Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1907-02-01 / 27. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1907. február 1, péntek. POLITIKAI NAPILAP, VI. évfolyam, 27. (1629.) szám. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ARADI-UTCA 6. SZÁM. TEXILFON : Kiadóhivatal és szerkesztőség 84. ----------------Ének szerkesztőnért 565. ..-1 FŐSZERKESZTŐ : Dr. BALASSA ÁRMIN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szegeden: Postai küldéssel: Egész évre ... 12 korona. Egész évre ... 18 korona. Félévre.............6 « Félévre.................9 » Negyedévre . . 3 « Negyedévre . . . 4) « Ahogy Szegeden politizálnak... Szeged város közgyűlése ma ötrendbeli politikai határozatot hozott. Ez az öt határozat aktuális politikai kérdésekben történt s nem mulaszthatjuk el Szeged közgyűlésének politikai nézetnyilvánítását leszögezni. 1. Az első nyilatkozat az alkotmánybiztosítékok tárgyában történt. Az alkalmat erre Heves megye közönségének körirata adta meg. A megye az alkotmánybiztosítékok autonómiájának megerősítésére szolgáló intézkedéseknek törvényhozási útán leendő megállapítása ügyében intézett feliratát pártolás iránt küldte meg Szegednek és a tanács a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: — Jóllehet Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága 1906 április 25-én tartott rendes közgyűléséből dr. Lippay Lajos indítványa folytán, ugyanazon év december 27-én folytatva tartott rendes közgyűléséből pedig Kolozsvár szabad királyi város közönségének köriratát elfogadva, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény a közelmúlt időkben tapasztalt hiányainak orvoslása és a törvényhatóságok jogos ellenállásának nagyobb biztosítása, úgyszintén az alkotmány biztosítása tárgyában már föliratot intézett, mégis tekintve, hogy Heves vármegye közönsége által pártolás végett megküldött föliratban úgy az alkotmánybiztosítékok, mint a törvényhatóságok autonómiájának megerősítésére szolgáló intézkedéseknek törvényhozási útán leendő megállapítását illetőleg olyan javaslatok foglaltatnak, melyek ősi alkotmányunk biztosítékainak megerősítésére szolgálnak; mindezeknél fogva határozatilag mondja ki a közgyűlés, miszerint Heves vármegye közönségének pártolás végett megküldött köriratát magáévá teszi és az országgyűlés képviselőházához hasonszellemű fölirat intézését elrendeli. Ez az első nyilatkozat. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány mikor fogja az alkotmánybiztosítékok tárgyában törvényjavaslatait benyújtani. Kiváltképpen azért érdekes ez, mert tudvalevőleg gróf Andrássy Gyula ilyen irányú javaslatai nem találkoztak a király tetszésével. 2. Jött a második határozat. Győr város közönségének átiratára Szeged város közgyűlése elhatározta, hogy a hadseregszállítások dolgában a magyar ipar védelmében való buzgólkodásáért Wekerle Sándor miniszterelnököt és Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert üdvözli. Elutasította ellenben Wimmer Fülöpnek azon indítványát, hogy a közgyűlés üdvözölje Szterényi József államtitkárt is. Ez is helyes. De váljon a bankszabadalom meghosszabbítása és a közös vámterületnek 1927-ig való meghagyása — ami el fog következni — nem jelentősebb-e a hadseregszállítások dolgánál. És várjon ezekért kapnak-e majdan üdvözletet a miniszterek ? S kivált az államvasutak csődjéért, ami ellensúlyozza az öszszes vívmányokat és tönkreteszi a magyar kereskedelmet és ipart, kit üdvözölnek? 3. Sopron város közönségének átiratára fölírt a közgyűlés a hadügyi költségek emelése ellen. Az ötlet nagyon jó. A közgyűlés szerdán hozta a határozatát és az országgyűlés épp tegnap kegyeskedett 125 millió koronát ágyukra és hadihajóba a delegációs jelentések alapján meghvazni. De tiltakozott Szeged e föliratában a létszámemelés ellen is. Kíváncsian várjuk, hogy vájjon bizalommal nézi-e a kormány működését a törvényhatóság, ha majd Schönaich kéri a létszámemelést. Mert a létszámemelés 1908-ra meglesz. És a tiltakozás. Az tiltakozás maradt. 4. Sopron város átiratára a közgyűlés fölírt a virilista-intézmény eltörléséért. A tanács, majd Pillich Kálmán védték a virilizmust, még dr. Kószó István is csak negyedére akarta a számukat apasztani , s a közgyűlés mégis demokrata volt és eltörölni javasolta a virilizmust. De miért maradtak el e közgyűlésről az általános választójogot sürgető átiratok, amikor a kormány „akarja“ a választójogot ? S mit gondol a közgyűlés, Andrássy eltörli a virilizmust ? Nem. A belügyminiszter a nagybirtokosok érdekében föntartandónak tartja a virilizmust és a szegedi kormánypárt ellene van. Ej, hol van a párthűség ? 5. A polgármesterek kongresszusának átiratára külön városi törvény alkotásáért írt föl a közgyűlés. Nem először sürgeti már ezt Szeged. A polgármesterek nevében éppen a szegedi helyettes polgármester készítette a városi törvény tervezetét. De kérdezzék meg a belügyminisztert, hogy milyen lesz az új városi törvény ? S Andrássy majd megmondja, hogy ő a főispán kinevezési jog tágításának a híve. A főispánt ugyanis a kormány nevezi ki s a főispán emberei hű kormánypártiak lesznek . . . Eddig van. Ez az öt határozat íme az eredménye annak, ahogy Szeged politizál . . . Azaz nem is ez volt a politika. Hanem az, amikor a szegedi koalíció és a helyi kormánypárt két vezére a tanyai főhatalomért hajba kapott. Mert abban a hajbakapásban volt őszinteség. De a politizálásban nem akadt. Lapunk mai száma 10 oldal ORSZÁGYÖLÉS. Polónyi bejelentette lemondását. Gyászbeszéd és parentálás. A hosszú haldoklás vége. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) Biz ez szomorú temetés volt. Tudniillik a temetés annál szomorúbb, minél kevesebb szomorúság nyilatkozik meg benne. Már reggel fél tíz órakor sűrű rajokban gyülekeztek a képviselők a folyosókon. A karzatokat pedig ellepték a szép asszonyok. A legnépesebb folyosón a véletlen, e kiváló komédia-gyártó sajátságos alakulást rendezett. Középen állott Polónyi Géza (most megint hosszú fehér szakállal jelent meg) és nevetgélve, virgoncán üdvözölt mindenkit. A folyosó egyik végén állott Holló Lajos és a körülállóknak azt magyarázgatta, hogy miért nem akart igazságügyminiszter lenni. A folyosó másik végén pedig ott álott gróf Andrássy Gyula és híveivel beszélgetett. Benn a teremben Andrássy éppen szembe került Polónyival. Farkasszemet is néztek egymással, de nem üdvözölték egymást. Darányi a fejével biccentett feléje, amire Polónyi hajlongva felelt. Ekkor aztán Andrássy is megbiccentette a fejét egy kevéssé. Az elnök jelentette, hogy Polónyi Géza és Hoitsy Pál napirend előtt fölszólalásra jelentkeztek. Polónyi fölállott és Várady Károly elkezdett ovációzni — egymagában. A derék férfiú úgy tapsolt, hogy öröm volt hallgatni. Hallgatták is valamennyien és a világért sem zavarták volna meg benne. Polónyi kiélvezte ezt a tüntetést, aztán beszélni kezdett. Amint a t. Házban mondani