Szeged és Vidéke, 1918. november (17. évfolyam, 244-268. szám)
1918-11-01 / 244. szám
ségének, a forradalmi átalakulásnak szimbolizálására a munkát ebéd után mindenütt beszüntette, és délutánra népgyűlést hív össze azzal a programmal, hogy a népgyűlés kikiáltja a köztársaságot. A szociáldemokrata párt határozatát tett is követte és a szocialisták fegyelmükkel, szervezettségükkel olyan imponáló, hatalmas tüntetést, olyan mindenkit magával ragadó, soha még nem látott vérnélküli forradalmat csináltak, amelyhez fogható ebben az országban soha még nem volt. A szocialisták népgyűlése. Már a kora délutáni órákban kezdetét vette a népvándorlás a Klauzáltér felé. Fél három órakor ezrével álltak a tömegek a Kossuth-szobor körül és úgy elborította a teret az újonnan érkező emberáradat, mint a tenger fékevesztett hullámai. Három órakor vonult föl a szociáldemokrata párt katonazenével és vörös zászlóval az élén. A pártzászló mögött a szervezett munkásság beláthatatlan tömege sorakozott. A párt vezetősége a Kossuth szobor előtti pódiumról beszélt, amíg ugyanakkor a 30—40 ezer főnyi tömeg másik részéhez a Nemzeti Tanács szegedi intézőbizottsága az Ormódi-ház erkélyéről szólott. A Kossuth-szobor előtti népgyülést Munkácsy István nyitotta meg; elnöknek Ábrahám Mátyást, jegyőnek Holló Jenő dr.-t választották Ábrahám Mátyás a gyülés megnyitása után a nap jelentőségét méltatja. — Tudják elnök, — mondotta — hogy a mai napon egy uj Magyarország születik. Magyarországnak nem kell többé dinasztia, nem kell az osztályuralom, nincs szükség azokra a férgekre, amelyek a nemzet testén élősködnek. Magyarország köztársaság lett. (Hatalmas, percekig tartó éljenzés.) Abban a nagy munkában, amely most folyik az önálló, független, demokrata magyar köztársaságért, mindenkinek kötelessége részt venni. Kormányos Benő dr. lendületes szavakkal ismertette az eseményeket. Rámutatott arra, hogy a reakciós elemek nem fogják egykönnyen kiadni a hatalmat kezükből és ha most csatlakoznak is minden ellenállás nélkül, jó lesz figyelemmel kísérni őket. Herczeg István, a Szeged és Vidéke szerkesztője a forradalmi átalakulás szükséges következményeire mutatott rá. Azok az autokratisták és kapitalisták, akik csinálták a háborút, nem ilyennek akarták a célt és nem ennek képzelték a végét. Az ágyuk még dörögnek, a világ négy sarka csupa láng és úgy születik meg a magyar köztársaság, a népuralom és a szabadság, mintha eddig is mindenki ezért küzdött volna. A harcnak, a bátor előretörésnek, még sok feladata van. A feudális, konzervatív osztályuralom hidrafeje marásra készen leskelődik, a reakció százkarú polipja halálos szorítást szeretne adni az álpáthosz ölelése helyett. Az emberek szabadsága, boldogulása, a béke elérése csak úgy lesz biztosítható, ha a forradalom vívmányait további erélyes, önfeláldozó és óvatos munkával viszik teljes diadalra. A becsületes, meggyőződéses, szókimondó sajtó ebben mindig segítségre lesz. Turcsányi Imréné dr.-né a szegedi feministák csatlakozását jelenti be lelkes szavakkal. A feministák eddig is a háború ellenségei voltak, eddig is ott küzdöttek a jogkiterjesztés és a nemzeti önállóság zászlója alatt; eddig is a békét követelték, örömmel üdvözlik tehát a Nemzeti Tanácsot és a magyar köztársaságot. A Nemzeti Tanács szegedi végrehajtó bizottsága nevében Nemes Lajos szólalt föl: " A Nemzeti Tanács holnap nyilvánosan kihirdeti magát, hogy tudomást szerezzen róla mindenki. (Lelkes éljenzés.) Most már csak egy kötelesség van, hogy mindenki pártjával együtt lépjen be a szociáldemokrata pártba, mert a nagy munkát elvégezni csak úgy lehet, ha mindenki a párt zászlója alá csatlakozik. Most nem az a fontos, hogy ma lemond a dinasztia, hanem hogy megóvják a belbékét és követeljék az azonnali béke megkötését. Most gyors átalakulásra van szükség, a lassú forgás itt már nem elég. Végül bejelentette, hogy vasárnap újra népgyűlés lesz. Szegő Endre szólott ezután röviden, majd Ullmann Sándor javaslatára a népgyűlés követelte, hogy a Katona Tanács fogadja kebelébe fabódy ezredest, Széli István szakaszvezetőt, Czimmer huszárezredest, Hollós József dr.-t, Ullmann Sándort és Gál István közlegényt. Végül Széli István és Széli Juliska beszéltek s beszédüket hatalmas lelkesedés kisérte. Az erkély előtt. Délutáni három órakor a Kárászház erkélyéről is megnyitották a népgyülést. Becsey Károly dr. a tömeg hatalmas lelkesedése közben jelentette, hogy a nemzet kezébe vette sorsának intézését. A Nemzeti Tanács valósítja meg azokat az eszméket, amelyek a magyarság vérévé vált történelmi óhajai. (Dörgő éljenzés) A szegedi Nemzeti Tanácsnak gondja lesz rá, hogy az átalakulás Szegeden föl ne borítsa a rendet. A nagy tapssal és lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéd után, Fülöpp altábornagy jelentette be csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. Deitre János dr. tiszti ügyész a városi tisztviseők csatlakozását, Csabai Sándor a Máv. alkalmazottak csatlakozását jelentette be. Hollós József dr. arról szólt, hogy ezer esztendei küzdelem után megnyílt a boldogulás kapuja az ország előtt, amelynek a dolgozó népé kell lenni és kell, hogy vége szakadjon a grófi uralomnak. Almássy Endre koronázási ünnepnek mondja a mai napot, a trónra, a sokat szenvedett magyar nép ül. Móra Ferenc arról beszél, hogy a történelem tanítása szerint a forradalmak a kékszemű tavasz szülöttei. A mi forradalmunkat a szürke ősz szülte s talán azért kellett félni tőle, hogy meg se születik, vagy vetélt lesz. A szegedi intézőbizottság tagjai, akik reszkető szívvel álltak a napok szülőágyánál, nem hittek a forradalomban. Hogy kitört a forradalom és hogy a köztársaságot elletik az országban (tomboló lelkesedés), azt a Bécsből Gödöllőre költözött kamarillának köszönhetjük. Tabódy ezredes a honvédek csatlakozását, Jánossy Lajos a postásokét, Hoffer Jenő a magántisztviselőkét jelentette be. Becsey Károly dr. ezután záróbeszédében fölolvasta Kossuth Lajos esküjét, amelyet a kormányzó hetven évvel ezelőtt ugyanarról a helyről mondott. Hatalmas karderdő emelkedett a levegőbe s a tisztek, katonák, polgárok dörgő hangon mondták utána Kossuth ur életre kelt szavait. A népgyűlés után a szociáldemokrata párt fölvonulást rendezett. Kö-A háború negyedik hónapjában 1914 december havában a budapesti államrendőrség egyik kirendeltsége Czövek Sándor fogalmazó vezetése alatt megjelent Szegeden s letartóztatta Meinx Walter élelmezési főhadnagyot, a szegedi cs és kir. fiókélelmezési raktár vezetőjét, a mellé beosztott Szaib József és Makovecz Adolf őrmestereket, több szegedi nagykereskedőt, közöttük Pick Jenő szalámigyárost és Domán Mátyás szőnyegnagykereskedőt. Az a gyanú merült föl ellenük, hogy Meinx Wallerral hadseregszállitási szerződéseket kötöttek s úgy őt, mint az őrmestereket megvesztegették s a kötött szerződések teljesitése körül súlyos visszaéléseket követtek el. A polgári állásban levő kereskedők ügyében a polgári büntetőbíróságok még 1915. év végén hoztak rendkívüli súlyos ítéleteket, a katona vádlottak ügyében azonban csak 1917 szeptember 15-én kezdette meg a főtárgyalást Szegeden a temesvári cs. és kir. hadosztálybiróság kirendeltsége. A tárgyalás első hetében a vizsgálati fogságba helyezett katona vádlottakat a haditörvényszék szabadlábra helyezte. A főtárgyalás 1918 június haváig tartott, ettől kezdve pedig a bíróság tanácskozott, meghozta ítéletét, amelyet a szegedi királyi törvényszék esküdtszéki nagytermében csütörtök este nagy érdeklődő közönség előtt hirdetett ki Stössinger Benno dr. százados hadbíró tárgyalásvezető. A hadbíróság Meinx Walter élelmezési tisztet huszonnégy rendbeli különböző bűncselekmény, csalás, sikkasztás és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt a hadseregből való elbocsájtásra, érdemrendjei elvesztésére, valamint a törvényes kártérítési kötelezettség megállapítása mellett négy évi súlyos börtönre (minden év hatodik hónapjában magánzárkával szigorítva) és háromszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A bíróság Meinx büntetésébe beszámított két és fél évi vizsgálati fogságot. Szaib József őrmestert huszonhárom rendbeli különböző bűntettekért és vétségért tartalékos élelmezési katonává való lefokozásra, katonai szolgálati érmeinek elvesztése mellett három és fél évi súlyos börtönbüntetésre ítélte, a vizsgálati fogságot nála is betudva a büntetésbe. Makovecz Adolf őrmestert több rendben különféle bűncselekményért lefokozásra, érmei elvesztésére, három évi és egy hónapi súlyos börtönre ítélte, büntetésébe beszámítva másfélévi vizsgálati fogságot. Pick Jenő tartalékos főhadnagyot rend és fegyelem ellen elkövetett vétségben találta bűnösnek a hadbíróság, amelyet azáltal követte el, hogy Meinx Walternek, akivel szállítói összeköttetésben volt és Szaid külbelül 25—30000 ember vonult végig a vörös zászló alatt a városon. Kimentek a 46 os laktanyába, ahol a foglyokat a tömeg közbelépésére szabadon bocsájtották. Innen a tömeg zeneszó mellett a szociáldemokrata párthoz tért vissza. őrmesternek ötven koronát ajándékozott, anélkül azonban, hogy ezzel az ajándékkal azt akarta volna, hogy hivatali kötelességeiket, illetve pártatlanságukat megszegjék. Meinx és Szaib egyébként Pick Jenő érdekében — az ítélet megállapítása szerint — ilyen kötelességszegést el sem követtek. A hadbíróság Pick Jenőt minden egyéb vádpont alól való fölmentése mellett hét napig szobafogságra ítélte. Domán Mátyás népfölkelő hadnagyot négy rendbeli rend és fegyelem elleni vétség elkövetésében mondta ki bűnösnek a hadbíróság, amelyet azáltal követett el, hogy Meinxnek különböző lakásberendezési dolgokat és Szaidnak is ilyesmiket ajándékozott, holott ezekkel szállítási összeköttetésben volt. Továbbá Reiter ezredorvosnak a vizsgálati fogságból egy levelet csempészett ki és egy fogházőrt 20 korona ajándék ígérete mellett kötelességszegésre akart rábírni. A bíróság minden egyéb vádpont alól fölmentette Dománt, akit hét napi szobafogságra ítélt, amelyet épp úgy, mint Picknél, a több mint két évi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. A többszáz oldalas ítélet indokolásának felolvasását éjfél után félbeszakították az idő előrehaladottsága miatt és folytatását november 4 én délelőtt kilenc órára tűzték ki. Ily körülmények közt az ügyész, a védők és a vádlottak jogorvoslat tekintetében még nem nyilatkozhattak, így tehát az ítélet még nem jogerős. Szeged egész társadalma feszült érdeklődéssel várta a hadbíróság ítéletét, mert két köztiszteletben álló szegedi előkelő kereskedő fölött is ítélt a haditörvényszék. A bűnper kezdetén elveszetteknek tartották őket is, épp úgy, mint a polgári büntetőbíróság által 4-8 évi fegyházra ítélt szegedi kereskedőket. Hihetetlennek tartották, hogy a bíróság évekig vizsgálati fogságban tartson polgárokat, tiszti rangban lévő katonákat. A hadbíróság ítélete méltán meglepheti a kétkedőket, mert ime Pick Jenő és Domán Mátyás vádlottakat, miután előbb 33 havi vizsgálati fogságot elszenvedtek, a hadseregszállitási vádak alól fölmentette s mindössze apróbb szabálytalanságok miaatt 7—7 napi szobafogságra ítélte őket. Nagy megnyugvásunkra szolgál a haditörvényszék körültekintő, alapos és gyönyörűen megokolt ítélete s ha a fölmentett vádlottak áratlanul elszenvedett vizsgálati fogságukért nem kaphatnak is elégtételt, az ítélet visszaadja nekik és családjuknak becsületüket s őket a dolgozó munkástársadalomnak. A fölmentő ítélet híre még a késő esti órákban városszerte elterjedt és a barátok, ismerősök és tisztelők telefon üdvözlésekkel árasztották el a Domán és Pick családokat. ítélet Ifienix Halter cs. és hírélelmezési főhadnagy és társai bűnügyében. Pick Jenő főhadnagy és Domán Mátyás hadnagy szegedi nagykereskedőket a hadi törvényszék fölmentette. iJEftBDUgJUUUft 1518 november 1 —^—— -rin-11»/.