Szeged és Vidéke, 1913. június (12. évfolyam, 125-149. szám)
1913-06-02 / 125. szám
1913 június 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. A szegedi paprika védelme. Szaktanácskozás a Kamarában. (Saját tudóajtónktól.) Méreteiben s külsőségeiben egyaránt impozáns, tartalmasságában pedig rendkívül értékes tanácskozás folyt le vasárnap délelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamara üléstermében. A magyar paprika termelésének és forgalomba hozatalának rendkívül fontos érdekei szolgáltak tárgyául a szaktanácskozásnak, melyen képviselve voltak a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisztériumok, a vegyvizsgáló intézetek, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek, termelők, kiviteli cégek, szóval mindazok a tényezők, amelyek e különleges magyar világcikk forgalomba hozatalánál, vagy ennek irányításánál szereppel bírnak. Magas nívón tartott előadások és értékes szakszerű hozzászólások hangzottak el az ankéton s az ezekből leszűrődő adat és anyaghalmaz rendkívül becses alapot szolgáltat a szegedi és budapesti, két legfőképp érdekelt kamarának oly javaslatok előterjesztésére, amelyeket a kormány előreláthatóan túlnyomó részben figyelembe fog venni. A tanácskozásról az alábbiakban számolunk be: Szarvady Lajos kamarai elnök a tanácskozás tárgyát ismertető beszéd kapcsán nyitotta meg az ülést, üdvözölvén elsősorban a minisztériumok, hatóságok, városok, társkamarák stb. megjelent képviselőit, a szegedi és a kalocsavidéki szép számmal résztvevő érdekeltséget. Perjésay László kamarai titkár a tanácskozás rendjére tett előterjesztést , röviden vázolta, hogy mily kérdéseket mely sorrendben vegyen az értekezlet tárgyalásain. Elsősorban a magyar paprikatermelés fokozásának kérdése került megbeszélésre Markier Lajos és Pick Jenő beható tanulmányra valló előadásaik után. Hozzászóltak a fontos kérdéshez Pálfy Dániel, Gronamann Károly (Kalocsa), Fleischl Dezső uradalmi tiszttartó (Csóka), Albeker Károly dr. orvos (Kalocsa), Nyáry György kereskedelmi iskolai igazgató, Gronz Dániel (Budapest), Persénay László kamarai titkár és Károly Rezső dr. gazdasági tanintézeti igazgató (Budapest). Az előadói javaslatokból és fölszólalásokból megállapítható volt, hogy a paprika-ekszport örvendetes növekedésével nem áll arányban a szegedi és kalocsavidéki paprika termelésének fokozódása. A földbér és a munkaerő drágulása, a paprikatermelésre igénybe vehető idő rövidsége, sokszor az időjárás kedvezőtlen hatása, a szárítás körüli bajok, a paprikamagvak tökéletlenséges degenerálódása és más hasonló dolgok a paprikatermelés rentabilitását nagyban csökkentették. Ezért a termelés a fogyasztás és a kivitel céljaira nem szolgáltat kellő mennyiségű anyagot, pedig gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyiségének növeléséről. Kísérleti telepek létesítése, az öntözés és szárítás megkönnyítése, a spanyol paprika aránytalanul nagyobb terméshozamának tanulmányozása, a szegedi paprikafaj nemesítése, nagyobb ellenálló képességű palánták nevelésének szükségessége és ingyenes szétosztása, a paprikatermő földek feljavítása, a vetés-forgás helyes beosztása stb. említtettek föl gondozandó kérdések gyanánt, amelyek megoldását a földmivelésügyi minisztérium képviselői kilátásba helyezték. Különösen nagy megelégedést keltettek Károly Rezső dr.-nak, a Szegeden létesítendő kender- és lentermelési intézet igazgatójának kijelentései, aki jelezte, hogy intézetének működési programjába a fölvetett eszmék minden irányban való tanulmányozását, a megbízható palánták kiosztásának s a szárítók létesítésének megoldását föl fogja venni. A paprika forgalombahozásának föltételei és ellenőrzése, valamint kiviteli kereskedelmünk érdekei körül fölmerült kívánalmak tárgyaltattak ezután. A széles körű vitát itt Csonka Ferenc tanár, a szegedi vegyvizsgáló állomás főnöke, Végó József budapesti kereskedelmi és iparkamarai főtitkár és Rózsa Ernő szegedi kereskedő előadásai indították meg. A tanulságos és a paprika forgalomba hozatala körül tapasztalt visszásságokat beható részletességgel tárgyaló előadások érdekes vitára adtak alkalmat, amelynek során Szalay József dr., a szegedi rendőrbíróság vezetője, Székely Salamon, az országos vegykísérleti intézet fővegyésze, Szirenay Lehel dr. ügyvéd, Markier Lajos, Reitzer Lipót, Bitó Márk, Pick Jenő szegedi, Oronamann Károly kalocsai, Kotányi János bécsi nagykereskedők s mások szólaltak föl, sok gyakorlati példával illusztrálva, hogy mennyi károsodást okoznak az élelmiszerhamisításra vonatkozó rendelkezéseknek e kérdésnél nem helyesen alkalmazható részletei. A vita anyagát Vágó József budapesti kamarai főtitkár határozati javaslata szolgáltatta, amelyet az értekezlet magáévá is tett. A vita során különösen erős és beható kritikával illették a fölszólalók azt a körülményt, hogy a szegedi és a spanyol paprika, nemkülönben az első és másodrendű paprika közötti különbség tisztán vegyelemzési után nem mindig állapítható meg s mégis előírás szerint való paprikafaj-megjelölésre vannak kötelezve a forgalomba hozatallal foglalkozók. Nem egységes a paprika olajtartalmának meghatározása sem, amely egyébként a termés eredménye s a kikészítési eljárás útján is erősen van befolyásolva. Külföldön éppen tájékozatlanok e tekintetben a hivatalos körök s ebből mérhetlen sok bonyodalom és kár következik. Általánosan jutott ezért kifejezésre a szabályok revíziójára vonatkozó kívánsága az, hogy az üzleti élelmesség szabad elhatározásának hagyassék fönn : ki milyen elnevezést ad paprikájának. Fontos kívánalom gyanánt említették főként a magyar paprika termelésének fokozása érdekében is az érdekeltek, hogy a spanyol paprika vámja jelentékenyen emeltessék, amely egyébként más országokra nézve is fontos érdek, mivel húsneműek konzerválására csak a magyar paprika alkalmas, tehát a világpiacra kerülő magyar paprika mennyiségének a termelés rentábilissá tételével való fokozásához nagy érdek fűződik. Az e tekintetben széles mederbe terelődött vita anyagát Steinacker Ferenc földmivelésügyi miniszteri kiküldött és Perjésay László kamarai titkár összegezték. Előbbi készséges támogatását ígérte, hogy a fölhangzott kívánalmak lehetőleg figyelembe vétetnek. A rendkívül sikerült értekezlet Szarvady Lajos köszönő szavaival zárult, aki a minisztériumok s a képviselt hatóságok iránt rótta le az érdekeltség részéről megnyilatkozó köszönetét. A tanácskozás után a kamara társas ebédet adott a minisztériumok s hatóságok képviselőinek tiszteletére, amelyen körülbelül ötvenen vettek részt. Felköszöntőket Szarvady Lajos elnök, Vágó József budapesti kamarai segédtitkár, Steinacker Ferenc miniszteri titkár, Csonka Ferenc, Pick Jenő és Rózsa Mihály mondottak. Közelgő éjnek, végnek hirnöke ... Honnét kerülsz e táncos, vig tanyába ? Ki hitt ? Ki küldött ? Honnét jössz ide? Halál: Törött pohárból. (Mutatja) Kandalló [hamvából (mutatja) Szemem mindenből Rátok vigyorog. Tükörből, légből, sürü, vak homályból (mind mutatja) S onnét, hová csak szerteszáll porod... Én hullok Rád a tépett lepkeszárnyról. Habokba ringok. Fellegből esem. Kardés vagyok, mikor bőszen csatázol. Táncoló por a forgószeleken. Jövök mindenből, mire széthull a sár, Mi most alkotja szerves énedet. Magadból szöktem, rádeső sugár, Amely kiált, megöl és eltemet ... Mikor forróbban ér az élet lángja, Futok feléd a poklok szekerén. Ha több napodnak rádeső sugára, Sűrűbb leszek, sötétebb akkor én. Engem táplál, mi életed fogyasztja. Minden, mi fárasat, kinéz, öl, emészt. Hunyó napod az ébredésem napja... Sok kis halál vont Hozzád közelebb ! Jövök. . . Idézett züllesztő robot. Sikongó melled. Rohanó ered. A szirt, mely zuhanva visszabukott. Mit őrültséged hegyre görgetett. Rohasztó kétség. Sorvasztó duhajság. Sóhaj. Nyögések. Rongy, tépett remény. Bülent egyensúly, nagy bizonytalanság. Lombhullás szavára jöttem el én. Jövök ... Idéztek álmatlan éjek. Az érhetetlen után törtetés. Emésztő lázad. Elvesztett kedélyed. Vásár. Sietség. Szívgyilkos mérés. Magadra néző, büszke tört vágod Rozsdára mállott páncélos hited ! Sajgó vívódásod ... Nagy csalódásod ... A mindörökre ... megszakadt... [szived 11 (Folytatjuk.) 3 Szerbia és Bulgária konfliktusa. BÉCS, június 2. (Távirat.) Gesov bolgár miniszterelnök és Basics szerb miniszterelnök Szukovic nevű határszéli helységben találkoztak össze, hogy a szerb-bolgár konfliktus dolgában tárgyaljanak. Basics a tárgyalás után ezt a kijelentést tette: — A helyzet nagyon válságos, de reméljük, hogy pár nap alatt el lehet tüntetni az ellentéteket. Szerbia azonban minden eshetőségre számít s hadserege készen áll. Bulgáriában biztosra veszik a két állam háborúját, mert a területi kérdést tanácskozásokkal megoldani nem lehet, mivel egyik fél sem enged állásfoglalásából. Magyar iparosok és kereskedők Bécsben BÉCS, június 2. (Távirat.) A magyar iparosokat és kereskedőket, akik az osztrák ipar és kereskedelem tanulmányozására érkeztek Bécsbe, ritka megtiszteltetésben részesítették a hivatalos körök. Vasárnap Schuster kereskedelmi miniszter rendezett tiszteletükre estélyt, amelyen az osztrák miniszterelnök és Berchtold gróf külügyminiszter is részt vettek. A magyar iparosokat és kereskedőket IPeisskirchner polgármester meghívta a Rathausba. Ez volt az első eset, hogy a Rathaus magyarok előtt megnyílt. Szépségápolás II FÜRST ROZS! hygienikus modor Telefon; 12-50. kOXmOKSkoS Intexcióbonm Telefoe; 12-50. Fokoosas a utoa 20/a. sxm Wagner-palota SZÉPSÉGHIBÁK ELTÁVOLÍTÁSA: szeplő, máj folt, pattanás atkabőr (mitesser) stb. Zsíros arcbőr kezelése és a legelhanyagoltabb arc rendbehozása. Fillanyvibrációs és kézzel való aromassage párisi mód szerint. Hajfestés... Hr. JUTASSY JÓZSEF, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosának szépségápoló és szépséghibákat eltüntető, ártalmatlannak bizonyult SZELEIÉIEK ELÁRUSZTÁSA, úgymint: bőrápoló, bőrgyógyitó, bőrkoptató, bőrhámlasztó, szervesztő és hajgyógyitó készletek. .. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hajszesz stb. stb. stb. Berorondszerű arcápolás