Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-25 / 85. szám
$51 szám. l* S5. Válasza a m. FRRnek a hitelintézet iránti izenetére a t. ER. és RRnek. A Fenséges Főherczeg s a m. FRR. tanácskozás alá vevén a t. RRnek a hitelintézet iránti izenetét s e mellett közlött javaslatot, tanácskozásuk eredményét s fenterfogó észrevételeiket következőkben tudatják a t. RRkel, u. m. az 1—9 §§-ig nincs észrevétel; a 10-re a t. RR. által az intézet bátorsága tekintetéből javasloti azon módra nézve, hogy annak az ország különböző részeiben felállítandó tulajdon ügynökségei legyenek, mellyek a hypothekául szolgáló javak becslését, nemkülönben — alább a 47—64ig terjedőkben előforduló s ott körülirt végrehajtási foglalatosságokat is — és ezeket az illető t.hatóság részéről kiküldendő hiteles bizonyság jelenlétében teljesittessék, ő cs. kir. Fehgsége s a m. FRR. őszintén nyilvánítják abbeli meggyőződésüket, miszerint azon módot, mellyet e részben az országos választmány a váltó t.szék s illetőleg váltó t.széki biró és becslő, vagy ezeknek ő Felsége által nevezendő helyettesei eljárásában javaslatba tett, az intézetre nézve biztosabbnak és nagyobb bátorságot nyújtónak látják. Ugyanis figyelemmel arra, hogy a törvényhatósági s kivált megyei tisztviselők már eddigi rendes munkálkodásaikkal is eléggé el vannak foglalva ott, hol a hitelintézet ügynöke csak az illető hatósági hiteles bizonyság jelenlétében foglalatoskodhatik, alig lehet csak remélni is azon gyors pontos és szigorú eljárást, melly által a hitelintézet bátorsága és különben lehető károsodásának eltávoztatása föltételeztetik; mit pedig annál inkább szem előtt kellett tartani, minél nagyobbak lehetnek azon summák, mellyekre nézve az intézet felelősséggel, szükség esetében pedig az ország jótállással tartozik. Igaz ugyan, hogy a t.RB. a hatósági tisztviselőket a váltótörvényszék előtt anyagilag is felelősökké teszik az elmulasztások által okozott kárért, ugy de a végrehajtás csakugyan átküldő levél mellett lenne eszközlendő; az eddigi tapasztalás is eléggé tanúsítja pedig, hogy a váltói ügyekben a hatósági tisztviselőknek ámbár felelősségök a törvényben világosan ki van mondva, késedelmezése miatt az igazságnak pontos és gyors kiszolgáltatása gyakran hátráltatik. Ezen tekinteteknél fogva ő cs. kir. Fensége, s a m. FRR. a 10-ik §ban javaslott ügynökség felállítását szükségesnek nem látják s az országos választmány által javaslott módot, mint véleményük szerint az intézet bátorságositása végett biztosabbat megtartatni kívánják. H. §. 6) pontjának első szavait igy látnák szerkezendőknek: előmutatja a királyi s illetőleg báni és kerületi tábláknak stb. a 12 — 18. §§ a szerint maradnak vagy módosíttatnak, amint a t. KK. és KR. a 10. §-ban az ügynökség iránt tett javaslatukhoz tovább is ragaszkodnak, vagy attól el fognak állani; a 19. §-ra nincs észrevétel; a 20ra az ügynökséget illető észrevétel ide is értetvén, egyébiránt ezen kitétel helyett „kötelezvény mintájának“ a fenséges Főherczeg s a m. FBR. alkalmazottabbnak látják ezt: kötelezvény fogalmazatának; a 21. s 22. §§-ra észrevétel nem lévén; a 23kat illetőleg a 12. és több §§-ra tett megjegyzésre hivatkozván ; a 24. 25 §§-ra észrevételben nem forogván; a 26. §-ra figyelemmel arra, hogy az intézet bátorságára hypothekául lekötött javakat tisztában kell tartani, s e czélból azokra felügyelni, a körülményekhez képest azokat zár alá vétetni, haszonbérbe adatni vagy épen el is adatni; az 1500 frt. értékű apró részjószágoknak mindig világosságban tartása pedig csaknem lehetetlen lenne, de minden esetre valamint az e végett szükséges felügyelés, úgy az előfordulható záralávétel, haszonbérbeadás, vagy eladás a legkisebb jószágoknál is szintúgy, mint a nagyobbaknál költséggekkel járna, s innen, kivált a még csak kezdetben levő intézetre könnyen nagyobb károsodás is következhetnék; ide járulván még az is, hogy a hypothekául lekötött jószág becslésének költsége 500 ft. kölcsönvételénél a kölcsönvevőre igen terhes lenne: ezen tekinteteknél fogva a fenséges Főherczeg és a m. FRR. kivált most kezdetben tanácsosabbnak s czélszerűbbnek látnák azországos választmány által javaslott 2000 frtnyi legkisebb mennyiség mellett maradni; a 27. 28. §§-ra észrevétel nincsen; a 29. §-ra, hogy a tartalékpénztár, melly az intézet állásának szilárdítására s mennél terjedelmesebb működésének biztosítására szolgál, minél előbb növekedjék, a nemzet közérdekében igen kívánatos lévén, ezen tekintetből a fenséges Főherczeg s a m. FRR. czélszerűbbnek látnák, hogy az említett végre a kölcsönadandó öszvegből az országos választmány véleménye szerint 100-ról 2. húzassék le; azonban a kölcsönvevők terhe könnyebitése tekintetéből annak a t. KK. és RR. által javaslott egy és */2 percentre való leszállításában is megegyeznek; a 30—45ig észrevétel nem lévén; a 46. §ra határozottan kívánják kimondatni azt, hogy a hitelintézet a költségeket nem viseli; a 47—64. §§-ig terjedő §§at illetőleg hivatkozván a 10. §ban tett észrevételeikre, azok folytában még itt különösen azt jegyzik meg, miszerint, jelesül a 49 §-ban javaslott azon módot, hogy az intézet bátorságára lekötött birtoknak árverés útján leendő eladása esetében az ügynök e végett az illető 1.hatóságot keresse meg, s ez rendelje meg az eladást, és a kebeléből kiküldendők által az 1836. 15-ik czikben körülirt módban az intézeti ügynök jelenlétében teljesítse, több tekinteteknél fogva sok nehézségekkel járónak és ollyannak látják, melly a töRvek által is kívánt pontos, gyors és szigorú eljárást az intézetre nézve kevesbbé biztosítja, mint az, melly e részben az országos választmány által javasoltatik, azért is ezt a fenséges Fhg s a m. FRR. megtartatni kívánnák. A 65—73. §§ig észrevétel nem lévén; 74re a fenséges Fhg. s a m. FRR. az országos választmány véleményes javaslatához járulva, a hitelintézet kezelése kezdetében több tekinteteknél fogva szélszerűsbbnek látják azt, hogy egyedül 500 és 1000 írtról szóló hitelleveleket bocsásson ki; ennélfogva a 100 ft. említése a 74 §-ból kihagyandó lenne; a 75—80 §-ig észrevétel nincsen; a 81. §ra hivatkoznak a 74. §ra tett észrevételiekre; a 82—87 §§ra észrevétel nincsen. a