Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-05-02 / 35. szám
1863. Ötödik évfolyam. Mogjolon: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szeresztési iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre.............................. 8 írt Félévre.................................................................4 „ Évnegyedre.......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve Egész évre . . . . . .■ 6 írt Félévre .... .'hN? .... 3 „ Évnegyedre . . . t dir . . . 1 „ 35-ik szám. / jtp Szombaton, május 2-án. ——- ----Xuirdetésels. s Az hat hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr-szerinél 4 kr, többszörinél $ kr. Bélyegdij minden egyes beiktatásért . A „Nyílttérién 30 kr. pr igtatás dija 60 Egyes számára & krosztr.ért. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Uj előfizetés a „Szegedi Híradódra. Azok kedvéért, kik lapunkat megnagyobbított alakban bírni óhajtják, e második évnegyed két havára új előfizetést nyitunk. Előfizethetni: május—júniusi két hóra vidéken vagy helyben házhozhordás mellett 1 forint 40 krral osztraért. Lapunk születésnapjára! Midőn tetemesen megszaporodott fővárosi és vidéki lapjaink egymásután szűnnek meg pártolás hiány miatt, a „Szegedi Híradó“ megnagyobbodva" lép közönsége elé. Növekszik alak- és tartalomban ; előfizetési ára mindamellett a régi marad. Szerencsés helyzet! kiáltanak föl a sorvadásban szenvedő collegák. Íme Szeged és vidéke, érzi, hogy a népek erkölcsi s értelmi jeleme szoros összefüggésben van az irodalommal; tudja, hogy annak pártolásától, függ úgy az ország, mint egyes városok szellemi emelkedése. Ott az emberek előbb lemondanak, egy fölösleges tál ételről, újabb szabású zrínyiről, melyre széles sujtás helyett, keskeny zsinórokat aggatott fel a divat, mint egy jó, nélkülözhetlen könyvről, mely táplálója a léleknek, s azon nélkülözhetlen lapról, mely híven képviselni törekszik a város és vidéke érdekeit. Nem akarjuk illuziókba ringatni jóakaró collegáinkat, s sietünk elmondani, hogy a „Szegedi Híradó“ sorsa előfizetők tekintetében egy cseppet sem irigylendő. Lapunk megnagyobbulása az áldozatkész kiadó érdeme csupán. A lapnak itt is, mint széles e hazában nagyon válogatott közönsége van. Mért nagyobbítottuk tehát meg Szeged közlönyét most, midőn az idő minden súlyával reánehezül a lapirodalomra ? Zsarnok az idő, akár nyom, akár fölemel; egyaránt megvannak követelései. A mi nemzeti életünkben szükséges, hogy bármi körülmények között is „haladás“ legyen a jelszó; az elszalasztott időt kell utólérnünk; ezt követeli tőlünk az idő. Négy évig volt e lap Szeged és vidékének közlönye, ami történt a város és környék életében, e lapba van följegyezve. Négy év alatt Szeged sem maradhatott hátra, e nagy és szép résznek osztani kellett az egész küzdelmeit: csinosult, intézményekben gyarapodott, kiterjedéses lakosainak száma, észrevétlen ugyan, de mindig növekszik, most is egy jobb, egy szilárdabb anyagi jövőért járul az ország küzdelmeihez, mely alapja legyen leendő szellemi nagyságának. Négy év után a lapnak is gyarapodni , külalakban nagyobbodni, de különösen belértékben emelkedni kellett, mert ha nincs lélek és gondolat, mit ér a beszéd és írás? Igen, lelket és gondolatok, élet- és elevenségteljes sorokat kiván a közönség és nem holt papirost, hideg betűket. Ámde az irodalom viszont pártolást kiván, a mellett él és virágzik, azt kívánja, hogy az olvasó érezze szükségét s keresse föl, s ne kelljen neki fölkeresni az olvasót, hogy üzletté aljasuljon, hogy az író, irodalomterjesztő s kereskedő között megszűnjék minden különbség. Ha tehát azt akarja az olvasó, hogy a lapból ne hiányozzék a lélek, a gondolat, hogy szabad véleményeket terjesszen s hasson a nép szellemére, mindenekfölött tartsa föl annak tekintélyét író és közönség, ketten tarthatják fönn azt csupán. A közönség tisztelje és pártolja irodalmát; legyen az büszkesége s drágasága. Az író ihletve fogjon tollat kezébe is ,Ennyiből áll az egész. Az igaz, hogy lapjaink s különösen íróink száma annyira megszaporodott, hogy nálunk nehezen lehetne Voltakénak azon állítását érvényesíteni, miszerint az író úgy aránylik az olvasóközönséghez, mint a 2000-hez. Sokan vannak, de kevesen aválasztottak. Az irodalom hitele csökkent. A közönség gyakran csalódott, midőn pénzéért nem kapott semmit. Vagy kapott papirost és betűt, de hiába kereste a szavakban a legcsekélyebb nyomát a szellemnek, csak szánalmas ürességet talált. Az igaz, hogy a siető idő nagy változást hozott be irodalmunkba is. A kicsiny, de tiszta és üde patakból, áradó folyó lett, teli piszok és szeméttel. Ismét ketten, iró és közönség tisztíthatják meg ettől az irodalmat csupán. A valódi író nemesítse a közönség ízlését, az Ítész kíméletlen fegyverrel nyúljon a fattyúnövésekhez. A finomult ízlésű közönség válaszsza ki azt ami szükséges és hasznos, ami igaz és örök s maradjon mellette. Ne adjon elsőséget az új fölött az újabbnak, a jó soha se legyen előtte régi. Hogy egy vidéki lap, ha szem előtt tartja hivatását, a szükséges s hasznos irodalmi vállalatok közé tartozik-e? e kérdésre tán leginkább tudna felelni a „Szegedi Híradó“ olvasó közönsége. Lelkünknek legalább azon öntudat ad, nem a legirigylendőbb szerkesztői állásunk közepeit, kitartást és erőt, hogy lapunkvalódi szükséget pótol, s hogy Szeged és vidéke annak hiányát most már mélyen érezné. A hetvenezer lélekből álló város, melyet Magyarország második fővárosának kezdenek nevezni, többé nem nélkülözhet oly orgánumot, mely szellemi életének hi tükre iparkodik lenni. De mire való volt mindezt elmondani a „Szegedi Híradó“ negyedik évfordulóján. A sok szónak az a vége: lapunknak nagyobb pártolásra van szüksége, attól függ belértékbeli növekedése. Örökös jó szokás születési nap alkalmával sok üdvös kívánsággal elhalmozni a halandót s hosszú életet kívánni neki. Lapunknak születésnapja van. Akarjátok-e, hogy sokáig éljen? Részesítsétek méltó pártolásban! Szeged, máj. 1. 1863. Szabados János: Hazai mozgalmak. Szeged, május 1. —yi. E lapok is említették az erdélyi románok tervezett congressusát. Ez apr. 20. s következő napjain csakugyan megtartatott N.-Szebenben. Nem terjeszkedve ki ez értekezlet vitatkozásaira, érdekesnek tartjuk annak legfőbb eredményét, a román nemzet nevében az értekezlet által formulázott kivonatait. olvasóinkkal közölni. Ezek a következő 12 pontba foglalvák: 1) Az egyenjogúság helyreállítása. Az octoberi diploma és februári pátens által szentesített egyenjogúság Erdélyben az értekezlet szerint nem valósítatott, sőt azzal meg nem egyeztethető igazgatási intézmények állítattak vissza, melyeket az előbb kiváltságolt nemzetek arra használnak föl, hogy magukat előbbi kiváltságos helyzetekben megerősítsék. 2) A román nemzetnek és hitvallásnak mint egyenjogúnak becikkelyezése, az ezzel ellenkező intézmények eltörlése. 3) A román nyelvnek minden nyilvános ügyleteknél és tanintézeteknél a többi nyelvekével egyenlő elismerése. 4) Erdély függetlensége az osztrák birodalom bármely tartományától s a magyrarországi részek visszakebelezése. 5) Erdély új föloosztása topographiai és nemzetiségi alapon. 6) A román nemzet képviselése az országgyűlésen és a törvényhatóságoknál a közterhek viselése arányában. 7) Egyetlenegy főtörvényszék fölállítása az egész országra nézve, s hogy valamennyi törvényszék Ő Felsége nevében mondjon ítéletet. 8) Igazságosabb tekintet a románokra a főhivatalok betöltésénél. 9) A hét bírák jószágainak jövedelmeiből és más allodiális pénztáraiból a románoknak is részesítése. 10) A román templomok és iskolák dotálása a községi telkekből, allodiális pénztárakból és szükség esetében álladalmi pénzalapból, és pedig azon mértékben, mint a többi egyházak és iskolák. 11) Az egész ország részére egy egyetem fölállítása. 12) Nemzeti különbség nélkül egy földhitelbanknak fölállítása a földnép érdekében. Örömmel jelenthetjük a magyar képzőművészeti társulat megszilárdulását. Ugyanis ■ ápril 16-án tartott igazgatósági ülésében, miután a társulat alapszabályai legfelsőbb helyről jóváhagyva leérkeztek, azoknak közzététele elhatároztatott. Ez alapszabályok folytán addig is, míg a társulat közgyűlést tarthatna s föügynököt választhatna. Heckenast Gusztáv úr kéretett föl az igazgatóság által, hogy ideiglenesen a föügynök teendőit elvállalja, mely fölkérésnek , a hazai művészet érdekében s a társulat iránti szívességből engedvén, következő határozatok hozattak: A fő- Ügynök által az ország különféle vidékein megbízható egyéniségek szólhassanak föl e társulat vidéki ügynökségének elvállalására, magában értetődvén, hogy az önként ajánlkozók is szívesen elfogadtatnak. A vidéki ügynököknek 10 száztéli tiszteletdíj ajánltatik föl az általuk szerzendő tagdíjakból s egyéb jövedelmekből, a társulattali levelezés költségein fölül, melyeket a társulat visel. Hogy az ország minden részeiben e társulatba léphessenek a hazai művészet pártolói, aláírási ívek nyomatnak és küldetnek szét a vidéki ügynökökhöz, melyekre mindenki beírhatja magát s a vidéki tagok a társulat kiadmányait azon ügynök utján kapják, kinél beírták magukat. Határoztatok továbbá, hogy a kiküldött bizottmány által a nagyhid-utcában 8-ik szám alatt talált alkalmas helyiség a társulati műcsarnok helyiségéül az igazgató elnök által béreltessék ki, a műcsarnok megnyitásának ideje utóbb fogván meghatároztatni. Bejelentetvén egyúttal, hogy a műcsarnok részére újabban aláírtak : gr. Keglevich Béla 100, Lónyai Menyhért 100 és Kunewalder testvérek 20 irtot, ez köszönet mellett jegyzőkönyvbe vétetett. A társulat által megindított album második füzetének kiadása is határozatba menvén, két beküldendő műre pályázat nyittatik a hazai művészeknek, mi külön kihirdetéssel tétetik közzé. A műcsarnokra vonatkozó határozatok is kinyomatván, azok minden magyar művésznek, akár a hazában, akár külföldön laknak, megküldetni rendeltettek; a műcsarnok fölszerelésére pedig bizottmány küldetett ki. Helybeli tagok aláírására a társulati főkönyv nyittatván meg, aláírásra minden művész és műkedvelő, mint átalában a hazai művészet minden lelkes pártolója fölhivatik. Az igazgatóság ülésének Csak e rövid vázlatából is kitűnik, hogy miután a társulat alapszabályai legfelsőbb helyen megerősítettek, a tevékeny igazgatóságegész erélylyel kezdi meg működését a hazai művészet fölvirágoztatására, számolva a nemzet bepártolására, mely nem egyszer tettleg bizonyítá immár, hogy bármily nehéz viszonyai közt sem vonja meg áldozatát ön nemzeti művelődésének kifejlesztésétől. Az alföldi vasút központi bizottmánya ápril 27-kén tartott ülésében az e vasút előmunkálataira adott s olvasóink előtt már ismeretes engedmény olvastatott, melyben a vállalkozók egyúttal figyelmeztetnek, hogy az alföldi vasút a cs. k. hadügyminisztérium kijelentése szerint katonai célokra csak akkor bírna teljes értékkel, ha a Duna áthidalásával Eszékig folytattatván, ott az odáig tervezett vaspályákkal hozatnék kapcsolatba. Miután az előmunkálatok Csaba és Szeged közt már a múlt évben kapott engedély alapján folyamatban vannak, ugyanez ülésben határoztatott, hogy a nagyvárad csabai vonal előmunkálataira nézve az elnökség a mérnökkel a szerződést kösse meg s bízza meg egyszersmind a Csabáról Békésre vezetendő szárnyvonal tervének elkészítésével. Amenynyiben pedig remélhető, hogy a dunahíd építésének költségei a Schaumburg-lippei herceg és vállalati társaival létesítendő egyesség által felére lennének leszállíthatók, mielőtt a Szabadkáról a Dunáig vezetendő vonal előmunkálatai megindítatnának, valamint a nevezett, úgy a déli vasúttársaság föl fog kéretni egy értekezlet tartására több rendbeli közös érdekek földerítése végett. „A jószág és hazai termények országos adásvevési ügynöksége“ május 1-je napján nyílik meg a Röser testvérek és Kunsch József vezetése alatt Pesten, országút 4. sz. a. s keresettségéről meg vagyunk győződve már csak azért is, mert egyes alkuszoknál több biztosítékot nyújt s azoknak üzérkedésétől megmenti a közönséget. Programmjából szükségesnek látjuk az intézetet fölkeresni szándékozó közönség tájékozása végett köztudomásra juttatni a következőket: A jószág és pesti házak eladása vagy haszonbérbe-adásánál a birtok részletes leírása és az arról szóló telekkönyvi kivonatok hitelesített másolata az intézethez beküldendő, hogy ebből a venni vagy bérleni szándékozó a birtok minőségéről meggyőződést szerezzen. Nemkülönben beküldendők az adáshoz kapcsolt föltételek is. A terményeknél, minek a gabona, gyapjú, dohány, kender, gubacs stb, az utósó árak följegyzése mellett mustrák is küldendők, azon kikötéssel, hogy a tulajdonnos terményeinek, a mutatványnyal azonosságáért, a jótállást magára vállalja. Mint- s hogy a gyapjúra előre szokás szerződni, gyapjú-mutatvány rendesen az azelőtti év termeléséből küldendő. Bormutatványok beküldésénél a mennyiségen kívül a termés helye és ideje, valamint a kójának ára megemlítendő. Hogy készpénz előleget akar-e fölvenni, az eladó tetszésétől függ. Fák eladásánál a szállítás módjára is ügyelem fordítandó. Átalában a termények szállítását s biztosítását.