Szeged és Vidéke, 1908. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1908-04-01 / 77. szám

A TRÓNÖRÖKÖS HÜMÉBEN, AMIKOR FERENC FERDINAND TRÉFÁL * (Saját tudósitónktól.) Ezeréves trónunk leendő ura, ma mint rejtelmes szfinksz tűnt föl a politikai szemhatáron s egész legenda­kor fejlődött ki arról, hogy ő ama bécsi zsi­­nórpadlás láthatatlan mestere, mely ide-oda rángatja a katonai kérdések, a horvát prob­léma, a fölbomló hármasszövetség mezején mozgó bábukat. Hát lehet-e érdekesebb va­lami a ma krónikására, mint akkor látni e rejtelmes szfinkszet, mikor kilép a súlyos koronák már előrevetett árnyából s élvezni akarja egy jámbor és vidám bécsi utazó kis­kereskedő felelősségtelen jókedvét? Szombaton délután néhány bécsi dialek­tusban beszélő úriasszony alkudozott a fiumei Andrássy-úton levő Bettanin-féle régiség­szalonban, midőn hangos olasz: „Jóestét, gazda!“ köszönéssel belépett egy vállas, rendkívül egyszerűen öltözött férfi, nyomában egy hölgy s egy fiatal nautista. Olaszországi szokás szerint, hol az ilyen régiséghalmaz­ban a vevő néz, keresgél, kutat s a gazda oda sem néz, az érkezettek is otthonosan forgatták, nézegették az apró bronzvázákat, etruszk edényeket — midőn az egyik bécsi nő idegesen megkapja a tulajdonos kabátját s fülébe súgja: — Jesszusom, ez a mi leendő császá­runk ! — Az idegen férfi erre nevetve oda­lép hozzájuk s utánozhatatlan mosolylyal meghajol. — Ohó, ez nem úgy van. Én egy sze­gény utazó, bécsi zsidó kereskedő vagyok, úgy ám ! De a bécsi nő a lojalitástól úgy oda lett, hogy társnőjével gyorsan eltávozott. A trónörökösnek vélt úr fölfedez egy sarokban egy Rákóczi-címeres buzogányt. — Ha ezt olcsón adja, gazda, megve­szem. Majd lesz egy nagy üzletem Magyar­­országon, akkor ezt odaviszem a magyaror­szági kúriámba. Mer­t tudja, caro mio, nem leszek én mindig olyan szerény, mint most! A tulajdonos fölemlítette, hogy már egy­szer vásárolt tőle az egregio signor ázsiai fegyvereket — Singaporeban, midőn a „Kai­serin Elisabetha“ páncélos világkörüli útját tette. — Hej, — kiáltott föl az idegen ur, s menjünk innét gyerekek, nyomomban egy régi hitelező ! Eközben társnője kiválogatott egy velen­cei colliert, néhány képet s egy tulipános bolognai cserepet. Nagy alkudozás után, amit jókedvű, öb­lös nevetéssel kisért, az ur megegyezett s fölirta egy papirra a következő címet a hol­mik elküldésére : „P. Rühr, Wien . . .“ — De nézze csak, gazda, ha én az va­gyok, akinek maga gondol, az én írásom pénzt ér. Nem engedne le valamit az árból. Ha pedig nem vagyok az, miért kér maga egy szegény, bécsi zsidótól császári árakat? Jókedvű nevetéssel, kezet adva búcsú­zott el s este egy előkelő fiumei főúr látoga­tását fogadva, annak elmondta a főherceg, hogy milyen kitűnően mulatott­­ Fiuméban a bécsi kiskereskedő álarcában. ... Ha ezt Lueger hallotta volna. Apró, jelentéktelen dolog az egész, egy hajszálvékony sugár, ami reá esik egy sötét képre. De ez a kép nem egy száraz, rideg lelkű katonáé, inkább olyan emberé, kinek van kedélye, aki szereti a jókedvet s aki szeret néha-néha ember is lenni. Uriszabó-üzlet átvétel! Értfesítem a n­ é.­közönséget, hogy Tóth és Faragó uriszabó-üzletet Iskola­ utca 15. szám alatt át­vettem és azt TÓTH IMRE cég alatt tovább vezetem. — Egyben tisztelettel ajánlom hazai, valamint valódi angol szöveteimet, amelyeket a leg­újabb divat és szabás szerint olcsón és pontosan dol­gozok fel. Kérem a n. é.­közönség szíves pártfogását. 103 Kiváló tisztelettel Tóth Imre. SZEGED ÉS VIDÉSE. Védjük a gyermekeket! Az országos gyermekvédő liga szegedi bizottsága is kiadta a fölhívását az "április másodiki és harmadik" gyermeknap érdekében. * (Saját tudósítónktól.) Ötezerszáztizennyolc elzüllött gyermek, ennyit mentett meg és adott vissza a tisztességes emberek társadalmának rövid fönnállása alatt az Országos Gyermek­védő Liga, amelyet nagyszívű urak, úrasszonyok a romlás útjára tévedt gyermekek megmenté­sére alapítottak. Ötezerszáztizennyolc gyermek, elgondolni is szörnyű, ténynek pedig megdöb­bentő, hogy ennyi romlott gyermek akadt eb­ben a Kánaánnak nevezett országban. Ötezer­száztizennyolc zülött gyermek, ennyit meg­mentettek, intézetben elhelyeztek, munkához szoktattak, tanítottak és neveltek, — de mennyi ezer azoknak a száma, akik felé még nem nyúlt ki a Liga mentő keze . . . Hogy a többi tízezret is visszahozzák a bűn és a vétek útjáról: erre kéri a Liga a jó emberek filléreit, koronáit és — akitől telik — aranyát. Csütörtökön és pénteken, ha megállít benneteket útközben a Liga, ne forduljatok el megkeményített szívvel, hanem gondoljatok a züllött gyermekekre és nyissátok meg a szive­teket a szeretet számára . . . A Liga szegedi bizottságának a fölhívását itt közöljük . Az országos gyermekvédő­ liga által kezde­ményezett gyermeknap egész Magyarországban április 2. é­s 3-án tartatik meg. 63 vármegye és 4000 város és község csatlakozott már ed­dig is e mozgalomhoz. Már ez a tény is iga­zolja, mennyire a köztudatba ment át a társa­dalmi gyermekvédelem fennkölt, nemes esz­méje, amelyet a gyermekvédő­ liga gondoz, szolgál és terjeszt eddig nem ismert buzgalom­mal és eredménnyel. 1906. évi február hó 26-án alakult meg az országos gyermekvédő-lis­a, amelynek sem tagsági, sem tagdíjakkal való kötelezettségei nincsenek, de amelynek tagja mindenki, aki csak néhány fillérrel a gyermekvédelem ügyé­nek áldozatot hoz. Hogy pedig erre az általá­nosan átérzett rokonszenvre és szegénytől gaz­dagtól egyaránt remélhető áldozatkészségre milyen nap szükség van, mi sem igazolja job­ban, mint a gyermekvédő-liga óriási programja, amely felöleli a gyermekvédelem minden ága­zatát. Nem puszta véletlen az, hogy az első gyermek, akit a liga gondozásába vett, szegedi gyermek volt, mert Szeged város közönsége az elsők közé tartozott, amely a gyermekvéde­lem kiáltó szavait megértette és a liga nagy­arányú mozgalmát fényes eredménnyel támo­gatta az első perctől fogva. Hogy a liga fennállásának rövid két éve alatt mit tett, igazolják a következő adatok: Nem kevesebb, mint 927 gyermeket vett ezen idő óta saját gondozásába, és 4840 esetben járt közbe, hogy az elhagyott, az árva, a beteg a nyomorék, a züllött és szerencsétlenül járt gyermekek életét megmentse s azokból derék, becsületes munkásembereket neveljen. Mert hiszen mindezek segítő keze nélkül elpusztul­tak volna ! És gondoskodik ezekről kórházak­ban, siketnéma és vakok intézetében, nyomo­rék-gyermekek iskolájában, cseléd- és más is­kolákban, magasabb nevelő­intézetekben, el­látja azokat tankönyvekkel, ruházattal, elküldi azokat gyógyfürdőre, nyári tartózkodásra pedig egészséges vidékeken rendezett be számukra üdülőhelyeket, nem is említve, hogy a szegény beteg gyermekekről gyógyszerekkel, orvosi segélylyel is gondoskodott. Mennyi könnyet szántott föl e közben azok­nál a szegényeknél, ahol a családfentartó munka, kereset nélkül ásott, mennyi nyomort enyhített ahol a sok éhes apró gyermekszájnak a szülő nem volt képes a betevő falálatot biz­tosítani. Adott a munkásnak segítséget, szer­számot, gépeket, hogy talpra állítsa, kereset­képessé állítsa, keresetképessé tegye az apát, az anyát, gyermekeiért ! Több mint 100,000 koronát áldozott a Liga rövid fennállása óta a gyermekek védel­mére, akik között soha sem nézi, hogy az illető milyen nemzetiségű, milyen vallású, származású. Felölelte a csecsemők megmentését, a bukott leányokét, a kitett, a züllött, a pusztuló szülőket és gyermekeket egyaránt,­­ és mindezt kizá­rólag a társadalmi jótékonyság igen-igen csekély mérvű igénybevételével, mert hiszen a liga célja nem az, hogy az amúgy is megterhelt társa­dalmat még jobban megterhelje, igénye csupán az, hogy egy évben egy napon a társada­lom minden rétege, kézműves, napszámos, szegény és gazdag, kereskedő vagy hiva­talnok, birtokos vagy korcsmáros, egy napi jövedelmének csak egyetlen százalékát áldozza fel a gyermekvédelem célaira. Ez a nap­i gyermeknap, ez a nap: április 2. és 3-ika. Az országos gyermekvédő Liga szegedi bizottsága bizalommal fordul Szeged város közönségéhez, azon kérelemmel, hogy a gyer­meknapon juttassa filléreit a gyermekvédelem oltárára. Hálás köszönettel fogadjuk a legcse­kélyebb adományokat is. Mivel pedig tudjuk azt, milyen nehéz volna ezeket a filléreket akár postai, akár más után hozzánk juttatni, módokat kívánunk nyújtani arra, hogy azt megkönnyítsük, miért is kérjük, hogy április 2-án és 6-án eszközölje bevásárlásait, mert az üzletek, vendéglők, ipari és egyébb műhelyek aznapi bevételüknek csekély százalékát a gyermekvédő Liga céljaira felajánlani szívesek voltak, és ez alkalommal leszállított árakat szabtak meg a nagyobb forgalom reményében. Keressék föl április 19. és 20-án húsvét ünnepein a Széchenyi­ téren felállított gyűj­­tőperselyünket vagy juttassák adományaikat közvetlenül Turcsányi Imre dr. igazgató­­főor­vos úrhoz, Kölcsei­ utca 1. szám, Len­gyel-palota. A Liga Szegeden nyitja meg már a folyó év nyarán legnagyobb gyermekvédő intézmé­nyét , az Árpád-otthont, amelynek céljaira Új­szegeden egész magyar falut épít pavillonrend­­szerben, egészen magyar stílusban, ahol zül­lött gyermekek fognak munkásokká neveltetni. Szegeden állítja föl az első tanoncotthont is, ahol iparos és kereskedő tanoncok helyeztetnek el, hogy az ipari kiképzés a kereskedői szellem jobb és egészségesebb talajra helyeztessék. A szeretet jóltevő érzésével áthatott ember legelemibb kötelessége gyengébb embertársain segíteni. Az orsz. gyermekvédő-liga nem a pillanatnyi alamizsnaszerű segélynyújtással, ha­nem a gyöngébb embernek a bölcsőtől kezdve a felnőttségig való segélyezését tűzte feladatául. Ez az igazi segélynyújtás s csakis így, ezáltal lehet vallásos, értelmes, jó erkölcsű, munka­szerető és józan nemzedéket nevelni. Egyesítsen mindnyájunkat a gyermeknapon az emberszeretet értelme és áldozzunk a nagy eszme oltárára annyit, amennyi tőlünk kitelik! Az országos gyermekvédő­ Liga szegedi bizottsága: Kelemen Béla dr. főispán, elnök. Scossa Dezső kir. tanácsos, tanfelügyelő. Turcsányi Imre dr. az áll. gyermekmenhely igazgató-főorvosa. 1908 I­71 Legkitűnőbb kerékpárok és varrógépek lényegesen olcsóbban, mint bárhol 1495 kaphatók GOLDMANN IGNÁC tungín­- És Whpár-Labsa Jerney-házban, a városi gőzfürdő mellett. A bérszékek támlájára festendő hirde­téseket jutányosan elvállalom. 1614 Bachwald Ármin.

Next