Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-09-18 / 207. szám

XX. évfolyam, 127. száza. Szeged, 1919. szepteraber 18. # Csütörtök Egyes szára ára filér. Megjelenik minden reggel Egyes szám ára: 30 fillér. Vidéken.. .... ..40 • SZECS­EZDI ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEM •A évre .......... 25 K VIDÉHEIl Ví évre w M .. t. M .. .. 30 K 1 hóra 10 K I SS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal SZEGED jókai­ utca 4. szám Telefon­számok: 252 és 12­.A2 Felelős szerkesztő: ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos : ENDRÉNYI LAJOS újromda- és hírlapkiadó vollUsaU rt Igazgató : RÁCZ ANTAL . Az osztrák példá. A bolsevista, a nemzetközi destruk­tív elemek a magyar tanácsrendszer bukása után, úgy látszik, Bécsben ütöt­ték fel tanyájukat. A lelkiismeretlen kufárok és üzérek, miután a félreve­zetett és becsapott magyar népet kira­bolták, kifosztották, most az osztrák fővárosban próbálkoznak , folytatják lélekölő és nemzetrontó munkájukat. A sajtóban, az utcán, nyilvános és zárt helyiségekben féktelen módon folyik az agitáció, a guruló rubelekkel és koronákkal folytatott aknamunka. A helyzet az osztrák fővárosban ro­hamosan és veszedelmesen tolódik el balfelé. A parlamenttel, a kormánnyal szemben a hatalom mindinkább a gombamódra szaporodó munkás és katonatanácsok kezeibe csúszik át, ame­lyek, mint mellékkormány, rendelkezési jogokkal is felruházzák önmagukat.­­ A veszedelem nagyságát élénken illusztrálja a bécsi, de különösen a vidéki osztrák polgárság ideges visel­kedése. Mindenfelől szervezkedési hírek érkeznek. Az ország minden részéből küldöttségek, deputációk keresik fel a kormányt, erősen követelik a basáskodó tanácsok feloszlatását, a mindinkább veszedelmessé váló, nem osztrák honos idegenek kiutasítását, a Bécsben sza­badon járó-kelő és az öreg közbiz­tonságát veszélyeztető volt magyar nép­biztosok és proletárkorifeusok mielőbbi eltávolítását az országból. A polgári szervezkedés, amelynek hasznát és szükségességét különösen a németországi Spartacu­s mozgalmak si­keres elnyomása és letörése, a mun­kásság sztrájkjával szemben, a polgárok, a termelők sztrájkja fényesen igazoltak, úgy látszik, megtermi gyümölcseit a Lajtán túl. A nemzet nyomására a kor­mány máris energikus rendszabályokat léptetett életbe. Elhatározta és a leg­rövidebb időn belül végre is hajtatja a háború alatt Bécsben és Ausztriában megtelepedett összes idegenek össze­írását, ott szerzett vagyonuk eredetének kipuhatolását és a politikailag megbíz­hatatlan, a közbiztonságot veszélyeztető egyének azonnali kiutasítását. • Ausztria és a bécsi kormánynak ezt­­az állásfoglalását feltétlenül kívánatos ■és sürgősen szükséges volna, hogy a magyar kormány is magáévá tegye. Budapest és egyes nagy városok, úgy Szeged is, a háború alatt valósá­­­gos fészkei, melegágyai lettek a volt Monarkia északkeleti tájairól és a köz­ponti hatalmak által megszállva tartott orosz területekről idesereglett, üzérkedő láncos, foglalkozás nélküli, de nagy lábon élő kétes exisztenciáknak. Magyarországnak ma először nincsen módjában eltartani a sok idegent, más­részt nincsen szüksége az országnak még több árdrágítóra, herére, semmit­tevőre akkor, amikor a szerencsétlen ■gazdasági helyzet alakulása folytán sa­ját fiainak alig tud kenyeret, munkát juttatni. Az út mindenfelé szabad. A háború elmúlt és semmi sem ak­adályoz már egyetlen idegent sem, hogy el­hagyott tűzhelye mellé, hazájába, ille­tőségi helyére visszatérjen.. Elég tapasztalattal szolgált a proletár­­diktatúra az ő­­nemzetközi ezredeivel és más nemzetközi alakulataival. A magyar nép szemtől-szemben látta és saját bőrén keservesen tapasztalta a nyűgöt, a hálátlanságot, amellyel a szí­­­ves vendéglátásért ezek az existenciák Kunok uralma alatt megfizettek. Ezek után szolgáljon mintaképül Ausztria, Bécs, az osztrák kormány in­tézkedése, a magyar hatóságoknak. A bolsevista rendszer bukása után a ma­gyar nemzet sokkal inkább és erélyeseb­ben követelheti saját kormányától a haladéktalan intézkedést a nem kívána­tos idegen existenciákkal szemben, mint azt az osztrák polgárság odaát megte­hette. Reméljük, hogy kormányzati ha­tóságaink tudják és nem mulasztják el e téren teljesítendő kötelességeiket. Lovászy Márton a helyzetről. Lovászy Márton egy hírlapírónak ki­jelentette, hogy téves az a híresztelés, hogy az antanttől formális megbízást kapott volna kabinetalakí­tásra. De az augusztus 23 iki Cemenceau-távirat alapján a koncentrációs kabinet meg­­alakítása súlyos külpolitikai okokból elkerülhetetlen s ezt immár az ország közhangulata is, mint elodázhatatlan szükségszerűséget érzi és kívánja. Ez okból úgy látszik, a mai kormányzó pártok is keresik az elhárítatlanul ezen az alapon való megoldást. Lovászy ki­jelentette, hogy a koncentrációs kabinet megalakítására vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. Börtönvizsgálat. De Tournadre tábornok, francia vá­­roskormányzó tegnap elrendelte, hogy egy bizottság vizsgálja meg a szegedi börtönöket, fogházakat. A városkor­mányzó egy kiküldöttje is részt vesz a bizottságban, amely ma délelőtt kezdte meg működését. A városkormányzó a bizottságban való részvételre a főispáni hivatalt, az államügyészséget és a rendőrfőnöksé­get kérte föl. Dobay Gyula dr főispán elfoglaltsága miatt nem vesz részt a bizottságban, helyettesítésére Simkó Elemér dr tb. városi főügyészt kérte föl. Harsányi Elemér dr helyettes fő­­államügyész, az államügyészség veze­tője személyesen fogja megvizsgálni a börtönöket a bizottsággal, a rendőr­főnököt Zboray Jenő dr. rendőrfogal­­mazó képviseli. A francia tábornok tudni akarja, h­ogy a politikai foglyok miért vannak letartóztatva, milyen elbánásban része­sülnek, testi fenyítékben volt-e részük. A városkormányzó a legbehatóbb, min­den részletre kiterjedő vizsgálatot ren­delte el és az eredményről sürgős je­lentést kér. A tábornok a jelentés alap­ján bizonyos esetekben föntartotta ma­gának a döntést. A bizottság a Csillagbörtönben, az ügyészségi és a rendőrségi fogházban és valószínűleg a katonai fogházban is vizsgálatot fog tartani. A Dugonics Társaság érdekes ülése. Nagy Zoltán terv. lire a Dugonics Társaság tagja indítványt adott be a Dugonics Társaság elnökségéhez, hogy azon tagok, akik a kommunizmus ide­jén vétettek a nemzethűség ellen, törülje tagok névsorából. Az igazgató­tanács foglalkozott az indítvánnyal és a kö­vetkező megállapodásra jutott: A Dugonics Társaság, mint tisztán irodalmi testület politikával soha nem foglalkozott és attól most is, a jövőben is távol tartja magát. Tény az, hogy a Társaság egyes tagjai a letűnt hónapok politikai mozgalmában részt vettek, ez azonban tagsági voltukat nem érintheti. Társaságnak való felelőségük csak ott kezdődik, ahol az alapszabályzat 15. §-ának c. pontja vonatkoztatható rájuk, ha t. i. politikai szereplésük közben megbecstelenítő cselekményeket kö­vettek el. A Társasg bármely tagjával szem­ben megbecstelenítő cselekmény fenfor­­gását csak akkor állapitható meg, ha azt arra kiadott fórum konstatálja. Minthogy jelen esetben még ilyen me-­ állapításra hivatkozni nem lehet, alátire ilyen megállapítás még nincs^ az önök­­ség javasolja, hogy az­gazgató­ tanács az indítvány fölött egyelőre térjen napi­­renden, annál is itkább, m­ert h­as­ványozó az írásos indítványában ígért konkrét eseteket nem terjesztette be. Az elnökség annál indokoltabbnak tartja ezt az álláspontot, mert tudomása van róla, hogy az itt indítványozotthoz ha­sonló eljárás iránti mozgalom országos tekintélyű egyesületeknél is megindult, egyelőre ismeretlen eredménnyel s az elnökség sem célszerűnek, sem ildo­mosnak nem vélné ha társadalmi és tudományos társulatok részéről való politikai bíráskodásban a Dugonics Társaság statuálna példát. Nem minden lakbér emelhető. Szeged, szept. 16. A francia városkormányzóságnak még májusban kibocsájtott rendelete értel­mében a házigazdák 25 százalékkal emelhették a lakbéreket. A rendeletből kifolyólag előfordultak olyan vitás ese­tek, amikor a bérbeadó és a bérlő kö­zött fennállott és több évre érvényesí­tett bérleti szerződés esetében is történ­tek lakbéremelések. Dobay Gyula dr. kormánybiztos­főispán átiratot intézett ez ügyben a francia városkormányzóhoz, melyben kéri egy újabb rendelet kiadását arra nézve, hogy a francia városkormányzó­­ság által kibocsájtott lakbérleti rendelet az érvényben lévő jogot megsérteni nem kívánja, tehát akként értelmezendő, hogy szerződés esetén a lakbér nem emelhető fel, ha a két fél között az időre nézve is megállapodás jött létre. A szerződési kikötések ellenére hozott ítéletek tehát végre nem hajthatók, mert a rendelet csupán azon bérletekre vo­natkozik, melyek a rendkívüli állapotok fenn nem forgása esetén a lakbérleti szabályok szerint felmondhatók vol­nának. Öt kilóig lehet élelmiszert vinni­ Mint ismerős, Ostrorog ezredesnek, a nemzetközi élelmezési bizottság el­nökének rendelkezésére, e bő 12­ év 5 napra beszüntették az élelmiszerszál­­lítási engedélyek kiadását. Ma ismét megkezdődtek a kiviteli engedélyezések, azonban csak az utazás tartama alatt szükséges élelmiszer meny­­nyiségre adnak engedélyt, ami nem le­het több­et, esetleg hat kilogrammnál. Séta a hetivásáron. Reggel 7 óra. Mozgalmas élet a piacokon, hullámzó tömeg a reformá­tus templomtól a városi felsőkereskede­­mi iskoláig. Néhány tanyai kocsi vesz­tegel még a Püspök-téren, a többi vissza is ment már. Nagy áru kínálat mindenfelé. — Ebből a jő­mákból. — szólít meg mindjárt az üzletvezetőségnél egy kofa. Szép mák, jó mák, idei. — Hogy literje? — Magának fiatalember, 12 korona. — Köszönöm — mondom és egy szomszédos kofa már dinnyével kínál. — Nem kilóra megyen, hanem da­rabra. Ez a nagy 2 forint. Hiába*,gondolom, a fogalmak vál­toznak. Akkora a dinnye, mint egy gyermek fej. Ez most nagy. Az előbbi mákos kofa visszakiált: — Mérem 9 koronáért is. Egy kofa elébem tart egy csirkét úgy, hogy nem tudok tovább menni. — Fogja meg. — mondja türel­metlenül. Megfogom. Könnyű. Kék a furca, sovány. — Ilyen jót még nem evett. Ne sajnálja érte a 36 pöngét. Hiába, sajnálom. A Mikszáth Kálmán­ utcában bazár­árut és hamis ékszereket árulnak. — 3 korona a világ legjobb légy­csapója. Keményfa és valódi bőr. Valaki megjegyzi: — Nincs már légy. Majd lesz — hangzik rá a vá­lasz. Török Miska, a Mars-tér hőse, régi daloskönyveket árul : — Egy korona Haverda Mariska élettörténete. Utánnyomás tilos, min­den jog fentartva. , Van aki vesz. Egy külvárosi menyecske pikáns le­velezőlapok iránt érdeklődik. Török­ Miska kijelenti, hogy van raktáron, de otthon. A menyecske megígéri, hogy meglátogatja. Török Miska azután a „Dánosi rablógyilkosságot“ kínálja, ami szintén hamarosan el kelt. Nagy drágaság és általában véve ár­emelkedés volt észlelhető mindenfelé.* Egy kilogramm disznóhús 18—20 fo­rintba került, de a­ kora reggeli órák­ban. A város bódéjában kiárusítása került ma 3 mázsa fehértói hal 8 ko­ronájával kilónként. Hét órára keszeget sem lehetett már kapni. A bodomi termények árai a követ­kezők voltak: főző­tök 40 f., l kigr.

Next