Szeged és Vidéke, 1918. június (17. évfolyam, 121-145. szám)
1918-06-01 / 121. szám
1918 június 1 SIE&! fitt IXO&EE Politikai Kórkép. Általános megjegyzések. Valóban hosszú a vas kórkép, nem pedig kórkép. Miért ? Azért mert politikailag betegebb választókerület nincs széles Magyarországon, mint Szeged I-s. választókerülete. Régebben a szabadelvű párt fegyelmezettségének ideje alatt sokáig nem tűnt föl annak a sok intelligens embernek indolenciája, akik ennek a kerületnek választó közönségét alkotják. Az 1904-ik évi Bánffy-párti alakulás az új, modern politikai eszmeáramlatok erős lendületű rohamával az úgynevezett 67-es alapon álló konzervatív politikai gondolkozást összetörve, Szeged 1. választókerületét vezetőhelyre állította a 67 es közjogi alap nemzeti irányú kiépítésének politikai küzdelmeiben. A koalíció uralomrajutása idején 1906 ban Bánffy politikai iránya elvesztette önállóságát s belehajtott a függetlenségi és 48 as pártok közjogi alapjaiba. Amikor Bánffy ebben az elhajlásban fölfelé való posszibiltásának veszedelmét észrevette s eredeti irányába vissza akart térni, a koalíciós vezértársai kiközösítették s politikailag végleg elszigetelték. A kerület választópolgársága tehát, amelynek túlnyomó többsége a 67-es politikai ideológiában nevelkedett, a megbukott szabadelvű párt és szétmállott Bánffy- párt vezérletét elveszítvén, a koalíciónak 1906 április havától 1909 végéig tartó uralma alatt teljes politikai elhagyatottságra volt kárhoztatva. A függetlenségi és 48-as pártok részéről történtek ugyan kisebb portyázások a kerületben, de minden észrevehető hatás nélkül. Mutatkoztak később jelenségei az Andrássy-féle alkotmánypárt, a Jásziféle radikális párt és Vázsonyi féle demokrata párt megalakulásának, de egyik irányzat sem múlott életképességet. A szegedi nemzeti munkapárt megalakulása. Egyetlen látható komoly párt alakult 1910 ben : a nemzeti munkapárt. A szegedi nemzeti munkapárt 1910 március 4 én alakult, mégpedig kifejezetten a Khveti Héderváry Károly gróf miniszterelnök által hirdetett általános, egyenlő, titkos választójog fő programpontja alapján. A taggyűjtő ívek fejében az volt írva, hogy az aláírók belépnek a pártba, akik elfogadják Tisza István gróf programját. A liberális, demokratikus gondolkozású férfiak figyelmeztették a taggyűjtő urakat arra, hogy a miniszterelnök nem Tita és mert az ő álláspontja már az akkori fölfogás szerint is konzervatívnak mutatkozott, a későbbi félreértésekre szükségesnek tartották a szervezők figyelmét fölhívni. Minthogy a koalíció bukása után nemzeti érdek volt az, hogy a parlament munkaképessé tétessék és ennek első föltétele az volt, hogy legalább egyetlen erős párt legyen az országban, a munkapártba jóhiszeműen beléptek azok is, akik a taggyűjtő ívek fejében kifejezett konzervatív álláspontot magukévá nem tették. Tehették ezt annál inkább, mert a Khuen Héderváry gróf miniszterelnök is és Tisza István gróf is kijelentették, hogy a választójog kérdésében a párt minden tagjának teljes meggyőződésbeli függetlensége fönnmarad. Ez alapon történt, hogy amidőn Budapesten a vigadó nagytermében 1910 március elején Tisza István gróf kezdeményezésére a nagy konzervatív választójogi gyűlést megártották, utána az egész országban megtartott választójogi népgyűléseken a munkapárthoz tartozó polgárok itt Szegeden is nyíltan szembehelyezkedtek Tisza István gróf választójogi álláspontjával. A választójog kérdésében tehát mindjárt ennek alakulásakor két irányzathoz tartoztak a szegedi munkapárt tagjai is. A szegedi munkapárt meddősége. Maga a szegedi nemzeti mukapárt mint egységes párt az egész nyolc esztendő alatt egyetlen egy politikai eredményt fölmutatni nem tud, vagyis a tökéletes erőtlenség és meddőség benyomását keltette. Bizonyította ezt az erőtlenséget először mindjárt a munkapárti általános választások alkalmával 1910 március 31-én, amidőn kimondotta, hogy nem állít jelöltet, aminek következtében az első választókerület polgársága egyhangúlag Bánffy Dezső bárót választotta meg képviselőjének, aki tudvalevőleg legelkeseredettebb ellenzéke volt a munkapártnak. A szegedi nemzeti munkapártnak tehát egyáltalán semmi része nincs abban, hogy az országos nemzeti munkapárt a parlamentben többséghez jutott. Bánffy Dezső báró 1911 május havában elhalván, alkalma nyílott volna a szegedi nemzeti munkapártnak arra, hogy erős szervezetében rejlő politikai erejét kimutassa. Tudjuk azonban, hogy ekkor sem sikerült politikai életképességét bebizonyítania. Tudjuk, hogy a liberális demokratikus gondolkozású része a polgárságnak már akkor Rósa Izsó dr.-t óhajtotta fölléptetni, ezt azonban meghiúsította a konzervatív fölfogás, amely Rósa Izsó dr.-t félreállásra bírta, a munkapárt végrehajtó bizottsága pedig kénytelen volt kijelenteni, hogy az időközi választásban részt nem vesz és a párt hivatalos jelöltet nem állít. A munkapárt konzervatív csoportjának győzelme így történt, hogy Pálfy Dániel a szegedi nemzeti munkapárt egyik alelnöke és végrehajtó bizottságának tagja, Kugler Albert bankigazgatóval társulva munkapárti signaturával Gerliczy Ferenc bárót léptette föl, akivel szemben viszont a liberális demokratikus gondolkozású polgárság Balassa Ármin dr. vezetése mellett Eötvös Károlyt, a néhai nagy politikust és írót léptette föl. Az Eötvös pártot ebben a politikai akciójában Vázsonyi Vilmos dr. és Hock János teljes odaadással támogatták. Tudjuk azt is, hogy a Prófétakerthelyiségében a Gerliczy párt vezetői a politikai eszmecserének olyan eszközeit vették igénybe, amelyek az ellentétes politikai nézetek kiegyenlítésére soha sem szoktak alkalmasaknak bizonyulni. Gerliczy báró többségre jutván, 3 évig képviselte a kerületet, mint a munkapárt tagja, anélkül, hogy a szegedi munkapárti választó közönségét egységessé tenni megkísérelte vagy képes lett volna. A munkapárt liberális, demokratikus csoportjának győzelme. Gerliczy Ferenc báró 1914 nyarán meghalt. Ekkor az Eötvös párt irányzatához tartozó polgárság egyhangú választást tudott teremteni Rósa Izsó dr., a most elhalt képviselő részére. Ez azonban nem jelentette a szegedi munkapárt egységének visszaállítását, mert tudjuk, hogy a Gerliczy-párt irányzata akkor is ellenjelöltet akart állítani Rósa Izsóval szemben. Néhány nap múlva Rósa Izsó megválasztása után kiütött a világháború. A megválasztott képviselők mandátuma 1915 július 21-én lejárt és azóta a szegedi munkapárt végrehajtó bizottságának vagy választópolgárságának egyáltalán nem nyílt alkalmuk arra, hogy politikai életet élhessenek, a párt egységét és politikai erejét bebizonyíthassák. Az 1-ső kerületben nincs szervezett politikai párt. A Tisza-kormánynak 1917 nyarán bekövetkezett bukásával tehát Szeged első választó kerületének volt munkapárti polgársága a Szegeden 1910 március havában általa megteremtett pártszervezetnek minden köteléke alól fölszabadult és épen ezért az akkor megválasztott és időközben önmagát kiegészítő végrehajtó bizottság bármiféle politikai nyilatkozata nem tekinthető a kerület választópolgárságától származó bizalom kifolyásának, hanem csakis a végrehajtó bizottság gyűlésein megjelenő néhány úr jóliszemű magán meggyőződését fejezheti ki. A demokratikus átalakulásnak az a nagy föllobbanása, amely 1917-ben az Esterházy-kabinetet szülte, nyomtalanul haladt el Szeged politikai élete fölött. A Wekerle-kabinet érdekében megalakított negyvennyolcas alkotmánypárt megalakítását Szegeden soha senki még csak meg sem kísérelte. Ilyen párt nincs is Szegeden. Szeged I-fő választókerületében tehát ez idő szerint nincs egyetlenegy szervezett politikai párt sem a régiek közül. Nagyrabecsüljük iparos és kereskedő polgártársainknak azt az elhatározását, amely őket nyílt állásfoglalásra bírta. Nézeteink eltérhetnek akár a jelölt személyét, akár az osztályérdek előtérbe állítását illetőleg. Mit tehetnek azonban a polgárok, akik nem érzéketlenek a sorsuk iránt, ha nincs komoly politikai irányítás a kerületben, ők azonban helyes érzéküktől vezéreltetve, úgy akarnak parlamenti képviseletükről gondoskodni, amint politikai belátásuk szerint helyesnek ítélik. Ne tegyük a várost nevetségessé. Helyeselhetjük általános érdekek szempontjából a polgármester úr intencióit is, de ez a helyeslés nem mehet túl azon a határon, amely a kerület komolyságát a nevetségessé tételtől elválasztja. Kórosan beteg tehát az i fő választókerület. Iránytalan kapkodás jellemzi az eddigi mozgalmakat s ha politikai alapra nem tudják fektetni a Payr Vilmos államtitkár fölléptetése érdekében megindított közös akciót, jobb lesz abbahagyni s szabad folyást engedni a polgárság politikai életösztönének, amely néhány napon át talán megzavarja a társadalom háborús nyugalmát, de megindítása is lehet egy erős megrázkódtatásnak, amely halálos jellegű betegségéből fogja Szeged I. választókerületét kigyógyítani. Szeretjük hinni, hogy Payr Vilmos ajánlása komoly megfontolásból származott és megválasztását az ajánlók ki is fogják küzdeni. Cigarettázókat érdeklő hirdetés fog ezen a helyen megjelenni.