Szeged és Vidéke, 1908. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1908-02-02 / 28. szám

egyezésen alapuló fiziológiai célból alakult szerződésnek fogadja el két különböző nem­beli egyénnek az egéssz élettartamra irányuló jogszabályozását Nem is itt és ebben van a hiba, hanem abban a törvényben, mely a házassági jogról intézkedik. Ördögi alkotás, szív, érzés nélkül! Mintha ki volna rúgva az egész alap, a sze­retet mindent átható nagy ereje, mikor a törvényhozás a házasság megszűnéséről intéz­kedik. Az eleven húsba tüzes vassal égeti bele a „noli me tangere“-t, mintha lángpa­­lossal állana a lelkében megtört, hitét elvesz­tett boldogtalan házastárs elé a hosszúál­lás démona, büntetésként, örök vezeklésül reá­szabván az ezerszer megutált élet terhének tovább hordozását, tételes szabványokban jelölve meg a a felbontás eseteit, ahelyett, hogy a szeretet, a békesség örök igazát fo­gadva el, egy mondatban fejezze ki, hogy bírói felbontással megszűnik a házasság, ha a házastársak között az összekötő kapocs, a szeretet hiányzik. Igen, azok a moralisták, azok az erkölcsi prédikátorok, kik az elméletek fehér tallér­jába burkolózva jelennek meg a fórumon és szemüket az égre mer­esztve, megtagadják talán magát az életet is, amelyből fakad, él és táplálkozik minden emberi intézmény. Szent házaság — hangzik szélesen, messze kiterjedőleg és a hang tagja, dorong, mely­nek ütése nyomán elkárhozás, szenvedés, gyötrelem és bűn fakad. Bűn, igenis bűn. Nem az a büntetőjogi beszámítás alá eső cselekmény, melyet bün­tető törvénykönyvünk és bírói gyakorlatunk megállapít, hanem a lélek tévelygése, erő­szakolása, külső jelenségeiben megnyilatkozó következetlensége mindenkor abból a célból, hogy a tételes törvényben egyenként fölsorolt fölbontási eseteket ha nem is nyilvánvalóvá, de legalább fönnforgóvá és fölismerhetővé tegye. A hűtlen elhagyás, a házastársi köte­lességeknek súlyos megsértése, a megátalko­dott erkölcstelen élet mázsás föltételei való­jában és igazában tudva és akarva, mily pehelykönnyűségnek, de kell, hogy bírói mérlegelés mellett annyira súlyosak legye­nek, hogy a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével a házassági viszonyt tényleg földúlják és a fölbontást kérőre végre a további életközös­séget elviselhetetlenné tegyék. Oh szemforgató moralisták ! Rá akarjátok sütni az elkárhozás bélye­gét, pellengére akarjátok állítani a legtisz­tábbat, végighurcolni a szenvedések Golgotá­ján a legártatlanabbat talán, hogy eleget tehessetek a törvény rendelkezésének ahelyett, hogy öntudattal, emberi méltósággal fogad­nátok igaz, közvetlen beismerését: elszakadt a szeretet kapcsa, amely összecsatolt, meg­dőlt az együttélés és házassági viszony alapja, a házasság fölbontásához van jogom, mert ember vagyok. Óh nem, nem ! Szent a házasság ! S mikor az undok gyanúsítás árnyékként kíséri a tévelygő lelket, mikor fizetett kémek hada nyomoz hűtlenségi bizonyíték után, mikor a feldúlt családi otthon roncsai között orgiát ül a betolakodó szemérmetlenség, kí­váncsiság, mikor az agyon hajszolt lélek el­veszti minden önbizalmát és egy jól irányzott revolvergolyó csattanása fejezi be a néma tragédiát: felhangzik szélesen messze hallha­tóan : szent a házasság ! Óh ti szemforgató moralisták! Nagy Zoltán. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1908 11/2 Szegedi élet Szeged, február 1-én. BÁLÁK ÉJSZAKÁJA. *­­Saját tudósítónktól.) Pattogó bohóság, virágos jókedv : ez jellemzi a szombati éjjelt, a bálozó Szegednek és a táncos ifjúságnak jelentős farsangi napját. Ha igaz, hogy a vidámságot a zenés termekbe ilyenkor Kar­nevál herceg viszi, akkor elmondhatjuk, hogy szombat éjszaka a szegedi leányok és táncoló ifjak közé ez a mesebeli fenség egész szekérre való virágot szórt. A szombati báli éj eseményeiről ezek a tudósításaink : A kaszinó-bál. A szegedi kaszinó bálja este kilenc óra­kor kezdődött a Tisza-szálló nagytermében. A pompásan sikerült bálon megjelent Sze­gednek egész úri közönsége és a táncos fiatal urak tettek róla, hogy aki leány ott volt, sokáig ne feledhesse el a február else­jét. A megjelentek sorában ott láttuk Kele­men Béla dr. főispánt, a katonaság részéről pedig Juhi Gusztávot. Igen sok volt a katona­tiszt, szinte több, mint a polgári táncos. Az első négyeshez hatvan pár állt föl. A kitűnő hangulatban reggelig tartó mulatságon ezek a hölgyek jelentek meg. Asszonyok: Özvegy Kristóffy Ferencné, dr. Fodor Jánosné, Gombos Dezsőné, Ge­rencsér Lászlóné, Reök Ivánné, Tusek Jó­­zsefné, Perjéssy Lászlóné, Worsikovszky Károlyné, Kiss Ferencné, Sárits Miklósné, Tóth Péterné, Gyikádia Tivadarné, Wagner Gusztávné, dr. Kelemen Béláné, Pozsgay Károlyné, Szombat­h­.­lyi Béláné, Haris Györgyné, Gaal Kálm­ánné, Jahl Gusztávné, Hamza Gézáné, Matina Gyuláné, Telbisz Györgyné, Scossa Dezsőné, Lowheser Mi­hály­né, Bandits Vilmosné, Buday Jánosné. Leányok: Fodor Dusi, Gombos Juci, Gerencsér Rózsi, Reöck Manci és Gizi, Wag­ner Margit, Tóth Dusi, Gaál Elza, Leitschaft Mici, Szombathelyi Julis, Jahl Tea, Návay Margit, Hamza Ella és Szeréna, Matina Ilon és Irén, Scossa Piroska, Panvitz Elza, Pfan Fanni és Ilona, Buday­­Mariska, Lowieser Hilda stb. Az OTTHON mulatsága. A mulatságok sorában nem kisebb si­kerű volt a tisztviselők OTTHONA-nak hangversenynyel egybekötött farsangi tánc­estélye. A táncot hangverseny előzte meg, amelynek ez volt a műsora: 1. Kiváló zene­költők játékstílusának bemutatása, zongorán előadta Ungvári Andor. 2. Színházi rendező, tréfás jelenet, előadta Rouland Ferenc. 3. Csecsemők dala, jelmezbe öltözve előad­ták : Üveges Lőrinc és Ried­y Aurél, zon­gorán kisérte ifjabb Erdélyi Sándor. 4. a) Opera-részletek, b) Magyar népdalok, éne­kelte a 8 éves Teleki Ilonka. Zongorán ki­sérte az édes mamája. 5. Japán dalok, keleti hangszerekkel előadta az európai körúton levő japán zenekar. Az értelmező bevezetést Teleki Bertalan MÁV. ellenőr tartotta. (Persze, a végén tűnt ki, hogy azok a japá­nok­n­ál japánok voltak.) 6. Bűvészmutatvá­nyok, előadta az olasz Rolando mester és segédje. A hangversenyt követő tánc világos reggelig tartott. Ott voltak: Asszonyok: Lehnerné, Nagy Lászlóné, Bauer Zoltánné, Farkas Elekné, Gilip Fe­rencné, Gugánovics Lászlóné, Radó Miksáné, Dögl Adolfné, Ternovszky Alajosné, dr. Rigó Endréné, Pengszl Jánosné, Hofbauer Andorné (Kiszombor), Szabados Ferencné, Trautner Károlyné, Borbola Mihályné, Szakál Lajosné, Hubert Lajosné, Mayer Mártonná, Legát Gusztávné, Kovács Józsefné, Kerner Lajosné, dr. Schwalb Lajosné, Domokos Elekné, Ka­­mocsayné, Snics Ferencné, Palesco Ottmárné, Massányi Jánosné, Majorossy Emailné, Abra­­novics Edéné, Takács Lajosné, Barkóczy Gusztávné, Völgyessy Jánosné, Molnár Sán­­dorné, dr. Lippay Györgyné, Tóth Henrikné, Fixmerné, Pap Zsigmondné, Ármentani Edéné, Teleky Gézáné. Leányok : Lehner Ilona és Anna, Nagy írónké, Rouland nővérek, Farkas nővérek, Gugánovics nővérek, dr. Engel Ida, Boros Mariska, Dögl nővérek, Rigó nővérek, Bar­­csay Erzsike, Kari Ilonka, Fehér nővérek, Mayer Mariska, Kovács Margitka, Kerner Kornélia, Domokos Margit, Kamocsay Mar­gitka, Palesco Margitka, Wuchetich Mária, Kertész Aranka, Abranovics Margitka, Legát Jolánka, Takács Aranka, Barkóczy Elza, Lubstein Erzsi, Miskolczi Emma, Lengyel nővérek, Pap nővérek, Ármentani Ilonka. A Back-malom hídja. A Back-malom alkalmazottai este 8 órakor a Kass-vigadó Lloyd-termében ren­deztek zártkörű táncmulatságot. A jövedelem a munkások özvegy- és árvaalapja javára jutott. A bálon megjelent bégavári Back Bernát is. A pompásan sikerült mulatságon megjelent hölgyek névsora ez: Asszonyok : Aczél Gézáné, Langaschek Antalné, dr. Szántó Józsefné, Politzer Mórné, Senegger Ottóné, Holtzer Jakabné, Bánát Józsefné, Kószó Jáno­sné, Ördög Ferencné, Miklanovics Ferencné, Farkas Józsefné, özv. Horváth Mátyásné, Farkas Istvánná, Kellner Ferencné, Kertész Adolfné, Szalay Vincéné, Gombai Mihályné, Nógrádi Ferencné, Gombai Györgyné, Hegedűs Józsefné, Komócsiné, Masa Istvánné, Zombory Illésné, Paii Já­nosné, Vőneki Balázsné, Katona Ferencné, Csákyné, Feuerstein Gézáné, Kálmán Jánosné, Hoffmann Ignácné, Hoffmann Jánosné, Hoff­mann Tivadarné, Kellner Mórné, Engelsmann Józ­sefné, Tauszig Rezsőné, Szmollen Istvánné, ifjú Kószó Jánosné, Weber Mátyásné. Leányok: Holtzer Annuska, Szilasy Hedvig, Kellner Vali­ és Gizi, Dohány Teriké, Ördög Margitka, Gombai Ilonka, Vass Ró­zsika, Erdélyi Piro­ska, Kocsis Juliska, Csáky Juliska, Langaschek Gizike, Tóth Mariska, Komócsi Ilonka, Senegger Józsa, Hevesi Ella, Feuerstein Elzuska, Szitár An­nuska, Kempel Erzsike, Bója Juliska, Ür­­ményi Margitka (Temesvár), Guszmann Etelka, Dénes Karika. A többi mudatságok. A szegedi általános munkás-dalegyesü­­let a Hétválasztó-kávéház összes termeiben táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendezett. A hangverseny első nyilvános föl­lépése volt a dalosegyesületnek. Utána tánc következett virradtig. A hangverseny műsora ez volt: Munkás-himnusz. Tüzek. Kiss Jó­zseftől. Szavalta Varsandán László. Búza­­kalász aranyszínű . . . Énekelte az énekkar. A proletár álma. Szentirmai Páltól. Szavalta Barna János. Is, is, is. Énekelte az énekkar. Keresem az istent. Ábrányi Emiltől. Sza­valta Gál Ferenc. Marseillaise. Énekelte az énekkar. Az újszegedi ifjúsági közművelődési egyesület az Iparosifjúsági Közművelődési Egyesület helyiségében saját zászlaja javára műkedvelői szinielőadá­ssal egybekötött far­sangi táncestélyt rendezett. A tánc előtt Lukácsy Sándor Kósza Jutka című népszín­művét adták elő a műkedvelők. A rókusi iparos-ifjúság bálja Nagy Károly vendéglőjében volt.­­ A kereskedő­­ifjak a Prosznitz-házban levő helyiségben, a fuvarosok Császár Mihály Petőfi-sugárúti vendéglőjében rendeztek bálát.­­ A kőmű­vesek és ácsok ifjúsági önképző-egyesülete Nyári János vendéglőjében táncmulatságot rendezett. A bál jövedelme a könyvtáré lesz.

Next