Szeged és Vidéke, 1918. október (17. évfolyam, 217-243. szám)

1918-10-12 / 227. szám

1918 október 12 m mm is ttD-fii& i) feministáit szózata az anyákhoz. A Feminista Egyesület az alábbi érdekes fölhívást intézte e történelmi időkben a magyar anyákhoz: Százat az anyákhoz! Asszor­ytest­­véreink! Minden nemzetek szenvedő anyái! Egyesüljünk egy nagy szent akarásban gyermekeink oltalmára, az elvérző emberiség megmentésére. A mártírszenvedés szent jogán emeljük föl tiltó szavunkat a további pusztí­tás ellen. Nyújtsuk kezünket egymás felé innenső és túlsó partjáról a vérten­gernek, amelyben immár elmerül az emberiség minden kultúrjava. Köze­ledjünk egymáshoz nem mint ellen­felek,­­nem mint győzök és legyő­zöttek, hanem mint anyák az anyák­hoz, akik a közös szenvedés végtelen kínjában testvérekké lettek. Az erőszak fegyvereivel a férfiak négy év óta hiába keresték a béke írtjait, most keressük mi anyák, a kölcsönös megértést, amit megkínzott szívünk minden dobbanása négy év óta s­zünös-szüntelen könyörgött, amit áhítattal imaként rebegtü­nk, azt most nagy felelőségünk tudatára eszmélve kiáltjuk világgá, hogy mindenki hallja: Békét az emberiségnek! Mindenkit kielégítő, senkit meg nem alázó békét. Szavunk harsogja túl az ágyudörgést és hasson a titokban tanácskozókhoz, akik a háború folytatásáról döntenek. Követeljük hangosan a békét min­denütt, ahol a háború pusztít és ott ahol véres aratásától megkímélve mégis oly súlyosan szenvednek követ­kezményeitől. Követeljük valameny­­nyien a békét, függetlenül a hadi­­szerencse ingadozó változásaitól, nyil­vánítsuk békeakarásunkat oly erővel, hogy tetté váljék az akarat. Mentsük meg, ami még megmenthető! Asszonyok, anyák! Forduljatok azon­nal az összes illetékes faktorokhoz, kérjétek, követeljétek a béketár­gyalások rögtöni megkezdését, kér­jétek, követeljétek velünk egyértel­műen a nemzetek szövetségét és a béke tartósságának biztosítására az általános leszerelést és kötelező döntőbíróságot. A háború véres tanúságai mélyen lelkünkbe vésték, hogy csak ezen az alapon biztosíthatjuk a b­éke tartós­ságát és óvhatjuk meg az utánnunk jövő nemzedéket az ilyen összeom­lástól, mint amilyen most pusztítja az emberiséget. És csakis erre az alapra helyezkedve lesznek könnyen megoldhatók mindazon problémák, amelyek eddig a kölcsönös megértést megakadályozó, át nem hidalható ne­hézségeknek látszottak. A béke el fog jönni, ha minden asszony, minden anya, ha a népek anyáinak akarata megnyilvánul. Né­metország, Frankhon, Ausztria, An­glia, Ameria fiainak anyái, minden országoknak anyái hozzátok szólunk, várjuk válaszotokat! Egyesüljünk egy utolsó végleges győzelemre, anyai szeretetünk erejével győzzük le a gyűlölet hatalmát. Egy kórházszobából. (Háborús emlék.) Írta AYESHA. Kint tombol a gránátok zugó vi­hara , idebenn csöndes küzdelem fo­lyik az életért. Nagy fehér szobák, sok egyforma fehér ággyal. Mind­egyiken súlyos sebesültek, akiket a sors kifürkészhetetlen csodája raga­dott ki a pusztulásból. Arcuk bágyadt, apathikus, rajtuk a halál féktelen orgiáinak mélyszántása barázdáival, amelyek leérnek a lelkükig s most, szemrehányó tátongással, de könyör­telen követeléssel várják a terméke­nyítő fogantatását egy uj egészség­nek, egy boldogabb, derűsebb, mo­solygóbb jövendőnek. Az emberek szelíden beszélgetnek egymással sebesülésükről, a gránát csak sistergő pokláról és úgy meg­értik egymást a félelmek kegyetlen emlékénél, orosz, magyar, német, szerb, vagy akár ukrán nyelven is, mintha a szenvedések iskolája a bábeli zűrzavart is lebírná a leg­ideálisabb internacionáléban. Fájdal­muk ugyanaz, életük hajlékában megismerik egymásban az embert, elborul lelkükben minden gyűlölet, mindenféle mesterségesen szított el­lenséges érzés. Csak vérző sebek vannak, sorvasztó, marcangoló lázak­ban remegő, cserepes ajkak és szemek, amelyekben a halál me­redek szakadékain kóválygó lidérc­­fény ül. Még ott őrködik ágyuk fölött az iszonyat s álmaikban ott lebeg még mint bárányfelhő, tépett emberron­gyok foszlánya, de a lelkük már szabad a latrok uszításainak véres kancsukájától s a vak mámorok bóditó bűnétől. Hosszú fethargiából a mára ébredtek, életszeretettel uj életvágyódással. Megfogták m­ár a , percet, amely elébük dobbant s hálá­iért ragaszkodással csüggnek min­denen, ami közelebb hozhatja őket az élethez. Elhalványult lassan a végtelen menetelések fáradt önkívü­lete, az éjjelek és nappalok egybe­olvadt örökkévalósága. Visszatértek lassan apró örömeik pepecselő élve­zéséhez s a viharvert pipából apró füstbodrocskákkal küldték megköny­­nyebbült sóhajaikat a távolba. És amint beszélgetnek egymással a háború igazságtalan borzalmairól, csendes filozófiában bontakozik ki előttük az abszolút emberi értelem és erkölcs világa. Látták az ellensé­get a fájdalmak parokszizmusában. Hallották Isten, anya, feleség után sikoltani s megtört, röghöz tapadt lelkének mindent felejtő erőfeszí­tésével az életért esdekelni. Ők, akik idejutottak a tüzcsapáson át, megértették az apostoli emberszere­tet tanát. Most itt fekszik bágyadt tehetet­lenséggel ellenség, jóbarát. Egymásra utaltságukban a testvéri érzés erős nemes indái fonódnak ágyaik köré, így pihen most roskadt testük és üdvözlik örömujjongással a napot, amely aranykoronájának ködlő fá­tyolén át int üdvözlést a valóságra ébredőknek. És ők az itthonlevők a részvét és szánalom könnyes hídján át nyújtanak kezet messzi idegenbe száműzött bajtársaiknak, akiket or­szágok üszkös romjain keresztül ve­­tett ki az élet vajúdó méhéből. Oro­szok voltak ők, de itt csak emberek lettek. Szelíd, jámbor istenfélő em­berek, akik elh­agyatottságukban hat­ványozottan érezték a jóság és hu­manizmus áldását. A súlyos sebesültek között feküdt Varga György is, a negyvennégyes baka, aki szilaj örömmel eltelten, ősi erejének lázongásával sújtotta lángpaltosát az ellenségre. Küzdött, ölt és büszke elragadtatással kérke­dett az iszonyattal. Most ő is ide­­jutott súlyos sebével s úgy érezte, mintha minden elkövetett véráldo­zat most visszaesne reá, ernyedt testére. Mellette feküdt egy vak orosz, a golyó koponyáján futott át s elrabolta mindkét szeme látá­sát. Szomorú volt és hallgatag még orosz, testvéreivel se beszélt, csak mormo­gott bus­­mákat s az olvasót for­gatta kezeiben. Mereven bámult maga elé, mint aki elrobogni látja a BUDAPEST, október 12. (Tudó­sítónk jelentése.) Egy fiatal pesti bakteriológus, Schutz Vladimir dr., az Auguszta-kórház bakteriológiai laboratóriumának osztályvezetője, ki­tenyésztette a spanyol nátha kóroko­zóját és az általa készített szérummal teljes sikerrel beoltásokat eszközölt. Kutatásai még nem teljesek, de rend­kívül sokat ígérők. Tizennégy katonát oltott be a szérumával s a katonák, akiken a spanyol nátha tünetei jelent­keztek, huszonnégy óra múlva nem­csak hogy lázmentesek voltak, de a betegségnek alig volt a nyoma fölis­merhető rajtuk. Schultznak a Párisi­ utca 10. számú házban van a bakteriológiai intézete. Schultz huszonkilenc éves, komoly fiatalember. Elmondta, hogy osztrák származású, a gráci egyetemen vég­zett, de előbb Mecsnikoff tanítványa volt Pétervárott. Most, mint katona, az Auguszta-kórház bakteriológiai laboratóriumában van beosztva osz­tályvezetői minőségben. A laboratórium három szobából áll, a nagyterem az utcára néz és igazán tökéletesen van fölszerelve. Nagy hűtőszekrények, telve Schultz legfrissebb készítményeivel, nagy üvegharangok, amelyekben váladékot vizsgál és néhány száz, mindenféle színű, cseppfolyós anyaggal telt ep­­rovetta. Megmutatja azt a két kém­csövet, amelyben a spanyol nátha baktériumait kitenyésztette. Az egyik­ben glycerines bouillon van, a má­sikban emberi savóval kezelt bouil­lon. Szürkés tűhegynyi szemcséket látunk a készítményekben, — ezek a bacillusok. Magyarázza, hol tart a kísérletei­vel . ' — A legközelebbi napokban or­vosi szaklapban fogom publikálni az eredményeket. Önnek most nép­szerű modorban fogom elmondani eljárásomat, de ezt se szívesen, mert hiszen az egész dolog az or­vosokra tartozik és­­ nem a közön­ségre. Mikor kitört az epidémia rögtön megkezdtem a kísérleteket. Első esetem mindjárt a házban volt, sőt a laboratóriumban, Kertész Gizella dr. betegedett meg a spa­nyol betegség tünetei között. Nyál­­kájából kitenyésztettem a Preuma­­bacillus Friedlaendert és a prepará­tumból több esetben végeztem be­oltásokat a hasonló influenzaszerű megbetegedéseknél. A Friedlaender­­féle bacillus minden spanyol nátha esetnél föltalálható, de a Pfeiffer­­féle bacillusok csak egyes esetekben. A Frielaender-bacillusok kitenyész­tése igen nehéz, mert a bacillusok csak egy vérsavóval telített táptala­jon mutatkoznak. A szérummal ti­zennégy katonát oltottam be igen jó eredménnyel. Huszonnégy óra múlva a láz elmúlt és negyvennyolc óra múlva már nyoma sem volt a betegségnek s a páciensek fönt jár­hattak. Újabb eseteim is vannak, tegnap is körülbelül tíz katonát ol­tottam be, azonkívül több privát pá­ciensemet s most várom az­­ered­­­ményt. — Tudomásom szerint a Fried­laender-bacilust a spanyol nátha kap­csán mindeddig nem sikerült kite­nyészteni az orvosoknak. Ennek oka az, hogy nem találták meg a meg­felelő metódust. Ugyanazon módszer­rel, amellyel a nyálkából tenyésztet­tem ki a Friedlaender-bacillust, a a vérből is ki akarom most tenyész­teni. Ha ez sikerül, akkor valószínű, hogy a járványt ez a Friedlaender bacillus idézi elő. — Három hét előtt olvastam, hogy Nestlinger dr., a II. szemészeti kli­nika tanársegédje szintén arra a ta­pasztalatra jutott, hogy a spanyol náthánál kezdetben föllépő kompli­kációkat valószínüleg a Friedlaender­­féle bacillus idézi elő s megemlítette, hogy szérumkezelést kellene alkal­mazni. Ezeket mondta el Schultz Vladi­mir de., aki tovább is buzgón kísér­letezik s valószínüleg már a közeli napokban olyan eredményre jut, hogy a gyakorlatban is általánosan keresztülvihető lesz a szérum alkal­mazása spanyol nátha megbetegedé­seknél. Ez Európára szóló nagy vív­mány lesz. És egyben kiderül, ami után eddig hiába kutattak, hogy milyen bacillus okozza a spanyol náthát. t­ astmmmmmmmm A spanyol nátha szérumát föltalálta egy pesti bakteriológus, a betegek huszonnégy óra alatt kigyógyultak. ■■mmmamwmi&mKBXR • Hégi napon bel összeül a mopp képvisehár. BUDAPEST, október 12. (Telefon­­jelentés.) Laehne Hugó ma délelőtt a Ház elnökének átnyújtotta a Ház összehívására vonatkozó ívet. A hat­van aláírás az ivén rajta van, annak ellenére, hogy több Apponyi párti képviselő utólag törölte az ívről a nevét. A házszabályok szerint a kép­viselőházat az összehívást kérő ív benyújtásától számított négy napon belül össze kell hívni. _ 102­­­211 és antifi selyemfényű p . Mihály és fia szőnyegárus házában, Stárász-u. 12.

Next