Szeged és Vidéke, 1913. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-01 / 26. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII nfolyapi, 26 (3424) SZ. SZEGED, 1913. Február 1. szombat. Politikai napilap :: Magtalan mindan (Miután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorilieux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 1 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodiban. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. hirdetéssket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Islevélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postaüt.Htványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer öt koronába kerütl ÜZENETEK. Tüzér. A január elsejével fölállított honvédtüzérség 1. ezrede Budapesten, a 8. ezred pedig Lugoson nyert elhelyezést. Az önálló tüzérhadosztályok közül az 1. és 2. Hajmáskéren, a 3. és 4. Nyitrán, az 5. Nagyszebenben, a 6. és 7. Zágrábban és a 8. Csáktornyán van. Ez az elhelyezés csak ideiglenes, amely az építkezések befejezése után megváltozik. Almáslepény. Ez a tészta jó és könynyen készíthető, úgy almával, mint dióval töltve is kitűnő. Készítünk egyszerű kettes tésztát tejjel, tojás és vaj nélkül. Sőt, kevés porcukrot adunk a tésztába s fél kiló lisztre számítva egy darab főtt s hidegen megreszelt burgonyát dagasztunk a tésztába. A tésztát gyorsan és igen jól ki kell dagasztani. Azután meleg helyen hagyjuk, amíg megkel. Ekkor táblán sodrófával, lehetőleg vékonyra ki kell a tésztát sodorni és hideg, kemény zsírral késfoknyi vastagon kell bekenni. Most becsavargatjuk a tésztát úgy, miként a rétest szokás s igy hagyjuk állni fél óráig. Ekkor kisodorjuk s cukorral párolt alma, vagy diótöltelékkel töltjük meg bélesalakban. Tetejét tojással kenjük be és durván tört cukor és vagdalt mandulával hintsük be. Új Magyarország. A szociáldemokraták sztrájkra készülnek, amivel a választójogi javaslat törvénynyé válását akarják megakadályozni. A sztrájkra pénzt gyűjtenek, agitátorok csinálnak propagandát mellette, a párt sajtóorgánuma napról-napra az általános munkabeszüntetés jogosságáról cikkezik s bizakodó reménynyel feszegeti a sztrájk várható eredményét. A szociáldemokraták mozgalmának nagy jelentőségét csak az együgyüség tagadhatná le. Hatalmasan szervezett, nagy országos párt ez, amely fenyegető erejét már nem egyszer megmutatta. De e mellett a mozgalom mellett, éppen a kicsinyesség ellentéténél fogva, szembetűnő egy másik is, amely most van keletkezőben s amely, amennyire komolynak mutatkozik amaz, épp annyira kedveskedik a komikum színével. A radikális érzelmű egyetemi ifjak szintén sztrájkjukkal akarnak csatlakozni a szociáldemokratákéhoz. Elhatározták, hogy a tömegsztrájk idején támogatni fogják a tömeget azzal, hogy sutba dobják a tankönyveket, fölfüggesztik a római jog, a magyar magán- és közjog és egyéb jogok iránti buzgó érdeklődésüket, akik közülök orvosoknak készülnek, azok beszüntetik a betegek látogatását, a boncolást rábízzák Lenhossek és Genersich tanár urakra; a jövendő mérnökei pedig sarokba teszik a rajztáblát s nem törik többé a fejüket az integrál- és differenciálszámításokkal. Megmutatják a nagyságos, méltóságos és kegyelmes egyetemi tanár uraknak, hogy mi az a rózsásabb jövőért lelkesedő színtiszta radikalizmus, amely a terror egyik legrettenetesebb eszközének, a nemtanulásnak a használatától sem riad vissza, amikor az új Magyarország megalapításáról van szó! Egy igazhitű, modern, a szociológiában búvárkodó gallileistának a választói reformért harcoló tömegsztrájk idején az utcán van a helye. Ott kell serkenteni és tüzelni a harcos munkástestvéreket, ha a tett propagandájában netán ellankadnának. Mert harcot, munkabeszüntetést, nemtanulást kiván a nagyszerű jövő a gallileista egyetemi ifjaktól s a jövő csak úgy alakulhat ki szépnek és nagyszerűnek, ha ők nem tanulnak, hanem a munkásokkal együtt hadakoznak az utcán a választási jogért. A szabadgondolkodó gallileisták eddig hadilábon állottak a vallásos tradíciókhoz ragaszkodó szentimrésekkel s az egyetemi hallgatóság soviniszta, hazafias ifjaival. Most, hála istennek, megszűnik a rut viszály, megszűnik minden fájdalmas ellentét, mert van egy eszme, amely ott a magyar főiskolában minden pártot összehoz s ez az eszme: a nemtanulás. A gallileisták eddig abban tündököltek állítólag, hogy ők képviselték a magyar főiskolákon a haladásért lelkesülő szellemet, amely szembeszáll az üres, tartalmatlan, hazafiaskodó, de éppen nem hazafias szószátyárkodással, a lustasággal, a fölületességgel, azokkal a kedves szélhámosságokkal, amelyek révén a tanulás elkerülésével is keresztül lehet esni a vizsgákon. A gallileisták szerepeltek így, mint bátor, büszke reményei a jövőnek, akik erre a jövőre komoly tanulással, szívük és elméjük folytonos képzésével készültek, akik az iskola falain kívül is s nem csupán a vizsgákért, de magáért a tudásért és haladásért tanultak és dolgoztak. De hát hol jelentkezik most a gallileisták emelkedettsége, komolysága, amely őket olyan előnyösen különböztetné meg az egyetemi ifjúság többi részétől? Avagy nem mindegy-e úgynevezett hazafiasságból tüntetni a kormány ellen, vagy a radikális elvekért lármázni és nemtanulni ? Mi a különbség a hangos demonstrációkban szereplő és nemtanuló gallileista, vagy a handabandázó és nemdolgozó keresztes szentimrés és hazafiasan tunyálkodó és tüntető függetlenségi diák között? Ha a gallileisták új Magyarországa szintén a munkakerülésen és a demagóg lármázáson alapozódik meg, akkor nem kérünk abból az új Magyarországból. Hétfőn este hétkor... (Bécsi tudósítás.) A Csataldzsa előtt álló bolgár hadak főparancsnoka megszente Mahmud Sefket pasa nagyvezérnek, hogy hétfőn este hét órakor megkezdi az ellenségeskedést, mert akkor jár le az immár fölmondott fegyverszünet. Európa tehát újabb szörnyűségek előtt áll. Szörnyűség már maga az is, hogy megint megszólalnak az ágyuk és a Balkánon megint folyni fog a vér. A szörnyűségek szörnyűsége azonban az, hogy ezzel újra kinyílt mindanynyiunkra Pandora szelencéje és egyikünk se tudja, milyen új viharok kelnek ki belőle. Lehet, hogy csak a törökök iránt érzett rokonszenv beszél belőlünk, de azt valljuk, hogy a megújuló ellenségeskedésekért most már alig lehet Törökországot felelőssé tenni. Legalább aki csak egy kevés tárgyilagossággal olvassa az új török kormánynak a hatalmakhoz intézett jegyzékét, annak el kell ismernie, hogy török részről megtörtént minden, ami történhetett. Ez a jegyzék fölajánlja a szövetséges államoknak Drinápoly felét. Csak a Makeán innen, Konstantinápoly felé eső partot akarja megtartani, mert ott vannak a mecsetek és azok a szent sírok, amelyeket nemcsak a hazafias érzés, hanem a mozlim kegyelet is őriz. Maga az a körülmény, hogy a várost ketté osztják, megdönti azt a föltevést, mintha a törököket a puszta dac vezetné, de megdönti azt az aggodalmat is, mintha Drinápolyt valami fenyegető erődítmény gyanánt akarnák szomszédaik határán megtartani. Az aegei tenger szigetei közül az újtörök kormány csak azokat követeli, amelyek Konstantinápoly, Kisázsia és a Dardanellák őrizetére elengedhetetlenül szükségesek. Ez a követelés nemcsak méltányos, de határozottan okos is, mert a török érdek mellett angazsálja azokat a nagyhatalmakat is, például Angliát, amelyeknek érdeke ugyancsak azt kívánja, hogy a Dardanellák ezután is Európára