Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-23 / 15. szám
15. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Február 23. SZAKADUNK. Törvény czíjása ely A királyi városokról. (Folytatás.) bb) Választás. 159. §. A választás vagy összes polgárság által történik együtt és egyszerre, vagy kerületenkint külön, és ehez képest különböző előkészületeket és eljárást kivárt. 1. Együtt. 160. §. Olly városokban, hol az összes polgárság száma 1200at meg nem halad, az összes polgárság által együtt és egyszerre történik a választás. És 161. §. A polgárok együtt a város minden állandó lakosai közül választják képviselőiket. 2. Kerületenkint. 162. §. Olly városokban, hol a polgárság száma 1200at meghalad, kerületenkint történik a választás. 163. §. Egy választási kerülethez több 1200 polgárnál nem tartozhatik; ott, hol a kerületek helybeli alkalmas felosztása megkívánja: e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — a mennyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 164. §. A városban ben lakó polgár azon választási kerülethez tartozik, mellyben lakása van; a városban ben nem lakos polgár pedig ahhoz, mellyben ingatlan birtoka fekszik; kinek, ha különböző kerületekben élő több birtoka volna, a polgári névkönyv igazítása alkalmával köteles kinyilatkoztatni: mellyik birtoka utáni kerületbe kíván soroztatni. 165. §. Minden polgár, bár több kerületben bir, csak egy kerületben szavazhat. 166. §. Képviselőket kerületenkint a polgárok csupán a maguk kerületéhez tartozó egyének közül választhatnak. 167. §. Minden kerület annyi képviselőt választ, amennyi aránylagosan a választópolgárok összes számát a választandó képviselők számával összetartva, a kerületre esik. 3. Előkészületek. 168. §. A választás előtt a májusi, vagy ha a város kiterjedése és népessége miatt szükséges lenne, az áprilisi közgyűlésből a polgári névkönyv általvizsgálása végett a szükséges választmányok titkos szavazat útján kirendeltetnek. Ezen választmányok állanak két választott polgárból és egy tanácsbeli tagból, a ki egyszersmind a választmánynak elnöke. 169. §. Annyi választmány neveztetik, ahány rendszerinti tanácsbeli vagyon, és mindenik választmány az illető tanácsbeli kerületében működik. 170. §. Működésében segítségül veszi a már egy ízben ezen törvény szerint készült polgári névkönyvet, házról házra, a házbelieknek megjelenése idejét 24 órával előbb tudtára adván, eljár, és a kétségtelen polgárokat utcza és házszám szerint összeírja. 171. §. Ezen küldöttség előtt személyesen vagy megbízottjaik által megjelenni, és magukat igazolni tartoznak mindazok, kik eddig polgárok voltak; mindazok, kik ezután akarnak polgárok lenni. 172. §. Aki az ezen törvény szerint készült előbbi polgári névkönyvbe már be van írva, arra nézve a 89. §. a) b) c) d) folytán az utolsó évben történt egyenes adófizetés kétségtelen bizonyság. 173. §. Ha a választmánynak, azon egyének polgári képességére nézve, kik a polgári névkönyvbe beírva vannak, kétsége lenne: e kétséget az illetőnek tudtára adni, sötét aziránt is — micsoda próbákkal tartatik, utasítani köteles, egyszersmind napot, órát és helyet határoz, hogy a választmány előtt megjelenjék s magát igazolja, és ezt a névkönybe is külön rovatba megjegyzi. 174. §. A ki a polgári névkönyvbe eddig beírva nem volt, ha polgári jogot követel, képességét minden tekintetben igazolni tartozik. Azokra nézve, kik a 89. §. c) d) pontja alatt foglaltatnak, a szabály fogja elhatározni: a választmány és illetőleg kisgyűlés előtt milly próbák kivántatnak meg. 175. §. A választmány azokat is, kik eddig a polgári névkönyvbe beírva nem voltak, és polgári jogot csak most követelnek: utcza és házszám szerint szinte beírja, igazolásukra időt és helyet rendel ; azt pedig, hogy igazolás végett idéztettek, egy külön rovatba feljegyzi. 176. §. Az igazolásokra kitűzött határnapon a választmány nyilvános ülésben azon egyének képessége iránt, kiket maga eleibe idézett, határoz, s őket a polgári névkünyvben vagy benhagyja, vagy kitörli. 177. §. A választmányok az összeírást ekkint bevégezvén, azon választmánnyal, melly a polgári névkönyvnek épségben tartása végett kirendelve vagyon, mint egy közös választmányban ülnek össze, és munkálataikat még egyszer által vizsgálván, és az időközben történt változásokkal egybehasonlítván, végképen befejezik; és azokra nézve, kik képviselőknek nem választathatnak, ezt külön rovatba kijegyzik. 178. §. Olly városokban, hol a választás kerületenkint történik, ezen összes választmány a városnak kerületenkint leendő mikinti felosztása, és aziránt: minden kerület hány képviselőt választ, — figyelmezve arra, hogy a törtszámok elkerültessenek — javaslatot készít, és a polgárok javaslati névsorát kerületenkint és betűrend szerint választja el. 179. §. A kerületek sorszámmal jelölendők. 180. §. Mind a kerületi választmányok tagjai külön munkálataikat, mind az öszves választmány tagjai a 177. és 178. §§ban említett közös munkálatot egyenként aláírják. 181. §. Azon munkálatokat, mellyek a 170 — 180. §-ban emlittetnek: az illető választmányok a júniusi közgyűlésig végképen befejezni és ezen közgyűlésnek bemutatni tartoznak. 182. §. A júniusi közgyűlés következő határozatokat hoz: a) Kitűzi a választás napját, óráját, mellyben kezdetik, és helyét, a hol végbe megy; b) Ott, hol a választás kerületenkint történik, a szavazatok szedésére biztosságokat nevez; c) Szavazási lapokat nyomat, és ezekből minden polgárnak egy példányt küld; d) A jelen törvény rendelete szerint már választott képviselők névsorát kinyomatni és ezt is a polgároknak megküldetni rendeli. Szavazatszedési biztosságok. 183. §. Ott, hol a választás az összes polgárság által törté