Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)
1922-04-29 / 102. szám
J V.. .'/- /|/ ^ A-//* bl‘ /jt 'm ^ * Sz.nmbfl V J*:?£gyes siáai ára Blndeneaf csalodenlit S koron ELŐFIZETÉSI AR tlKbVfiKH V* éwe * « .i V.V « IS 1 hóM . » M W K VIDaKKfl Vi évre »••««••••*•• 240 K 1 hóra 80KFRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP „ICS szám ára ^ korona I *-,c,£üsé” es líiadóiivatali Telefon számok i 12-02 Ji 2-S» felelős szerkesztfi: WEINER SÁNDOR iUadótuUúdooos ■ 'VI LAJOS ENDREíN*. -Ctert ajroaaa és blriapkladi sáli«.. l0UcsaMi RACZ ANTAI. Karrier. Magyar termány magyar földön aligha futott m^ . ilyen gyors és szédületes karriert, mint az idei tavaszon a hagyma. Ára ma már a húsét is fölfilmulta, pedig vakmikor, nem is olyan r^en — nagyon szerényen húzódott m^ az olcsó, alig néhány filléres tömegélelmezési cikkek sorában. Szép a karrier és irigylésreméltó. Bizonyára örömmel tölti el a boldog hagymatermeld lelkét ia portékájának ez az előrerugaszkodás, de ugyanakkor fájdalmas keserűséget okoz tűnedélyes ára annak a szegény polgárnak, akinek most már nemcsak húsra, hanem hagymára sem jut garaba. Érdekes és jellemző tünet ez a túlhajtott ár, de egyben tanulságos pldája annak, hogy a rossz és megbízhatatlan becslés milyen káros következményekkel járhat. Magyarország, amelynek ma esetlen valutajavító faktora a keviteli mérlege, minden, idehaza fölösleges termelvényét jó áron igyekszik a külföldön elhelyezni, őszszel a kormány éppen ebből a célból felbecsületi és nyilvántartja a közszükségeti cikkoió mennyiségét, hogy levonva abbóla belső fogyasztásra megkívántakat, miállapítsa azt, hogy mennyi a fölösleg, mely idegen valutáért idegen földre vándorolhat, így történt a hagymánál is. A makói bölcsek azonban, hogy ahogy nem, néhány vagonnal elszámították magukat és mire elérkezett a tavasz, elfogyott a hagyma is. Már pedig ami nincsen, vagy amiből nincsen elég, az után a természet törvényei szerint nagy a kereset. Ez a kereslet és a nincs hajtotta fd a jámbor portékának az árát a mostani 160 koronáig, tehát olyan árig, amelyért külföldön az innen elvitt hagymából a dupláját, sőt majdnem a háromszorosig meg lehet most venni. De más tanulságot is rejt magában ez az ár. Ma a kivitel a legjobb üzlet és nem csodálatos tehát, ha mindenki, akinek csak módjában áll, ezzel az üzletággal foglalkozik közvetve, vagy közvetlenül. Folyt a vásárlás az egész országban nemcsak hagymában, de élő állatban. Vándorolt ki a külföldre a magyar jószág, itt a nagy kereslet folyain hiány állott be, amely a húsárakat folyton és folyton fölfelé hajtotta. A nagy drágaság végül itt is kényszerítette az államot, amelynek minden polgára érdekét egyformán kell a szívén viselnie, a radikális beavatkozásra. Beszüntette az állatkivitelt és addig meg sem kívánja engedni, míg a kínálat és kereslet megint egyforma arányba nem kerül és a fogyasztóközönség teherbírásához nem alkalmazkodik. Ma az ősszel olcsón összevásárolt és kiszállított hagyma helyett odajutottunk, hogy drágább áron vissza kell vennünk saját portékánkat a külföldtől, hogy a télen potom árért összevásárolt és kiszállítottjószágok miatt borsos áron kell megfizetnünk saját termelésű húsúnkat. Legyen ez a két szomorú tapasztalat az állam, a magyar közönség részére is kellő tanulság, hogy oevigyázattal kel mindent intézni, ami a polgárok zsebét és gyomrát illeti. Az a gazda, az a hagymatermelő, aki az ősszel a télen olcsón eladta a külföldi szállítóknak hagymáját, jószágát, épp úgy vesztett azon, mint ma a fogyasztó, aki ennek levét issza- Egészséges csakis úgy lesz a magyar közgazdasági éld, igazságos csak úgy lesz mindenkinek teherbirja, ha azok, akik az ország, a nemzet sorsát intézik, a rendkívüli idők rendkívüli tapasztalatai alapján úgy intézik azt, hogy a nyújtózkodás arányos legyen minden taen azzal a takaróval, amelyet magunkra húzhatunk. 1 mai srarihatételnyi az angol aisliházban. Londonból jelentik: Wodgewood ezredes, a nagy magyarbarát angol képviselő az alsóházban interpollációt terjesztett be a jóvátétei bizottságnak Magyarországgal szemben legutóbb támasztott ama kérddéséről, hogy szarvasmarhát szállítsanak ki jóvátétd cimán. A béke és az újrafdépítés érdekében helyénvalónak látja, ha szüntessék meg végre ezeket az követdéseket a tönkrement és éhező országokkal szemben. Hilton Young államtitkár úgy válaszol, hogy a jóvátétti bizottság a szüksges vizsgálatok megértése és a magyar kormány írásbeli beterjesztése után meggyőződött arról, hogy a kis mennyiségű szarvasmarha, amelyet Magyarszágtól követeltek, nem haladja túl Magyarország teherbírását és ezee nem ártanak Magyarország szociális érdekeinek. Wedgewood azután azt kérdezte, hogy ez a körddés az utolsó-e, amelyet Magyarországgal szemben támasztanak. Young úgy választat, hogy ez a kérdés a jóvátételi bizottsá iátás^^'-'ide tartozik. r | ronok által raboltá a boltiuik tulajdonjoga. A romái megszállás idején a megszállók tömeges rekvirálásokat hajtottak végre. Az elrekvirált jőszigokat, gazdasági gépeket azonban csak részben szálították el, egyrészét dárverezték, vagy eladták. A megszállás után a tulajdonosok közül számosait feismerték jószágaikat vagy egyéb tulajdonukat és az új tulajdonostól visszakövetelték. Emiatt számos per indult meg, de a bíróság nem hozott egységes határozatokat. Az ügyek elvi döntés végett a Kúriához kerültek, amely Thöry Gusztáv dr. elnöklete melett úgy döntött, hogy az elrekvirált javak az eredeti tulajdonost illetik, mert a megszállóknak csupán a hadsereg céljaira volt joguk rekviráltatni, nem pedig ezen javak értékesítése céljából. Az új tulajdonosok, bár jóhiszeműleg szerezték meg ezen javakat, ezek mégis azt a tulajdonost illetik meg, akiktől elrekvirálták. A Kurta döntése most érkezett le a szegedi bíróságokhoz, úgy hogy a jövőben a határozatokat ily értelemben hozzák meg. A génuai konferencia. A génuai konferencia első ülésszaka előreláthatólag május 1-én befejeződik és utána rögtön megkezdik a második ülésszakot, míg Lloyd Georgenak arra az indítványára vonatkozik, hogy az államok 10 évre békepaktumot kössenek. Ez azonban súlyos dió, mert Franciaország és kis szövetségesei csak úgy akarnak abba belemenni, hogy az antant keze mindenben szabad legyen, ha kell, bevonulhatnak a legyőzöttek ellen, egymás között katonai és egyéb szövetségeket ,s köthessenek, szóval Franciaország a békepaktum dacára mindent megtehet velünk és a világ ellen, de ellenük nem tehet meg senki semmit. Itt valószínűleg nagy harc lesz és semmi féle megállapodás nem történik, Lloyd Georgeot különben Franciaország és kis függelékei kardcsörtetése nem nagyon érinti. Valószínű, hogy éppen olyan állást foglal ellenük, mint eddig és ha kell, kenyértörésre viszi a dolgot, szakít velük. Érdekes tegnapi beszéde is, amelyben kijelentette, hogy a konferencia, akár sikere lesz, akár nem, az új európai hatalmi kialakulások első állozása. A Keleti tenfgertől az Uralig — folytatta nincs olyan határvonal, melyet meg ne támadtak volna. Kelet és Középeurópa kavarog, a súz szétszabdatás folytán mindenféle háború akar kitörni. Nyíltan kimondom, lehetetlen két olyan nagy nemzetet, mint Németország és Oroszország, amelyek Európa kétharmadát teszik, bármily rendszabályokkal elnyomni. Ez a legnagyobb őrültség. Én régen óva intettem az akadékoskodókat, hogy a legrosszabb politika az éhező Oroszországot és nyomorgó Németországot csak fosztani, ütlegelni. Ezeknek egy kényszerből egymásra kell találni éa akkor a megtorlás a sok bűnért el nem maradhat. Ha a szervező Németország talpraállítja az óriás Oroszországot, Európa sorsa meg van pecsételve. Ezért kel tisztességes békepaktumot kötni az összes államoknak, mert ellenkező esetben a vérzivatar kiújul és jaj azoknak, akik a németet elnyomni akarják.Angol lapok különben nyíltan írják, hogy az angol politika élesen szembefordult a franciával és vagy az egyiknek, vagy a másiknak most meg kell törnie. A legújabb helyzet különtően az, hogy Poincaré telefonon utasította a génuai francia delegációt, hogy ragaszkodjék a legszélsőségesebb németellenes politikához és ne engedjen semmiből. Egyben pedig tudatta a francia miniszterelnök azt is, hogy a békekérdésben csak úgy tárgyaljon, hogy Franciaországnak és a kisantantnak maradjon szabadkeze és Anglia hivatalosan kötelezze magát a franciákat támogatni a német jóvátételek behajtásán és esetleg azok behajthatatlansága esetén Németország megszállásában. Végül pedig követelik az orosz-német béke megsemmisítését. Poincaré ahhoz sem járul hozzá, hogy a legfelsőbb tanács összeüljön a német jóvátétel és lefegyverzés kérdésének megbeszélésére, mert szerinte a legfelsőbb tanács már nem létezik és nem Loyd George jogosult ezt összehívni. Ezzel a helyzet újból nagyoti fi: Lloyd George kijelentette, hogy a franciákkal okosan nem lehet beszélni, legközelebb elutazik Londonba, ott feltárja a helyzetet a parlamentnek, felveti a bizalmi kérdést és ha bizalmat kap — ami holtbiztos — visszamegy Génuába és Franciaország, meg a kisantant nélkül fejezi be a konferencia kitűzött céljait. A comtatrénylfil Áldozatainak tematása. Budapestről jelentik. Tegnap délután felboncolták a bombamerénylet két újabb áldozatának, Kovács Ernő liftgyárosnak és Haas Károly kertyűgyárosnak a holttestét. A két halottat az Erzsébetvárosi Kör a maga halottjának tekinti és temetésükről gondoskodni fog. Kovács Ernőt szombaton temetik el a katholikus egyház szertartásai szerint a Kerepesi temetőbe. Haast pedig az eddigi meállapodások szerint vasárnap délelőtt helyezik örök nyugalomra a rákoskeresztúri izraelita temetőben. A merényletnek még egy súlyos sebesültje van: Maros M. Mór dr. orvos, akit a Pajor-szanatóriumban ápolnak. Maros Mór állapotában a javulás idei mutatkoznak és az orvosok remélik, hogy erős szervezete átsegíti a betegségen. kultd oszp az Acsh. vonalára Ismeretes, hogy a kímhoni békésdés az uj magyar-román határ megírásával ketté választja az Arad-C.. Egyesült Vasutak vasuthálózatát. A valak egy része a szorosan vett Magyarország termelére, míg a másik része a románok által megszállt területre esik. Az igazga-^ tóság is Aradon, tehát elszakított terüle-e fen székek Mivel a vonalak ilyen tagozódása rendkívül megnehezíti az igazgatást és kinyitást, az a terv merült fel, hogy Magyarország területén is fel kell állítani az Acsev igazgatóságát. A terv kivitelére, értesülésünk szerint tárgyalások indultak meg az új igazgató-iág létesítésére és a vonalak ketté osztá-Sára. Ezzel a kérdéssel egyidejűleg termé-^szetesen a felszerelés ketté osztásának kérdése isszóba kerül, mert enélkül a szorosan vett magyar területen a forgalomat lebonyolítani nem lehet. A román megszállás idején ugyanis a megszállók az összes kezükbe került Acsen.1 felszerelési anyagot Aradra irányítottálk úgy, hogy a kiürítés után alig maradt vagon és mozdony az ideiglenes határon innen, míg a nagyszerűen bevált motoros vonatokat mind elvitték. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, az Acsev, vagon, mozdony és motorparkját meg-osztja és egy részét ezekre a vonalakn irányítja a forgalom lebonyolítására. Értesülésünk szerint az új igazgatóság a terv szerint Szegedre kerülne. Az Acsev igazgatósága egyébként már felszólította tisztviselőit és alkalmazottait nyilatkozzanak, hogy magyar vagy román területen kívánnak-e a jövőben szolgálatot teljesíteni. A tárgyalások eredményét élénk érdeklődéssel várják az Acsev vonalai mellett fekvő községek lakói, mert különösen a motorosforgalom beállításával _ közlelípui—- i—ix.i* ..........—» illegji»vui«m (Alján, mairesztui viszont a Máv. is több szerelvényt más vonalon tudna használni ami ismét a forgalom javulását jelentené-