Szeged és Vidéke, 1917. október (16. évfolyam, 224-250. szám)
1917-10-01 / 224. szám
1917 október 1 SZEGED fis VIDÉKÉ. Czernin a királynál. BÉCS, október 1.Telefonjelentés.) A király tegnap Czernin gróf külügyminisztert külön kihallgatáson fogadta. Két választójogi nagygyűlés. POZSONY, október 1.Telefonjelentés.) A pozsonyi választójogi blokk tegnap délután nagyszabású népgyűlést tartott. A gyűlésen Batthyány Tivadar gróf beszélt. Elmondta, hogy Vázsonyi néhány hét múlva a parlament elé terjeszti a választójogi javaslatot és mára figyelmezteti azokat a köröket, amelyek azt hirdetik, hogy kormánykörökben bizonyos eltérések vannak, tévednek, ha ezt hiszik. — Mi, — úgymond — akik a blokkban egyesültünk, kivívtuk, hogy a választójogi reform, mint kormányprogram elsőnek tűzetett ki és mindannyian, akik erre vállalkoztunk, alaposan, az emberi képességek szerint a legjobban akarjuk megvalósisítani. Jogunk és kötelességünk megvédeni a hazát a harctéren, de jogunk az is, hogy a hazánk békés védelmi munkájában mindnyájan részt vegyünk. A választójogi reform ellenzőinek táborából elhangzó ama argumentummal szemben, hogy a nemzeti szupremáciát meg kell tartani, azt válaszolom, hogy a magyar nemzeti szupremáciát nem kell máskép biztosítani, mint az egyenlőség és igazság alapján. Batthyány Tivadar gróf után Buchinger Manó beszélt. KOLOZSVÁR, okt. 1. (Telefonjelentés.) Tegnap délután megalakult az erdélyi választójogi blokk. Az alakuló gyűlésen a kormány részéről Apponyi Albert gróf és Földes Béla jelentek meg. Vázsonyi táviratilag kimentette magát. Földes Béla kifejtette, hogy a társadalom békéjét nem lehet a választójogi reform nélkül biztosítani. Ezután Kokányi Dezső, majd Apponyi Albert gróf beszélt, aki kijelentette, hogy azoktól, akik a háborúban teljesítik kötelességeiket, vérlázító lenne megtagadni a jogot. A háborúban kiömlött vér az égre kiáltana a megtagadók ellen. Felelősségének tudatában mondja, hogy a reform az állam nemzeti jellegére semmiféle veszéllyel nem jár. A kultuszminiszter után Apáthy István dr. egyetemi tanár, Kemény Árpád báró és még többen beszéltek. Révész tánc- tanintézetében (Tisza-szálló I. .em., kisterem) a tanitán október 4-én megkezdődik. Kurzusok délután 5 — 8 óráig. — Szitkolások! Szeptember hós6-tól naponta déli 12 és 1 óra között a Tisza ■kistermében. fiyermekkariailagánézik. Haladók rá~ véra Tanárnap d. n.-ként gyakorló órák. Hogyan tett beismerő vallomást Meinx Walter Bialoszkovszky detaktivnek? A temesvári cs. és kir. hadosztálybíróság a szegedi törvényszék esküdtszéki termében ma folytatta Meinx Walter élelmezési főhadnagy és társai hadseregszállítási bűnperének tárgyalását. A hadbíróság folytatta Meinx Walter kihallgatását. Stössinger tárgyalásvezető főhadnagyhadbíró a főhadnagy elé tárta Zsifkovits százados hadbíró honvédügyész előtt, a rendőrségen és Czuezor százados hadbíró, temesvári katonai vizsgálóbíró előtt tett vallomásait, amelyekben beismerte a vádbeli cselekményeket. A tárgyalás előző napjain Meinx tudvalevőleg visszavonta a vallomásokat, amelyekre kijelentése szerint, lovag Bialoszkovszky kényszerítette. Tárgyalásvezető hadbíró (Meinxhez): Mondjuk, hogy önt kényszerítette beismerő vallomásra a rendőrség, de honnan vette a rendőrség a számokat? Honnan vette azt, hogy Böhm két vagyon kukoricával szállított kevesebbet, mint amennyit számlázott. Meinx: Bialoszkuvszky kérdezett és én minden re igénnel feleltem. — Hogyan kérdezte a detektív, erőszakosan ? — Nem. Azt mondta Bialoszkuvszky, mondja kedves tiszt úr, nem szállított e Böhm két vagyon kukoricával kevesebbet.? — De honnan vette éppen a két vagyont ? — Nézte a számlákat, azokból kérdezett. — És ön miért hagyott mindent a detektívre ? — Mert olyan lelkiállapotban voltam. Stössinger főhadnagy-hadbíró most a következő kérdést intézte a vádlotthoz : — Talán szuggerálta magát Bialoszkuvszky - Meiix: Igen, igen. Dohány Gyula dr. főhadnagy hadbíró, ügyész a katonai perrendtartás értelmében tiltakozott a tárgyalásvezető e kérdésének föltevése ellen. A perrendtartás szerint feleletre utasítást adó kérdések föl nem adhatók. Az ügyész kérte a tárgyalásvezető kérdésének jegyzőkönyvbe foglalását. Stössinger főhadnagy-hadbíró: A kérdést nem foglaltatom jegyzőkönyvbe. Ügyész: Akkor kérek erre bírói határozatot. Tárgyalásvezető: A bíróság majd később határoz. Az ügyész semmiségi panaszt jelentett be a kérdés föltevése miatt. A tárgyalásvezető ezután így folytatta a kérdéseit: " Hát mit csinált magával a detektív, hogyan szuggerálja? Beszéljen világosan, nehogy megint félreértsen és újabb semmiségi panaszt kapjunk az ügyész úrtól. Ügyész: Tiltakozom az ellen, hogy az itt végzett vádlói teendők fölött a tárgyalásvezető főhadnagy-hadbíró úr kritikát gyakoroljon. Kérem az előbbi megjegyzésnek is jegyzőkönyvbe vételét. Tárgyalásvezető: Ezt nem rende-lem el. Ügyész: A katonai bűnvádi perrendtartás 314. paragrafusa értelmében a tárgyalás egyes mozzanatait a feleknek joguk van jegyzőkönyvben megrögzíttetni. Kérem a bíróság határozatát, hogy a határozat elleni esetleges jogorvoslatot bejelenthessem Erre a tárgyalásvezető jegyzőkönyvbe diktálta az egész párbeszédet és azt a kijelentését is, hogy csak a vádlottat akarta figyelmeztetni, de nem volt szándékában az ügyészt kritizálni. Meinx így folytatta vallomását: — Bialoszkovszky ígéreteket tett és fenyegetett. — Mit ígért önnek a detektív? — Azt mondta, hogy neki a trónörökös jóbarátja és ha akarata, három nap alatt a harctérre kerülök és elkerülöm a büntetést. — Hát a fenyegetése miben állt ? — Azt mondta, neki fölhatalmazása van a minisztertől, hogy akit akar, fölvehet a veszteséglisztába. — Hogyan értette ezt ön ? — Hogy Bialoszkurszkynak gondja lesz rá, hogy én is bekerüljek a veszteséglisztába. — Ez volt az egész és ön ezt elhitte, ez hatott önre? — Semmi befolyásolásra nem volt szükség, mert olyan lelkiállapotban voltam, hogy mindent ráhagytam. Bialoszkurszky nekem mint szolgálaton kívüli ulánus főhadnagy mutatkozott be és különös súlyt tulajdonítottam a szavának. A tárgyalásvezető ezután a részletekre tért át. — Miért kért tízezer koronát Böhmtől nem szállított árukért, amelyekről nyugtázott számlát is kért? — Azért, mert nekem volt kétháromezer korona kiadásom legénységi élelmezésre, amire nem volt födezetem. Így a mintegy tízezer koronát, ami fiktív számlák által a pénztárban javamra maradt, a födözetlen kiadásokra akartam fölhasználni. Amikor ajándékot kaptam a szállítóktól, a födözetlen kiadásokat ezekből födöztem. — Ha csak két-háromezer korona födözetlen kiadása volt, miért vett föl ilyen nagy összeget jogosulatlanul. — Azt gondoltam, lesz még több kiadásom. A pénzt nem használtam föl, az a pénztárban maradt. — Nem lett volna egyszerűbb, ha rendesen elszámolta volna a kiadásokat ? — Erre nem volt időm. Az elnök délben ,tizenkettőkor félbeszakította a tárgyalást, amelynek folytatását holnap reggel kilenc órára tűzte ki. A német császár romániai utazása. BERLIN, október.Telefonjelentés.) A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár romániai utazásának utolsó napján, 28-án meglátogatta a német kárpáti harcteret Csernovictól délre. Kíséretében volt József főherceg és Kövess tábornagy. Károlyi Mihály gróf Bernbe utazik. BUDAPEST, október 1. (Telefonjelentés.) Károlyi Mihály gróf ma reggel elutazott Bécsbe, ahonnan néhány nap múlva a berni nemzetközi békekonferenciára fog utazni. Esti hat órakor zárják a szegedi üzleteket. Teljes vasárnapi munkaszünet. A szegedi üzleti alkalmazottak tudvalévően mozgalmat indítottak, hogy a boltokat esti hat órakor zárják és hogy vasárnap teljes munkaszünet legyen. Az üzletekben ugyanis nagyon kevés férfialkalmazott van már, akik most fokozott munkával dolgoznak. De célszerű a korábbi üzletzárás a takarékosság szempontjából, ami most érdeke az üzlettulajdonosoknak is. Vasárnap ebben az ügyben értekezletet tartottak az üzleti alkalmazottak. Az értekezleten Komlós Ármin elnökölt, a budapesti központi egyesület részéről Deutsch Jenő jelent meg. Utóbbi részletesen kifejtette azokat az érveket, amelyek a korábbi üzletzárást ajánlatossá teszik. Komlós Ármin elmondotta, hogy a szegedi nagyobb üzletek tulajdonosai túlnyomó többségükben hozzájárultak a tervhez és százharmincan írták alá a nyilatkozatot, hogy üzleteiket esti hat órakor zárják és egész vasárnap zárva tartják. A fűszer- és csemegekereskedők közt még nem jött létre megegyezés, a papírkereskedők a felhalmozott munkára hivatkozva, nem járultak hozzá a tervhez, ezek az üzletek tehát továbbra is az eddigi zárórát fogják, legalább egyelőre, betartani. A kormány egyébként valószínűleg országos rendelettel fog intézkedni a korábbi záróra iránt, amelyet nagyobb vidéki városokban már elfogadtak. Ez az üzleti alkalmazottaknak lehetővé fogja tenni, hogy a szaktanfolyamokat ezután is látogathassák. Végül az értekezlet határozati javaslatot fogadott el, amely szerint az üzleti alkalmazottak felkérik a közönséget, hogy szükségleteit ezentúl esti hat óra előtt szerezze be. A vasárnapi teljes munkaszünet még csak a most következő vasárnap után fog beállani, mert a jövő vasárnap éppen országos vásár lesz Szegeden.