Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-09-12 / 73. szám
1863. Ötödik évfolyam. Ikogyolon : Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztésii iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kiadóhimmal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden saízhozhordással és vidékre postán: Egész évre . . . .................................... 8 frt Félévre................................................................................4 „ Évnegyedre...................................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre................................. . . . 6 frt — kr. Félévre ................................. 3 „ — „ Évnegyedre.....................................................1 „ 60 „ 73-ik szám. Szerdán, szeptember 12-én. Ilírdotósok.: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási díja 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Egyes számára a krisztr.ért. Téli burgonya. Ismeretesek előttünk is, noha az eddig áldottnak nevezett, most oly mostohává vált vidékünkön a burgonya nagyon alárendelt szerepet játszott, azon panaszok, melyek valamint hazánk felső vidékein úgy külföldön is a burgonyabetegség miatt emelkedtek. Azon vidékek, hol e növény a nép fő élelmiszeréül szolgál, különféle kísérleteket tettek, annak elhárítása végett. Most olvassuk, hogy egy renaixi (Belgiumban) gazda e tárgyban az ottani belügyminiszterhez a következő tartalmú iratot intézte: Minister úr! Miután a burgonyabetegség körül tett tudományos tanulmányaim csak tagadó eredményre vezettek, végre sikerült e kérdést legegyszerűbb jelentésére visszavezetnem. Jelen iratomban szerencsém van Önnel ez iránti nézeteimet közölni. Bizonyos idő óta szokás a gazdáknál, a burgonyát augusztusban , szeptemberben, de kivált octoberben, midőn tökéletesen megért, kiszedni, s aztán vagy vermekbe vagy pincékbe, tehát oly helyekre, hol az okvetlenül a csírázásnak van alávetve , tölteni. Ekkor ismételve levagdalván vagy leszakgatván a csirát, a tél végén, nevezetesen áprilisban vagy május elején két, vagy négyfelé vagdalják, némelyek pedig vastagon meghámozva csak a haját rakják el a földbe. Ebből következik, hogy a gumók csirájuktól megfosztatva, hajtó erejöket elvesztik és további tenyészésre képtelenek lesznek. A növény akkor nem bír többé azon erővel, hogy faját föntartsa és elkorcsosul. De az bizonyos, hogy az elkorcsosulás (Cretinismus) a testet megrongálja és tönkre teszi. Innen magyarázható a burgonyabetegség. Erről tökéletesen meg lévén győződve, azon eljárást akarom Önnek előterjeszteni, melyet én követtem a végre, hogy e becses növénynek eredeti sajátságát és életerejét viszszaszerezzem. Ez eljárás várakozásomnak tökéletesen megfelelt. 1859 ben néhány egész burgonyát tettem a földbe, anélkül, hogy más valamit tettem volna vele, és 1860. octoberben nagyon szép, de mégsem egészen egészséges burgonyát kaptam. Ugyanez évi novemberben egy, mintegy 14 □ métresnyi tért raktam be burgonyával, és 1861. octoberben e terület 52 kiló tökéletesen ép burgonyát hozott, tehát egy osztrák holdon 205 % vámmázsát, holott az utóbbi években rendesen 120 mázsa termett egy holdon. Ugyanakkor a szokott módon áprilisban 150 métresnyi területetet raktam be, és itt nem kaptam többet 14 kiló egészséges burgonyánál, míg fele tökéletesen romlott volt. Miután a talaj, melybe rakva voltak, nedves tér volt, attól lehetett tartani, hogy a burgonya a földben elromlik, vagy hogy az 186'/„ télen uralkodott fagyok tönkre teszik. Ez azonban nem történt. Azonban ez ellen is a következő módot gondoltam ki. Mintegy 9—10 hüvelyknyi árkokat csináltatván , ezekbe 2—3 hüvelyknyire ’/4 földdel elegyített lótrágyát tetettem, s erre raktam az egész gumókat, mire földdel betakarva dombosan feltöltöttem. Nem gondoltam én aztán többet vele sem az erős fagyok alkalmával, sem tavaszszal, hogy a korai csirát ótalmazzam. Meg kell még jegyeznem, hogy e csirák nem is mutatkoztak előbb, mint az április hónapban elrakott burgonyáéi. Világos, hogy az ekkép beborított gumó a nedvet befogadván, ezt a trágya lyukacsosságánál fogva magától ismét ellöki, és hogy bármi kemény fagyok ellen az azt környező trágya melege által védve van. Az öszszes másod ízben elrakott burgonya hihetetlen tenyészetet mutatott s rendkívüli nagyságú s hófehérségű gumókat termett. Jó lelkiismerettel állíthatom, hogy ez soha sem fog a betegségtől szenvedni, melyet a légkör bizonyos behatása idéz elő, mi a régi termesztési rendszer mellett kisebb, nagyobb menys nyiségben ártalmas. Ez tehát azon eljárás, melyet én a burgonyatermesztésre nézve ajánlok. Rakjon be minden gazda a tél beállta előtt az általam előadott módon, oly területet, milyent tavaszszal berakna, és vetésre tartsa meg mindig az eredeti fajt, 5 évről öt évre változtatva a fajtát és talajt, s én jótállok érte, hogy a szegény nép e kiváló tápszere nem lesz betegségnek alávetve, sőt hogy e növény egészen megújul és megerősödik. Eddig a belga gazda levele. Az eljárás sokkal egyszerűbb, hogysem a kísérletet meg ne érdemelné. Mert hogy lehet idő, midőn a szép fehér cipó helyett az alföldön is jól esnék a burgonya, azt a mostani sanyarú év eléggé bizonyítja. Hazai mozgalmak. Battonya sept. 5-én 1863. Tanácskozás az ínség ügyében. Eddigi intézkedések. Az ínség segélyző bizottmány és alapszabályai. Rögtönitélet. Csanádmegye részéről méltóságos Csörgeő Antal föispáni helytartó úr elnöklete alatt a rendkívüli szárazság által előidézett Ínség ügyében, Battonya mezővárosban nyilvános tanácskozmány tartatott, a megye tisztviselői s értelmisége jelenlétében. A föispáni helytartó méltósága előadta, hogy felismervén a helyzetet, s azon körülményt, hogy a legtehetősebb gazdák is a végzet ádáz csapása folytán maguk s gazdaságuk fentartása tekintetéből idegen segélyre szorulvak, s hogy a takarás bevégeztével munka- s kereset-hiány miatt a megye népességének legnagyobb része éhségnek leen, kitéve, nem késett még június hó folytán a nagyméltóságu magy. kir. helytartótanácsot e borzasztó állapotról értesíteni, nagyobb menynyiségű vetőmagnak az állam terhére leendő előállítása, s különösen munkanyujtás iránt fölkérni. Név szerint pedig javaslatba hozta az alföldi vasút, az arad-szegedi állam-út, a makó battonyai közlekedési út építésének azonnali megkezdését elrendelni, továbbá a mindszent-apátfalvi tiszai társulat által tervezett „lápéi“ csatorna építését maga útján kieszközölni, akképen, hogy ez hova hamarább munkába vétessék. Az éppen folyamatban volt katonai adóexecutió beállítását felsőbb helyen szorgalmazván, ezt már június elején kivívnia sikerült is. Továbbá az aszály okozta károknak, az adóelengedés szempontjából szükséges fölvétele iránt intézkedvén, e célból kellő közreműködés végett az illető pénzügyi hatóságokat megkereste, s az érintett kárfölvételi munkálatokat maga helyére be is terjesztette, melyekre nézve a tárgyalás már valószínűleg megkezdettén, ennek méltányos eredményét bizton remélhetni. Ezek után egy megyei központi segélyző bizottmány alakítását, és a fenyegetett közbátorság fentartására célzó javalatok kidolgozását indítványozá. Ezekhez képest a battonyai járássegélyző bizottmány tagjaiul főispáni helytartó úr által felolvasott s éljenzéssel fogadott névsor alapján . Elnökül: Báró Wasmer Adolf, tagokul pedig: Markovics Antal, Lonovics József, Jakabffy Miklós, Jakabffy Tódor, Kovács József, Babó Imre, ifjú Vertán Antal, Kövér Pál, Jakabffy Alajos, Simay Kristóf, Basch Lipót, Gremsperger János, Szentiványi Sándor, Sántha Sándor, Glacz Antal, Vertán Endre, Hofbauer Sándor, ifjú Biró Imre, Zeisler Salamon, K. Sina Simon, Marczibányi Antal, Blaskovics István, Purgly János a kir. kincstári pécskai uradalom képviselője, Kövér Sándor, Katona Antal, Major János palotai, Mikosevics József kevermesi, Szabados József battonyai és Csiky Gergely tornyai lelkész s illetőleg esperes urak közfelkiáltás utján megválasztattak. A bizottmányi ülésekbeni részvétre a megye részéről a megye kormányának tisztviselők kinevezése felhagyatván. Ugyanezen bizottmánynak feladatául fűzetik ; az cs. kir. apostoli Felségéhez ezen megyei tanácskozmány részéről fölterjeszteni határozott legalázatosabb felirat szerkesztése, meghitelesitése és legmagasabb helyre juttatás végett főispáni helytartó urnák leendő átnyújtása. A bizottmány működésére nézve ezen jegyzőkönyvben foglalt következő szabályok állapíttatnak meg : Alapszabályai a csanádmegyei inségi segélyző bizottmányoknak. 1. Csanádmegyében az uralkodó ínség tartamára két inségi főbizottmány alakul ; egyik Makón, melyhez a makói és nagylaki közigazgatási járások; másika pedig Battonyán, melyhez a battonyai és palotai járások tartoznak, ezek működési köre az illető községekre és pusztákra terjed ki. 2. A bizottmány egy elnökből és 30 tagból választás utján betöltendőkből alakul, melynek kiegészítéséül a megye tisztviselői részéről a megye kormányzója maga nevezi ki a tagokat. 3. Az inségi bizottmányok feladata a megyei hatósággal egyetértve és összeköttetésben felhívásokat intézni, könyöradományokat gyűjteni, a segélyzés különféle forrásait kinyomozni, ezeket alkalmazni, és valamint magánúton, úgy az állam által nyújtott pénz vagy termesztménybeli segélyzést kezeltetni, azokról rendes számadást vezettetni és az ínségben szenvedőknek kiszolgáltatni. E végből : 4. Az illető községi albizottmányok által összeiratja a szűkölködőket, és legyen az vetőmag, vagy élelemre szánt szükséglet, meghatározza, hogy időnkint ki és mennyi segélyezésben részesüljön, különösen felügyelvén arra, hogy a segélyezés igazságosan és részrehajlatlanul kiszolgáltassák, mi célra saját kebeléből tagokat küldhet ki az illető községekbe, kiknek működési ideje a körülmények szerint hosszabb tartamú lehet. 5. A bizottmány minden két hétben rendesen egyszer, szükség esetében többször is saját kebelében összeül, és az első pont iránti tárgyak felett tanácskozik. 6. A bizottmányok a kezelés alá vett segélyezési tömegekről felelősséget vállalnak. 7. A közbátorság fentartása érdekében a bizottmányok nem csak szükséges javaslatokat tesznek, hanem a közbiztonsági közegeket a körülményekhez képest alkalmazzák, és e végből a megyei kormánynyal magukat folytonos érintkezésbe teendik. 8. A bizottmányok minden hóban rendesen egyszer időközbeni eljárásuk eredményét a megyei kormánynyal szükséges tudás végett köztik. 9. A bizottmányok tagjai munkálkodásukat — emberbaráti kötelességből — minden jutalom nélkül teljesítik. Ezen jegyzőkönyv egész terjedelmében a most alakult ínségi bizottmány elnökének az illető bizottmányi tagok értesítése, s fentebbi alapszabályokban körvonalzott bizottmányi működés azonnali megindítása tekintetéből kiadatni határoztatott-------Ezek után főispáni helytartó úr , maga örvendetes tudomásra hozván, hogy kaszaperi birtokos Koppélyi Fülöp úr a megyei szírkölködök javára 400 irtot adományozott, a megye nevében a szives részvétért köszönetet nyilvánítván, a tanácskozmányt azzal rekeszté be, miszerint a makói járási bizottmány megalakítása iránt legközelebb intézkedend. — — Az ínség mellett, mely megyénket sújtja, vannak oly elvetemült tagjai a társadalomnak , kik bár nem volnának reá szorítva a nyomor által, másoknak izzadság és fáradsággal keresett kenyerét erőszakkal elveszik, s elrabolják. így történt aug. 25-ről 26-ára viradóra, hogy a városunkkal határos tompás csárdást Rosenthal Ignácot 5 betyár megtámadta, s a mellett, hogy iszonyúan megverték és összetörték , 204 írt készpénzt, valamennyi női és férfi felsőruhát és fehérneműt, ágyneműket, asztalra való fehér ruhákat, 2 akó szilvapálykát hordóstól, és 2 köböl búzát elvittek; szóval mindent, amit csak kézre kaptak, és ami elvihető volt. Az Isten különös kegyelme nem engedte , hogy e bűntény büntetlen megtörténhessék; a helybeli járási csendbiztos Petrilla József erélyes magatartása, és üldözése folytán sikerült a gonosztevőket, már 27-én reggel 7 órakor mind elfogni, és ide Battonyára bekísérni , hol aug. 29-én a rögtönitélő bíróság össze is ült. A rögtönitélő bíróság ítéleteit ma délelőtt hirdetett ki. Négy vádlott, név szerint ifjú Molnár Péter, Szarvas Ferenc, Tóth János, ifjú Csala Sándor a vád tárgyát képező erőszakos fegyveres rablás egyenes elkövetésében bűntetteseknek elismertettek. Zsoldos Ferenc, ki szintén jelen volt a csárdánál, saját lovain és kocsiján szállítván oda a tetteseket, azonban a rablásban tettleg részt nem vett, bűntárs gyanánt ismertetik föl. A többi vádlottak: Molnár Péter, kinek házában a tettesek összegyülekeztek s tőle indultak ki merényletükre, ő utasítván őket egy orgazdanőhöz; — Balog Sára, mint orgazdanö, ki az elrablott tárgyakat magához fogadta s tovább adta ; — Balogh Zsuzsi, amannak testvére, mint társ az orgazdaságban; Kasza János, az utóbbinak férje, orgazdatárs — a rögtönitélő bíróság ítélete alá tartozóknak nyilváníttattak. Az ítélet föllöttek következő: ifj. Molnár Péter és Szarvas Ferenc, mint a fegyveres , erőszakos rablás egyenes eszközlei, mérlegbe vetve azon súlyosbító körülményt, hogy ők ketten szőtték az egész tervet, mások rettentő példájára kötél általi halálra ítéltettek oly 'sorozattal, hogy előbb Szarvas Ferenc aztán ifjú Molnár Péter végeztessék ki. E halálos ítélet délután 2 órakor az aradi országút mellett nagy tömeg jelenlétében végrehajtatott. Evvel a törvény szigorának elég lévén, téve a többiek a halálos büntetés alól fölmentettek s a helyett következő büntetések szabattak reájok : Csala Sándor és ifjú Tóth János, dr. Molnár Péter és Balog Sára mindegyik 15 évi nehéz fogságra; Zsoldos Ferenc 12 évi nehéz fogságra, végre Balog Zsuzsi és Kasza János 5—5 évi nehéz fogságra ítéltettek. 1. Helybeli újdonságok. * (Az alföldi vasút ügyében) Bécsbe menesztett szeged - k.-m.-vásárhelyi küldöttség egyik tagjának, Taschler József polgármester úrnak f. hó 10-éről kelt távirati tudósítása szerint, nevezett napon a küldöttség legfelsőbb kihallgatást nyervén, ez alkalommal Császár Cége a következő vigaszteljes szavakat intézte hozzá: nA kivánt munkálatok megkezdését azonnal elrendeljük.“ A küldöttség tegnap jött Pestbe, hogy a kir. helytartó Pálffy - excjánál Budán tisztelkedjék, s ma este hihetőleg haza fog érkezni.