálatom elején czéloztam, hogy t. i. a’ szerző magában ugyan szép nemzeti érzéstől elcsábíttatva, a’ kevesbbé dicséretest szétütni törekszik. Hatten azt mondja: Wahrheit ist grossling stark vor allen „az igazság nagy dolog, mindenek felett erős.“ Igazsággal tartozik minden történetíró a’közönségnek; semmit, csak igazságot, egész igazságot ! — Az előadás’ részletességeibe nem akarok bocsátkozni, egyet mindazáltal el nem hallgathatok: valósággal hiszi a’ szerző, hogy Szilágyi’ serege a’ Duna’ jegén csatarendbe állíttatott volna fel a’ két város közt? — valljon a’ Duna befagyhatott e valaha annyira , hogy jege 40,000 harczos’ és több ezer lovak’ terhét megjárhatta volna? 282. 1. Nem lehetek a’ szerzővel egy véleményben aziránt, hogy a’ nádor együttmunkás lett volna Szilágyinak kormányzóvá választásában, mivel előrelátta, hogy Szilágyi ’s unokaöccse a’ király közt idegenség , súrlódás fog támadni. Ítéletem szerint Szilágyi magát kormányzóvá választatta,, hogy unokaöccsének a’ thrónt biztosítsa, ’s Gara egyezését adta, mert kénytelen volt vele. 291. : Előttem egészen ismeretlen , hogy Corvinus Mátyás a’ Budán 1459 ben összegyűlt országnagyok előtt készségét nyilatkoztatta volna a’ thrónról lemondani. — 302. 1. Itt ’s a’ 262ik lapon álló két előadás egymással ellenkezőnek látszik.— A’ dolog igy van: a’ 262dik lapon ez mondatik : „Egy erős török felhág Belgrád’ falaira, ott a’ török zászlót felütendő. Ellene kél egy bátor magyar, próbálja magát a’ vitézt leverni; látva, hogy győzhetetlen, átöleli erős karokkal, ’s a’ kőfalról le a’ feneketlen mélységbe rántja maga után. “ E' hazáért veszni kész honfit Dugovics Titusnak nevezi a’ szerző. A’ 30 mik lapos Jaicza’ostromát beszélvén el, igy szól Péczely : ,,de itt is, vagy épen itt, találkozott egy bátor Dugovics Titus ’stb. Ez a’ hely, úgy látszik, azt mutatja, hogy a’ szerző nincs meggyőződve arról, hogy a’ belgrádi lelkes magyart Dugovics Titusnak hívták. Ez kétségkívül dolog. Lásd erről ,,Tudományos Gyűjtemény“ 1824. 8dik kötet. Nem akarom a’ szerzőt feleletre vonni, hogy Jaiczánál is történt volna olly vitézi feláldozás, de a’ jaiczai hős’ nevét, fájdalom, nem tudjuk. — A’ belgrádi hős’ neve Dugovics Titus.— Különben a’ Jaicza’ segedelmére jött hadat nem maga Corvinus Mátyás vezette. Lásd „Katona História critica“, első kötet, 62 dik lap; én „Hammers Geschichte des osmanischen Reichs“, 2. kötet, 781. Általában itt, valamint minden magyar-török viszonyoknál, igen lehet sajnálni, miért él a’ szerző Hammer munkájával olly keveset, vagy legalább miért nem adja okát a’ vele-nem-élésének. — 310.—313. 1. Corvinus Mátyás és a’ cseh király, Podjebrád György, közti háborúnak előadása. Erről épen az áll, mit fentebb Mátyás’ szabad megválasztásáról mondottam. Mátyásnak Podjebrád elleni háborúját sem igazolni sem menteni nem lehet. Ez nem egyéb volt hódító háborúnál, ’s azon alapul, hogy Mátyás szerette volna magának a’ cseh koronát is megszerezni; később a’ Podjebráddal kötött egyezkedésben ettől ugyan elállt, de ez csak azt bizonyítja, hogy ebbeli czélja’ elérésének lehetetlenségét belátta, ’s korántsem következik, hogy a’ háború’ megkezdésekor szándéka nem lett volna Podjebrádot a’ trontól megfosztani. — Különben az sem helyes, mintha IV. Fridrik Pojebrádtól császárságát féltette volna; Podjebrád Fridriknek e’ gondolatra legkisebb tettel sem adott alkalmat; hussita császár már magában képtelenség. — 319. 1. Kázmért a’ lengyelországi királyt Xerxessel a’ persa királlyal hasonlítni össze, úgy tetszik, nem helyes. 329. 1. Honnan tudja a’ szerző, hogy Beatrixot, Mátyás’ feleségét, Fridrik császár részére megnyerte? 335. 1. Nem hiszem, hogy Zápolya valaha azon gondolatra jött volna, hogy magát Mátyás’ halála után magyar királlyá választassa. 353. 1. Corvinus’ könyvtárának töredékei, mik belőle 1686- ig — Buda várának visszavételéig — megmaradtak, nem a’ bécsi udvari könyvtárban, mint a’ szerző állítja, hanem Bolognában vannak. Gróf Marsigli, ki az ostrom alatt mint mérnök magát kitüntette, kérte ’s meg is nyerte tettei’ jutalmául Corvinus’ könyvtárának maradványait, mellyek körülbelül 300 darabra mehettek. Ezen könyveket ő szülővárosának, Bolognának, ajándékozta — A’ bécsi könyvtár kevés könyveket bir, mellyek hajdan Corvinus’ könyvtáráé voltak; azok közt Philostratus latin fordításban Corvinus Mátyás’ számára Bonfintól, legérdekesebb, azért is, mert Mátyás’ rajzolt mellképével díszeskedik. 344. 1. Tréfán kívül hiszi e a’ szerző, hogy Mátyás olly házat szándékozott építtetni, mellyben 40.000 — mondom negyven ezer tanuló, tanítóival együtt, megfért ’s neveltethetett volna? —. Nagy uralkodókról mindig hitelt felülmúló dolgokat szoktak költeni; erre nézve kötelessége a’ történetirónak az adatot megbírálni. — 336—360. 1. Corvinus Mátyás’ hibái ’s érdemei. Ezen fejezet inkább panegyrica mint historicus méltánylás. — Mindenekben nem egyezem meg, de mivel nagyobb részint character ’s más nézetek felett vitázni nem akarok, a’ dologba tovább nem ereszkedem. — Egyet mindazáltal meg kell érintenem, noha ez tulajdonkép nem tartozik Mátyás’ characterizálásához. Péczely boszankodva hozza fel, hogy Hugo Victor „Párisi Notre Dame“ czímű románjában, a’ párisi zsebtolvajok’ fejének következő czímet ad: „Mathias Hungadi spirali duc d’Egypte, et de Bohéme.“ Péczely erre azt mondja: „Tudatlanság, vagy nagyokból csúfot űző, vagy épen egy egész nemzetet sértő szándék mondatelyeket, nem akarjuk meghatározni.“ úgy gondolom, mindenik ezen három előfeltételek közül tévedés; a’ párisi zsebtolvajok" feje egyszersmind czigány herczeg, s a’ czigányokat a francziák „Egyptien-Bohemien“-oknak hívják, innen fejek magát igy czímzi: „Duc d'Egypte et de Bohéme.“ Mathias Hunyadi spiralinak pedig azért nevezi magát, mivel Mátyás minden idejebeli fejedelmek közt a’ leghősibb, a’ leghatalmasabb ’s a’ legrettentőbb volt. Mivel e’ nagy király’ hire még a’ latrok’ rejtekhelyeire is elhatott, fejők, hogy hatalmát jelentse, magát ő utána nevezte. — Ha a’ hires költő valaha olvasná Péczely’ boszankodását, nem kevéssé csudálkoznék szavainak illy roszra magyarázásán. 362. 1. Miért írja a’ szerző, hogy Várdai Péter kalocsai ér-