Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-20 / 83. szám
667 668 lámádig váltótörvény Magyarországban nem létez, a és kir. .1 sóausztriai kereskedői és váltótörvényszék alatt áll. S«W“W *«lamennyi részvényes, rang- és lakáskülönbség nélkül, ha mint részvényes a társaság iránti kötelezettsége teljesítése miatt vádoltatik, ugyanazon törvényszék alá vetve. 14. §. A társaság ügyei „magyar középponti vasút“ czim alatt vizetnek. 15 §. A részvényeseket illető minden közlemény, melly törvényesen kötelező következménnyel birand, a cs. kir. szabadalm. bécsi, budai és pozsonyi hírlapokba leendő háromszori beiktatás által a részvényeseknek tudomására adatandik. Az azokban kitűzött határidő a hírlapokba tett előszöri beiktatás napjától kezdve számittatandik. 16. §. A társaság ügyei a közgyűlés és igazgatóság által intéztelendnek. A közgyűlésről. 17. §. A közgyűlésre azon részvényesek hivatnak meg, kik az összehíváskor legtöbb részvényszámmal a társaság könyveibe följegyezvék. Egyenlő számnál a nevek a. b. c. szerinti rendje dönt el. 18. §. A közgyűlésből kizáratvák , kiknek nincs joguk javaikat szabadon igazgatni. 19. §. A közgyűlés minden tagja csak egy szavazattal bir s a szavazatjogot csak személyesen gyakorolhatja. 20. §. A közgyűlés minden év első havában fog az igazgatóság által összehivatni. Az utóbbinak belátása szerint azonban rendkívüli közgyűlések is hirdettethetnek és tartathatnak. 21. §. E hirdetéseknek a gyűlés előtt négy héttel kell történniük, az előfordulandó fontos tárgyak jelentésével. 22. §. Az évi közgyűlésekben a lefolyt év számvetései megvizsgálás végett fognak előterjesztetni, a vállalatok állása és előhaladása előadatai, jövő évre a fontosabb rendelkezések tudomásra hozatnak és tanácskozás alá bocsáttatnak, miszerint minden tagnak szabadságában álland indítványokat tenni. 23. §. A közgyűlés határzatainak kizárólag föntartatnak: a) az évi osztalék elhatározása; b) a tartaléktőke számárai öszszegek különválasztása; c) az igazgatók választása; d) a társaságra visszaesett részvények feletti rendelkezés; e) a fővonal hosszabítása és a mellékvonalak szaporítása; f) a bármilly esetekben szükséges tőkék előállítása módjának meghatározása; g) a rendszabályok megváltoztatása; 1) az engedmény átruháztatása; 6 a társaság feloszlatása. Az e, g, h alatt kijelölt esetekre a közgyűlés az igazgatóságot felhatalmazandja az illető hatóságok engedelmét kikérni. 24. §. A közgyűlés tanácskozásait az igazgatóság elnöke vagy annak helyettese fogja vezetni, s határozatai aránylagos szavazattöbbség szerint fognak szerkesztetni, kivévén a 23. §ban az e betűtől i-ig előforduló tárgyakat, mellyek csak a jelenlévő szavazatjogosok általános többsége szerint határoztathatnak el. 25. §. E tanácskozásokról és határzatokról jegyzőkönyv fog vitetni. A közgyűlés hármat választ tagjaiból e jegyzőkönyv megvizsgálására és aláírására, miáltal az valamennyi részvényest kötelezend, s a benne foglalt igazgatási tárgyak tekintetében absolutorium gyanánt szolgálandó. Az igazgatóságról. 26. §. Az igazgatóság 12 igazgatóból áll, kik a közgyűlés által választatnak. 27. §: Ezek kebelükből elnököt és ennek helyettesét választják. Azoknak akadályoztatásában a hivatalbeli legidősbik elnökösködik , egyenlő hivatalkor esetében a korára nézve legidősb. 28. §. Ezen igazgatóság mindaddig ingyen munkálódandik, migyen a közgyűlés határzata által meg nem állapíttatik, járjon el minő dijra. 29. §. Az igazgatóság kezdetekor megválasztott 12 tagok öt évig tartoznak tisztekben maradni. Ezen idő után minden évben a közgyűlés tartásakor két igazgató lép ki, és új választás által pótoltatik. Az először választott igazgatóságnál sors határozandja el a kilépendőket, a következőknél ellenben a hivatalbeli nagyobb korúság. A kilépők ismét megválaszthatók. 30. §. Az igazgatóság maga határozza el üzletrendjét. 31. §. Igazgatóvá minden részvényes választható. A részvénytársaságbóli kilépés magában foglalja az igazgatóságbóli kilépést. 32. §. Mivelhogy az igazgatóság két szakból, úgymint műtani- és igazgatóiból áll, azok egyikének székhelye Magyarországban, másikának Bécsben leend. 33. §. Az igazgatóság minden társasági üzleteket kormányoz. A társaságot minden ügyeiben köz és különös felhatalmazottjaként képviseli, azon esetekben is, midőn különben különös és egyes felhatalmazások szükségesek. Rendszabályszerü határzatai az egész társaságra nézve mindazon tárgyakban kötelezők, mellyek a 23. §ban a közgyűlés határzatainak világosan fon nem tartattak. 34. §. Határzatait a jelenlevő tagok aránylagos többsége szerint alakítja. Egyenlő szavazatoknál az elnöké kettőt tesz. 35. §. Igazgatósági határzat érvényességére legalább öt igazgató jelenléte kívántatik, s az igazgatóság üléseire, mellyek a nélkül is a már előre korszakonkint meghatározott időpontokban tartatnak, a meghívás minden igazgatói taghoz küldendő, s az elnök erről mindig teljes bizonyítványt letenni köteles. 36. §: Az igazgatóság tanácskozásairól jegyzőkönyvek fognak vitetni, minden az ülésben jelen volt igazgatósági tagok és a jegyző által aláírandók. 37. §. Szabály elleni határozatok és eljárásokért csak azon igazgatósági tagok felelősek, kik azokat eszközölték. 38. §. A főpénztár ellenőrzése egy igazgatói tag által viselendő. 39. §. Az egész üzleti személyzet alkalmazása, valamint annak díj-meghatározása az igazgatóságot illeti, melly által az ismét elbocsáttathatik. 40. §. A 14. §ban kijelölt firma mindenkor két igazgatósági tag és a főtitoknok által fog aláíratni, s csak ezen alakban bir joghatással. (Folytatása következik.") Léghajózás. Leinberger urnak legújabb nyilatkozása sokkal fontosabb mind természettani s mechanikai, mind társasági s politikai tekintetben, hogysem az sokoldalú vizsgálatok, felvilágosítások s igazítások nélkül maradhatna. Figyelemmel kívánván kisérni e főfontosságu s aligha korszakot nem képezendő találmányt, szem előtt tartandjuk minden e tárgyba vágó tárgyaltatásokat, hogy a vállalat minden elsőbbségeivel, nehézségeivel s balfogásaival — melly utóbbiak minden illynemü találmányok kisérőji szoktak lenni — és igy fokonkinti kifejlődéséről értesüljünk. .— így e lapok múlt számában közlött tudósítást már taglaló s felvilágosító értekezés követte, mellyet imitt közlünk.