Szcenárium, 2014 (2. évfolyam, 1-9. szám)

2014-12-01 / 9. szám

szelídebb lénye inkább missziónak tekintette a versmondást. A politika távol állt tőle. Hiába kellett ráeszmélnie a veszedelemre, hiába lett maga is üldözötté, ő in­­kább elrejtőzött a bajban. A színház megváltását sem harsányan követelte, hanem szívós akaraterővel, megszállottsággal és kitartó érveléssel. Színészi pályáján még egy utolsó igazi siker várja. 1938. október 7-én egy alkal­mi társulás bemutatja a Városi Színházban73 Simor Miklós és Ásguthy Erzsébet: Gázmérgezés a Domb utcában74 című dokumentumjátékát Kürti Pál75 rendezésé­ben. A főszerepet, Sinka Dénes ügyvédet Gellért Endre játssza. Schöpflin Aladár így számol be a premierről: „Napihír 16 képben — ez a műfaji jelzése Simor Miklós és Ásguthy Erzsébet darabjának, melyet Gázmérgezés a Domb utcában címen előbb Debrecenben adtak elő s az egyik szerző, Simor Miklós halála által keltett érdeklődés hatására műsorára vett a Városi Színház. Csakugyan napihír ennek a darabnak az anyaga: a nyomor miatti családirtás. Az apa, Erdélyből menekült nyomorgó tanító gázzal mérgezi meg magát, feleségét, kis­gyermekét. A fia a szörnyű órában nincs otthon, s a szomszé­dok feljelentésére őt gyanúsítják a bűnténnyel, s csak akkor derül ki az ártatlansá­ga, mikor apja felgyógyul és vallomást tesz. Közben leteszi az ügyvédi vizsgát, siker­rel védi apját a bíróság előtt, és elveheti az úrilányt, akit szeret. Ezt a mindennapi motívumokból szőtt történetet a szerzők transzcendentális síkra igyekeznek áttenni egy a mennyország kapujában játszódó jelenettel, melyből megtudjuk, hogy az apa nem mehet be a kapun, feladata van, élnie kell, hogy megmentse fiát. Sajátságos, hogy ez a mindennapi valóságból merített történet mennyire nem hat valóságosnak. Túl van halmozva, túlságos sok bajt halmoz a szegény családra, és túlsá­gosan közel kerül a hírlapok napi anyagához. A nagyon sok apró jelenetre bontottság is árt neki. Az utolsó előtti jelenet hangzatos dialektikával van megírva, de nagyon is közhelyszerű mondatokat mond, mikor a társadalmat hívja tetemre a nyomorért. Színész-avató is van az előadásban! Gellért Endre először kap benne olyan sze­repet, mellyel meggyőzőn bizonyíthatja hivatottságát. Eddigi kis szerepeiben csak ígérteket tehetett, mostani játéka már az ígéret beváltása. Jól hat a színpadon, szépen beszél, a védő­beszédében lélek és hit van. A többi szereplők közül Toronyi Gyula76 és Könyves Tóth Erzsébet 77 játékát élveztük. 73 A mai Erkel Színház elődje 1911-ben épült az akkori Tisza Kálmán, majd Köztársaság, jelenleg II. János Pál pápa téren. A főváros legnagyobb befogadóképességű színházépülete fennállása során sokféle feladatot töltött be. 1934-től Föld Aurél (1887-1970) újságíró, színigazgató, Feld Zsigmond fia bérelte, és alkalmi vállalkozásokat fogadott be. 74 A darab ősbemutatója a debreceni Csokonai Színházban volt 1938 februárjában, Hor­váth Árpád (1885-1944) rendezésében. A főszerepeket Fadányi Ferenc (1909-1965), Somlay Júlia (1906-1954, Somlay Artúr lánya), Kőmives Sándor (1897-1980) és Mányai Lajos (1912-1964) játszotta. 2013-ban a vajdasági Nagykikinda József Attila Színtársulata ismét bemutatta A Sinka-ügy címmel. 75 Kürti Pál (1897—1966) színikritikus, dramaturg, rendező, szakíró. 76 Toronyi Gyula a családját kiirtó apát játszotta. 77 Könyves Tóth Erzsi (Erzsébet, 1904-1975) vidéki évek után 1935-től a Nemzeti Szín­ház, 1947/48-ban a Madách Színház tagja, majd eltiltják a pályától, de 1950-ben az 60

Next