Szeged és Vidéke, 1908. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1908-04-01 / 77. szám
A TRÓNÖRÖKÖS HÜMÉBEN, AMIKOR FERENC FERDINAND TRÉFÁL * (Saját tudósitónktól.) Ezeréves trónunk leendő ura, ma mint rejtelmes szfinksz tűnt föl a politikai szemhatáron s egész legendakor fejlődött ki arról, hogy ő ama bécsi zsinórpadlás láthatatlan mestere, mely ide-oda rángatja a katonai kérdések, a horvát probléma, a fölbomló hármasszövetség mezején mozgó bábukat. Hát lehet-e érdekesebb valami a ma krónikására, mint akkor látni e rejtelmes szfinkszet, mikor kilép a súlyos koronák már előrevetett árnyából s élvezni akarja egy jámbor és vidám bécsi utazó kiskereskedő felelősségtelen jókedvét? Szombaton délután néhány bécsi dialektusban beszélő úriasszony alkudozott a fiumei Andrássy-úton levő Bettanin-féle régiségszalonban, midőn hangos olasz: „Jóestét, gazda!“ köszönéssel belépett egy vállas, rendkívül egyszerűen öltözött férfi, nyomában egy hölgy s egy fiatal nautista. Olaszországi szokás szerint, hol az ilyen régiséghalmazban a vevő néz, keresgél, kutat s a gazda oda sem néz, az érkezettek is otthonosan forgatták, nézegették az apró bronzvázákat, etruszk edényeket — midőn az egyik bécsi nő idegesen megkapja a tulajdonos kabátját s fülébe súgja: — Jesszusom, ez a mi leendő császárunk ! — Az idegen férfi erre nevetve odalép hozzájuk s utánozhatatlan mosolylyal meghajol. — Ohó, ez nem úgy van. Én egy szegény utazó, bécsi zsidó kereskedő vagyok, úgy ám ! De a bécsi nő a lojalitástól úgy oda lett, hogy társnőjével gyorsan eltávozott. A trónörökösnek vélt úr fölfedez egy sarokban egy Rákóczi-címeres buzogányt. — Ha ezt olcsón adja, gazda, megveszem. Majd lesz egy nagy üzletem Magyarországon, akkor ezt odaviszem a magyarországi kúriámba. Mert tudja, caro mio, nem leszek én mindig olyan szerény, mint most! A tulajdonos fölemlítette, hogy már egyszer vásárolt tőle az egregio signor ázsiai fegyvereket — Singaporeban, midőn a „Kaiserin Elisabetha“ páncélos világkörüli útját tette. — Hej, — kiáltott föl az idegen ur, s menjünk innét gyerekek, nyomomban egy régi hitelező ! Eközben társnője kiválogatott egy velencei colliert, néhány képet s egy tulipános bolognai cserepet. Nagy alkudozás után, amit jókedvű, öblös nevetéssel kisért, az ur megegyezett s fölirta egy papirra a következő címet a holmik elküldésére : „P. Rühr, Wien . . .“ — De nézze csak, gazda, ha én az vagyok, akinek maga gondol, az én írásom pénzt ér. Nem engedne le valamit az árból. Ha pedig nem vagyok az, miért kér maga egy szegény, bécsi zsidótól császári árakat? Jókedvű nevetéssel, kezet adva búcsúzott el s este egy előkelő fiumei főúr látogatását fogadva, annak elmondta a főherceg, hogy milyen kitűnően mulatott Fiuméban a bécsi kiskereskedő álarcában. ... Ha ezt Lueger hallotta volna. Apró, jelentéktelen dolog az egész, egy hajszálvékony sugár, ami reá esik egy sötét képre. De ez a kép nem egy száraz, rideg lelkű katonáé, inkább olyan emberé, kinek van kedélye, aki szereti a jókedvet s aki szeret néha-néha ember is lenni. Uriszabó-üzlet átvétel! Értfesítem a n é.közönséget, hogy Tóth és Faragó uriszabó-üzletet Iskola utca 15. szám alatt átvettem és azt TÓTH IMRE cég alatt tovább vezetem. — Egyben tisztelettel ajánlom hazai, valamint valódi angol szöveteimet, amelyeket a legújabb divat és szabás szerint olcsón és pontosan dolgozok fel. Kérem a n. é.közönség szíves pártfogását. 103 Kiváló tisztelettel Tóth Imre. SZEGED ÉS VIDÉSE. Védjük a gyermekeket! Az országos gyermekvédő liga szegedi bizottsága is kiadta a fölhívását az "április másodiki és harmadik" gyermeknap érdekében. * (Saját tudósítónktól.) Ötezerszáztizennyolc elzüllött gyermek, ennyit mentett meg és adott vissza a tisztességes emberek társadalmának rövid fönnállása alatt az Országos Gyermekvédő Liga, amelyet nagyszívű urak, úrasszonyok a romlás útjára tévedt gyermekek megmentésére alapítottak. Ötezerszáztizennyolc gyermek, elgondolni is szörnyű, ténynek pedig megdöbbentő, hogy ennyi romlott gyermek akadt ebben a Kánaánnak nevezett országban. Ötezerszáztizennyolc zülött gyermek, ennyit megmentettek, intézetben elhelyeztek, munkához szoktattak, tanítottak és neveltek, — de mennyi ezer azoknak a száma, akik felé még nem nyúlt ki a Liga mentő keze . . . Hogy a többi tízezret is visszahozzák a bűn és a vétek útjáról: erre kéri a Liga a jó emberek filléreit, koronáit és — akitől telik — aranyát. Csütörtökön és pénteken, ha megállít benneteket útközben a Liga, ne forduljatok el megkeményített szívvel, hanem gondoljatok a züllött gyermekekre és nyissátok meg a sziveteket a szeretet számára . . . A Liga szegedi bizottságának a fölhívását itt közöljük . Az országos gyermekvédő liga által kezdeményezett gyermeknap egész Magyarországban április 2. és 3-án tartatik meg. 63 vármegye és 4000 város és község csatlakozott már eddig is e mozgalomhoz. Már ez a tény is igazolja, mennyire a köztudatba ment át a társadalmi gyermekvédelem fennkölt, nemes eszméje, amelyet a gyermekvédő liga gondoz, szolgál és terjeszt eddig nem ismert buzgalommal és eredménnyel. 1906. évi február hó 26-án alakult meg az országos gyermekvédő-lisa, amelynek sem tagsági, sem tagdíjakkal való kötelezettségei nincsenek, de amelynek tagja mindenki, aki csak néhány fillérrel a gyermekvédelem ügyének áldozatot hoz. Hogy pedig erre az általánosan átérzett rokonszenvre és szegénytől gazdagtól egyaránt remélhető áldozatkészségre milyen nap szükség van, mi sem igazolja jobban, mint a gyermekvédő-liga óriási programja, amely felöleli a gyermekvédelem minden ágazatát. Nem puszta véletlen az, hogy az első gyermek, akit a liga gondozásába vett, szegedi gyermek volt, mert Szeged város közönsége az elsők közé tartozott, amely a gyermekvédelem kiáltó szavait megértette és a liga nagyarányú mozgalmát fényes eredménnyel támogatta az első perctől fogva. Hogy a liga fennállásának rövid két éve alatt mit tett, igazolják a következő adatok: Nem kevesebb, mint 927 gyermeket vett ezen idő óta saját gondozásába, és 4840 esetben járt közbe, hogy az elhagyott, az árva, a beteg a nyomorék, a züllött és szerencsétlenül járt gyermekek életét megmentse s azokból derék, becsületes munkásembereket neveljen. Mert hiszen mindezek segítő keze nélkül elpusztultak volna ! És gondoskodik ezekről kórházakban, siketnéma és vakok intézetében, nyomorék-gyermekek iskolájában, cseléd- és más iskolákban, magasabb nevelőintézetekben, ellátja azokat tankönyvekkel, ruházattal, elküldi azokat gyógyfürdőre, nyári tartózkodásra pedig egészséges vidékeken rendezett be számukra üdülőhelyeket, nem is említve, hogy a szegény beteg gyermekekről gyógyszerekkel, orvosi segélylyel is gondoskodott. Mennyi könnyet szántott föl e közben azoknál a szegényeknél, ahol a családfentartó munka, kereset nélkül ásott, mennyi nyomort enyhített ahol a sok éhes apró gyermekszájnak a szülő nem volt képes a betevő falálatot biztosítani. Adott a munkásnak segítséget, szerszámot, gépeket, hogy talpra állítsa, keresetképessé állítsa, keresetképessé tegye az apát, az anyát, gyermekeiért ! Több mint 100,000 koronát áldozott a Liga rövid fennállása óta a gyermekek védelmére, akik között soha sem nézi, hogy az illető milyen nemzetiségű, milyen vallású, származású. Felölelte a csecsemők megmentését, a bukott leányokét, a kitett, a züllött, a pusztuló szülőket és gyermekeket egyaránt, és mindezt kizárólag a társadalmi jótékonyság igen-igen csekély mérvű igénybevételével, mert hiszen a liga célja nem az, hogy az amúgy is megterhelt társadalmat még jobban megterhelje, igénye csupán az, hogy egy évben egy napon a társadalom minden rétege, kézműves, napszámos, szegény és gazdag, kereskedő vagy hivatalnok, birtokos vagy korcsmáros, egy napi jövedelmének csak egyetlen százalékát áldozza fel a gyermekvédelem célaira. Ez a napi gyermeknap, ez a nap: április 2. és 3-ika. Az országos gyermekvédő Liga szegedi bizottsága bizalommal fordul Szeged város közönségéhez, azon kérelemmel, hogy a gyermeknapon juttassa filléreit a gyermekvédelem oltárára. Hálás köszönettel fogadjuk a legcsekélyebb adományokat is. Mivel pedig tudjuk azt, milyen nehéz volna ezeket a filléreket akár postai, akár más után hozzánk juttatni, módokat kívánunk nyújtani arra, hogy azt megkönnyítsük, miért is kérjük, hogy április 2-án és 6-án eszközölje bevásárlásait, mert az üzletek, vendéglők, ipari és egyébb műhelyek aznapi bevételüknek csekély százalékát a gyermekvédő Liga céljaira felajánlani szívesek voltak, és ez alkalommal leszállított árakat szabtak meg a nagyobb forgalom reményében. Keressék föl április 19. és 20-án húsvét ünnepein a Széchenyi téren felállított gyűjtőperselyünket vagy juttassák adományaikat közvetlenül Turcsányi Imre dr. igazgatófőorvos úrhoz, Kölcsei utca 1. szám, Lengyel-palota. A Liga Szegeden nyitja meg már a folyó év nyarán legnagyobb gyermekvédő intézményét , az Árpád-otthont, amelynek céljaira Újszegeden egész magyar falut épít pavillonrendszerben, egészen magyar stílusban, ahol züllött gyermekek fognak munkásokká neveltetni. Szegeden állítja föl az első tanoncotthont is, ahol iparos és kereskedő tanoncok helyeztetnek el, hogy az ipari kiképzés a kereskedői szellem jobb és egészségesebb talajra helyeztessék. A szeretet jóltevő érzésével áthatott ember legelemibb kötelessége gyengébb embertársain segíteni. Az orsz. gyermekvédő-liga nem a pillanatnyi alamizsnaszerű segélynyújtással, hanem a gyöngébb embernek a bölcsőtől kezdve a felnőttségig való segélyezését tűzte feladatául. Ez az igazi segélynyújtás s csakis így, ezáltal lehet vallásos, értelmes, jó erkölcsű, munkaszerető és józan nemzedéket nevelni. Egyesítsen mindnyájunkat a gyermeknapon az emberszeretet értelme és áldozzunk a nagy eszme oltárára annyit, amennyi tőlünk kitelik! Az országos gyermekvédő Liga szegedi bizottsága: Kelemen Béla dr. főispán, elnök. Scossa Dezső kir. tanácsos, tanfelügyelő. Turcsányi Imre dr. az áll. gyermekmenhely igazgató-főorvosa. 1908 I71 Legkitűnőbb kerékpárok és varrógépek lényegesen olcsóbban, mint bárhol 1495 kaphatók GOLDMANN IGNÁC tungín- És Whpár-Labsa Jerney-házban, a városi gőzfürdő mellett. A bérszékek támlájára festendő hirdetéseket jutányosan elvállalom. 1614 Bachwald Ármin.