Szeged és Vidéke, 1915. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
1915-07-06 / 154. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XIV. évfolyam, 154 (4168) S2. SZEGED, 1915 Július 6 kedd cipruslombok. Mint a fehér galambok a viharban, az ország minden részében szerteszéjjel, repülnek a különféle iskolák firtesitüi. A háborús tanév e szerény és szürke epilógusai békés kultúrát hirdetnek, csöndes, komoly és szolid munkát, valódi tudást és jóságot, a jövendő biztató ígéreteit. De azért e szelíd, fehér galambok szárnya alatt piros pecsétes üzenetek is vannak, fekete szegélyes nekrológok, amelyek a gyász és büszkeség nemes és komor zengésű hangján mind hősöket siratnak. A magyar tanárság jelentékeny része az idén nem Virgilius pásztori költészetét és Ovidius szomorúságát tolmácsolta, nem a katedrán foglalt helyet, hanem a harcok mezején teljesített szolgálatot. A történet tanára, aki tavaly Báthory István diadalmas harcairól prelegált, amelyeket Erdély és nagy szülötte és Krakó dicső halottja az orosz ellen vívott, az idén talán éppen a lengyel mezőkön küzdött, mint Hindenburg szövetséges katonája, a földrajz professzora pedig, aki egy esztendő előtt a lombardiai tájak mosolygó szépségeiről magyarázott, most valahol az Isonzó partján figyeli a túlsó partokat. A szegény helyettes tanár, aki egy isten háta mögötti kisváros éjszakájának csöndjében tavaly holmi utazási ösztöndíjról álmodott, most elérte célját és éppen az Adria kék tengere mellett hallgatja az ágyuk dübörgő koncertjét, amelyhez képest szelid közpolgári muzsika a Salome zenéje. A tanárok hősi halála a legmeghatóbb és legdicsőbb jelenségek közé tartozik e megható és dicső magyar önvédelmi harcban. Hatvannál több tanár esett el eddig, fiatal és lelkes, művelt és tisztalelkű emberek. Hány tudományos és írói ambíció, mennyi kulturenergia, erkölcsi és szellemi érték pusztult el velük. Gondoljuk el, mindegyik egész generációk nevelésére, tanítására volt hivatott, a nemzeti műveltség fehér zászlaját lengették és mégis piros vérüket hullatták bőven és áldozó kedvvel, hogy az életükkel megtartsák a magyar kultúra örök életét. Olvassuk a háborús esztendő iskolai Értesítőjének gyász és büszkeség hangján szóló nekrológjait, amelyek mind, mind arról beszélnek, hogy a magyar tanárok, akik a jóság, a szépség, az igazság igéit hirdetik az iskola csöndes, fehér falai között, íme, szinte föltűnően nagy számban vértanúi tudnak lenni az igének, akik meghalnak szépségben, jóságban, igazságban. A roham élén küzdenek, az elsők a veszélyben, mesterei társaiknak ha kell, ott is, a halál és dicsőség pirosló mezején. Moltke szerint a háborút hetvenegyben a porosz iskolamesterek nyerték meg. Ha a magyar tanárság hatvannál több hősi halottjára, számtalan kitüntetett vitézére gondolunk, akkor nincs okunk kételkedni, hogy a győzelem cserkoszorújából derekas rész illeti meg a magyar iskola mestereit is. A háború eseményei. (Saját tudósítónk cenzúrázott táviratai.) Megvertük az olaszokat a görzi csatában. BUDAPEST, július 6. „Az Estének jelentik a sajtóhadiszállásról. A nagy olasz támadást, amely a görzi csatára vezetett, tegnap teljesen visszavertük. Az olaszok igen súlyos vereségeket szenvedtek és kénytelenek voltak visszavonulni. Győzelmesen harcolunk Kraszniknál BUDAPEST, Julius 6. Az Est-nek jelentik a sajtóhadiszállásról. A krasznik szamosci nagy csata a szövetséges csapatok győzelme felé hajlik. A Kraszniktól északra sikerült áttörési hadműveletünk tegnap átterjedt arcvonalunk közepére is, amely a Zsidorz folyó mindkét oldalán Iszkicáig előrehaladt. A Dnyeszter-mentén, Bukovinában csend van. Merénylet készült a cár és Miklós nagyherceg ellen. Forradalmi mozgalom Oroszországban. SZÓFIA, július 6. A forradalmi egyetemi hallgatóságnál röpiratokat találtak, amelyekben azt írták, hogy a cárt és Miklós nagyherceget meg kell ölni. A forradalmárok először Moszkva parancsnokát és főpolgármesterét akarták megölni. Egyesek tiszti uniformisban a cár közelébe és a főhadiszálláson Miklós nagyherceg közelébe akartak furakodni, hogy merényletet kövessenek el ellenük. A moszkvai kormányzósági palota előtt bombákat találtak. Négyszáz letartóztatás történt. Az antant kudarca a Dardanelláknál. ROTTERDAM, július 6. Az alsóház ülésén arra a kérdésre, hogy a szövetségesek újabb kudarcot vallottak-e a Dardanelláknál, a kormány képviselője azt válaszolta, hogy semmiféle jelentés nem érkezett. Vasúti forgalom Lemberggel. KRAKÓ, Julius 6. Lemberggel megnyílt a vasúti forgalom. A szövetségesek újabb támadása Gallipolin. ROTTERDAM, Julius 6. A szövetségesek jobbszárnya a Gallipoli-félszigeten újabb támadást intézett a törökök ellen. Hivatalos Jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, július 5. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Orosz hadszintér: Kelet-Galíciában a Linsingensereg szövetséges csapatai két heti győzelmes harcok után üldözés közben átlépték a Zlota-Lipát, amelynek nyugati partját megtisztították az ellenségtől. A kamionka—strumilova—kraszniki vonalon orosz utóvédekkel még harcolunk. Krylovnál az ellenség kiürítette a Bug nyugati partját és Krylov helységet fölperzselte. A Felső-Vieprez mindkét partján harcolunk. Szövetséges csapatok kivetették az ellenséget a Por pataktól északra elfoglalt állásaiból és Plonka felé nyomultak elő. Nyugatra csatlakozólag József Ferdinánd főherceg hadserege az orosz arcvonalat Krasznik mindkét odalán több napi harcokban áttörte, az oroszokat nagy veszteségeik mellett északi irányban visszavetette és e harcokban 24 tisztet és 8000 főnyi legénységet elfogott és 6 ágyút, 6 lőszerkocsit és 6 géppuskát zsákmányolt. A Visztulától nyugatra a helyzet változatlan. Olasz hadszintér: A doberdői fensik szélén a harcok tegnap nem múló hevességgel dúltak. Tovább estére két olasz hadosztálynak a Palazzótól délre eső arcvonalszakasz ellen intézett támadását visszavertük. Tovább északra a harc még folyik. Voltschachnál és a Krn területén ismét eredménytelenül támadott az ellenség. A karinthiai és tiroli határterületen csak ágyúharc van. Hofer altábornagy.