Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-10-14 / 82. szám
1863. Ötödik évfolyam. megjelen: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Sssei*lx.esztési iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. síistolóhivatal : Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre . . . ..........................................8 írt Félévre . ............................................................4 „ Évnegyedre.......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre . ........................................6 fit — Félévre .............................................3 „ — Évnegyedre.............................................1 „ 60 Egyes szám ára Akroszk. ért. kr. 82-ik. szám. Szerdán, okt. 14-én. fürdetés ok: y » Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 11 kr, két'^-KC--'^' szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Széttekintés állapotaink fölött. ív. Hazai törvényhozásunk rendelkezett ugyan az erdőlopások, kártevések s az erdő pusztítások (devastatio) ellen, a btk. III. r. 33. címe: 1794: 57. 1807: 21. 1840: 9. t. c. bizonysága szerint; de a már elpusztított, kiirtott erdőknek beültetése, vagy az erdőtlen pusztaságokon leendő uj erdők ültetése s neveléséről épen nem gondoskodott s így maradt az alföldi 11000 mértföldnyi rónatér nagyrészint kietlen s erdőnélküli állapotban; azon erdőségek pedig, mik Kecskemét város határában 7603, szabad királyi Szeged város határterületén 10,000, szab. kir. Debrecen város határán 45,000, s Bácsmegyében 45,000 holdat foglalnak el, mely utóbbi mennyiséget még 35,800 hold harasztos, sürü és füzes pótolja, úgy a vacsi pusztai 3168 hold Coburg herceg ö fensége birtokaihoz tartozó erdő Pestmegyében , nemkülönben a kis jenői uradalomnak Aradmegyében 1100 □ ölével számítva, 15,089 holdra rugó s rónán fekvő erdőségei, a mezőhegyesi új pagonyok Csanád megyében, melyek máris évenkint 1500 ölre menő faszüktséget fedeznek; a gyulai, vári, dobozi nagyobb, á fási, bélmegyeri, békési, vésztői kisebb erdők Békés megyében stb. az alföldi rónatér fennemlített kiterjedéséhez képest oly csekélységek, melyek az egész terület szükségeihez mérve, statistikai fontossággal épen nem bírnak; legfelebb tehát, mint az illető helyek érdekeinek megfelelő , vagy ezen érdekeket előmozdító tényezők képezhetnek statistikai adatokat, értékdarabjai , töredékei lévén az alföldi s a hazai közgazdászatnak, nem pedig teljesen kifejtett s átalánosan hasznossá tett jövedelem ágai, fóliásai. Igaz ugyan, miszerint az 1807: 20. és az 1848: 10. t. c. a folyó homok (fluens sabulum) által okozható károk meggátlásáról rendelkezvén, ennek megkötésére első helyen a fa-, az erdő-ültetéseket jelöli ki, de ezen törvények mai napig kevés helyen lőnek végrehajtva; különben pedig ezen intézkedésben, a törvényhozás végcélja nem az volt, hogy az ültetendő erdők által az érdekelt vidékek, a légkör megtisztítására villámvezetéket, a föld kellő nedvességet, esőfelhőket nyerjenek, s tűzi- és épületfa-szükségleteiket födözhessék, hanem hogy a futóhomok megköttessék, s ekkép a nyerendő eredmények, a használhatókká leendő földek által, a nemzeti gazdászat nagyobb lendületet s fölvirágzást nyerjen. Nincs szándékom ócsárolni a törvényhozás végcélját, mert az mindenesetre üdvös vala; megmenteni t. i. a terméketlen homokfolyástól az ország sok részében ezen folyás által használatlanokká vált termékeny földeket, mely veszély több mértföldeken zaklatván a lakosokat, elhárításáról gondoskodni hazafius bölcseség volt. Nem birok statisztikai adatokat fölmutatni, a folyó homok hány mértföldnyi területen űzi szeszélyes és kártékony játékát, de tekintve azt, hogy Fényes szerint az ország területéből 7000 mértföld homok, és hogy valódi homoktengernek lehet mondani azon nagy tért, mely Váctól kezdve Alpárig, s itt a Tisza és Duna közt Pest, Bács, Csongrád vármegyében s a Kiskunságon által, közel a Ferenc csatornáig terjed, mely ha nem mindenütt terméketlen is, de csakugyan sok helyt repülő homokbuckákból áll az, mely a közel fekvő termékeny fekete földeket veszedelemmel fenyegeti; tekintve, hogy ily mértföldekre terjedő homokterület, az úgynevezett nyírség, vagyis azon köz, mely Debrecentől északnak, a Tisza, ecsedi láp sírmelléke közt fekszik, és végre hogy a magyar Egyptom, a Bánság, sem menekhetett meg a homoktól; mert a Duna és az iváncsai mocsár közt több láncolatokban homokdombok húzódnak el, melyek a németbánsági ezred és az illyr-bánsági zászlóalj vidékein 71,503 holdat 1600 ölével tesznek, s ezekből csak 47,928 hold van fűvel benőve, s a többi sivó homokból áll — átláthatjuk , hogy ezen veszély elhárítása fölötti intézkedésében, a törvényhozást nem közönséges, hanem fontos, nemzetgazdászati gondoskodás vezető. Tekintvén pedig egyes helyeket: Kecskemét város határának területe az örök- és zálogjogcímmel birtokolt földrészekkel együtt 153,796 holdat, vagyis 100 mértföldet tesz, és e roppant területből 49,812 hold művelésre alig alkalmazható homokos természete miatt, csupán legelőnek használtaik. A város határában ültetett erdő 6800 hold — elfogott sivány homok — ezen erdőterület mennyiségébe a 803 holdnyi természetes erdő nincs beszámítva, s határának csupán délkeleti oldala, pusztáinak pedig aránylag igen kevés része jó minőségű; sőt határának majd három negyede, s az azt környező puszták is, futó homokhalmokkal vannak rakva. (1. Magyarország és Erdély képekben. 1863. I. köt. 95., 96. 1. Kubinyi Ferenc és Vahot Imrétől) sz. kir. Szeged város határa, ifj. Palugyay Imre szerint, 185,300 hold, vagyis 139/100 mfd; ebből 31,200 hold fekete agyag a város körül, s a kivülebb fekvő 154,100 hold vagy fekete homok, vagy vörös, sárga és fehér homokból áll, melyek közül a két utóbbi valóságos sivány vagy repülő homok nevet érdemel. Ezen osztályozás egy más számítás szerint ezen arányok alá esik: 1%0 Q mértföld teljesen használható jó fekete föld és legelő; %0 □ mértföld használhatlan szikes föld; '/10 □ mfd vizártér; 10%0 □ mfd használható, vagy termő homok; 1%0 Q mértföld használhatlan homok. Az nincs följegyezve, hogy határbeli sivány vagy repülő homok, — tekintve, hogy a határban kevés az erdő — minő arányokban terjeszti ki, erősebb légáramlások alkalmával kártékony működését? Szabad királyi Debrecen városnak 180 mfdre rugó területéből , a város körülti belső legelő nem a legjobb minemliségű; igen sok benne a sivatag homok, domb, s az egész határban pedig a haszonvetetlen vízállás és homokfúvások 8— 10,000 holdra tehetők, ide nem számítván az utakat. Itten sincs adatolva, hogy ezen folyó homok, s a Szabolcs- és biharmegyei, úgy a hajdukerületi oldalon levő homoktenger, milyen arányban rongálhatják és rongálják a város határa termékeny földjeit? .. mindezeket szem előtt tartván, következtetést lehet vonnunk azon arányokra, melyek az ország egyéb homokos helyein eső helységek és városok határaira, mint futó homoktelepek föltehető valószínűséggel esnek, tehát a törvényhozás eljárása teljesen indokolt, annál inkább, mert az ekkép ültetendő erdők, a törvényhozás egyenes célján kívül is, közvetve meghoznák az esőfelhőket és harmatot, s villámvezetők fognának lenni, és az épület- s tüzifaizás szükséges anyagait előállítanák. (Folytatás köv.) Ezen alapból egyedül községek, és pedig csak az ínséges vidékek községei nyerhetnek kölcsönt. A kölcsönöszlet, mely egy-egy község számára nem lehet kevesebb 4000 írtnál, s , viszont 24,000 ftot túl nem haladhat, a nyilt hitel alakjában évenkénti 6°/0-os kamat mellett, öt év alatti visszafizetésre készpénzben nyujtalik. Hogy a kölcsünk érvények a célnak megfelelőleg s mégis az alapszabályok alapján, rendkívüli gyors elintézést nyerhessenek, az intézet hivatalnokai hazafias részvétből önként ajánlkoztak, azokat a hivatalos órákon túl, s akkér a sorrenden kívül tárgyalni, az elnökség pedig eszközölni fogja, hogy a földolgozott kérvények, a szükséghez képest, rendkívüli igazgatósági ülésekben intéztessenek el. Minden zavar mellőzése végett, az ily kérvények kívülről e felirattal: „az inségi alapból“ olyképen látandók el, hogy az iktatóhivatal figyelmét el ne kerülhessék. E rendkívüli kérvények egyéb kellékeit s a kölcsön módozatát és föltételeit külön utasítás szabályozza, mely az intézet értesítő hivatalában f. hó 10 ikétől fogva nyomtatásban lesz kapható, s bérmentes felszólításra az illetőknek azonnal megküldetik. Érdekesnek tartjuk ugyancsak a magyar földhitelintézet és eperjesi takarékpénztár közt folyt levelezéssel olvasóinkat megismertetni, már csak azért is, hogy kitűnjék, milyen érdekkel viseltetnek hazánk felső megyéi az Ínség sújtotta alföld iránt. Az eperjesi takarékpénztár ugyanis a hitelintézethez írt levelében kijelentvén, hogy a sújtott községeken jobban vél nagyobb értékű kölcsön, mint könyöradományok által segíthetni , tudatja, hogy amennyiben a magyar földhitelintézettől nyerendő kölcsönöknél a hitelpapírok eladása érték- és időkülönbséget idéz elő, ennek elhárításául 10.000 oszt. ért, forintért földhitelintézeti papirosokat kész név szerinti értékükben venni. Kérdést tesz ennélfogva, várjon hajlandó-e a hitelintézet ez összeget készpénzben a szenvedő községek valamelyikének, vagy többek közt is felosztva, kölcsönkép kiadni. Erre a földhitelintézet válaszolván, méltányolja az ajánlatot, de sajnálja, hogy azt jelen alakjában el nem fogadhatja, miután nem tudhatja, mely község, avagy községek vannak leginkább sújtva. Azonban teljes biztossággal kívánván az intézet értékpapírjai értékesítésében eljárni, elhatározta, hogy az ínségben levő folyamodóknak, amennyiben körülményei engedik , mihelyt a kölcsönök számukra megszavaztatnak, előleget ad. Ez előlegezési alap növelésére véli tehát az ajánlott összeget legcélszerűbben fordíthatónak, ha ebbe a takarékpénztári egyesület beleegyezik. Erre ismét felelt az eperjesi takarékpénztár, kijelentvén, hogy a földhitelintézeti igazgatóság módosítványát elfogadja , s a megajánlott összeget három részletben, és pedig f. é. oct. 10-én 3000 frt, nov. 10-én ismét 3000 frt, s az év utolsó havában 4000 frtot küld az előlegezési alap növelésére. Könyvismertetések nem tartoznak ugyan e rovatba, de amennyiben Érkövi Adolf urnak „Az 1843-diki aszályosság a magyar alföldön“ című munkája azon ügyet, melyről e rovat kezdete óta leggyakrabban szóltunk, tüzetesen tárgyalja, úgy hiszszük, itt is helyén lesz azt megemlíteni. Körülíró ismertetés helyett pedig célszerűbbnek látjuk, annak egyik helyét kivonatban adni; azt, melyből kitűnik, hogy hazánk mezőgazdasága történetében a szárazság , ennek következtében beállt terméketlen évek nem épen nagyon ritkák, mint azt a következő, az említett műből átvett adatok bizonyítják: A 16. században 1508 ban Wranchich szerint mondhatatlan nagy drágaság támadó egész Magyarorságban, kenyérnek szűk volta miatt. 1570, 1585-ben és 1590-ben szárazság folytán nagy éhség, s a szükségbeli kenyérpótlékok emészthetlensége miatt döghalál. A tizenhetedik században, 1606-ban, 1609-ben, 1622-ben, 1631, 1635-ben, 1637-ben , 1638-ban, 1652- ben, 1653-ban, 1654-ben, 1666-ban volt nagy szárazság, ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség. 1650-től 1661-ig folytonosan száraz, aszályos idő járt. A 18. században 1709, 1719-ben, 1746-ban, 1747- ben , 1748-ban , 1780-tól 1785-ig száraz, 1790-, 1794- és 1797-ben rendkívül aszályos idő járt. A Tisza mellékén a szerencsétlen lakosság egy része sásgyökérből, kengyeléből készített lepénynyel és esett állatok húsával tengette életét, s maga Szolnok városa, hogy a város leginkább szegény lakosai éhen ne haljanak, a budai General-Commandót 1791- ben 500 mázsa liszt erejéig, 1795-ben az udvari kamarát 1500 mérő gabona erejéig vette igénybe. — 1790-ben a szolnoki zárda ajtajához oly serege özönlött naponkint az éhezőknek, hogy gyakran, főleg ebéd idején, 300-nál is többen voltak , kik kenyérben vagy ételmaradványokban részesültek. Napközben pedig reggeltől estig szakadatlanul jöttek a zárdába, kenyeret kérvén, kik majd éhen vesztek. A jelen században, 1801-ben a szárazság miatt a dunántúli rész egyes vidékein nagy terméketlenség; Somogy megyében fürészpor, kukorica-csutka és korpából gyúrt kenyérfélével éledtek. 1802-ben igen száraz esztendő, Sopron megyében éhség. 1803 ban nagy aszályosság. 1805-ben hosszan tartó szárazság, drágaság. 1811-ben nagy szárazság. 1816-ban éhség, Ínség, drágaság, tarack, méh és szalmakenyér. 1819—1822-ben szószárazság. 1830—1832 hideg, száraz időjárás. 1836-ban aszály. 1841-ben aszályos időjárás, terméketlenség. 1846-ban aszályosság, Ínség; 1849-ben ennek folytán éhség. 1852 ben szárazság. 1857-ben oly sülevényes és elúszott volt a mező, hogy a munkaállatokat már nagyboldogasszony táján jászolra kellett fogni. 1858-ban oly takarmány-szükség volt, hogy felében, harmadában adták oda a barmosgazdák állataikat kitelelésre. 1861, 1862-ben szárazság, takarmányszükség. 1863- ban példátlan aszályosság, úgy hogy százezrekre megy az éhen elesett állatok száma. A magyar Kánaánban augusztusban már fordult elő gyilkossági eset kenyérrablás miatt, sőt éhenhalás is. Ezen adatok azt mutatják, hogy az utóbbi 73 év alatt, mint mely időszakról megbízható hiteles tudomásunk van, 22 többé kevésbé ínséges esztendő volt; s mig kettőnél több esőzés csak háromszor, 1792-ben, 1816 ban és 1853-ban volt; tizenkilencszer a szárazság okozta ínség. _ Az erdélyi országgyűlés a reichsrathba menetelt elhatározván, f. hó 10-én a választások a következő módon véghezvitettek: Az országgyűlési plénum által a 3. és 6. osztály számára választottak: Groisz országgyűlési elnök, K. Reichenstein alkancellár, Popp kormányszéki alelnök, Schmidt a szászok grófja, Moldován üdv. tanácsos, Aldulean országgyűlési alelnök. A regalisták részéről megválasztottak: Friedenfels üdv. tanácsos, Ranicher főkormányszéki tanácsos, Baritiu, gyárigazgató, Eranos, esperes, Bologa, kormányszéki tanácsos, Lászlóffy városi biró. Az első osztály választotta: Behecel Sándor főkapitányt, Sipotariu itélőszéki bírót, Dunka kormányszéki tanácsost és Negrutiu kanonokot. A 2. osztály választotta: Lemény főkapitányt, Poppea főpapot, Puskariu administrator és Cipariu kanonokot. A 4. osztály választotta : Zimmermann egyh. főtanácsi elnököt, Trauscheufels Ferenc ügyvédet, Schuller Mihály lelkészt. Az 5. osztály választotta: Gull senator, Binder Mihály főtörvényszéki tanácsost, és Schuller Libby tanárt. Hazai mozgalmak. Szeged, oet. 13. —nyi. (Hitelintézet. Ugyanaz és az eperjesi takarékpénztár. Könyvismertetés és aszály. Erdély a reichsrathban.) A magyar földhitelintézet részéről, gr. Dessewffy Emil elnök és Csengery Antal titoknok aláírásával, f. hó 6-dikáról következő hirdetmény jelent meg: A magyar földhitelintézet az országos ínség enyhítése céljából alapszabályainak 154-dik és következő szakaszai alapján egyelőre 500 ezer frtot határozott készpénzkölcsönökre fordítani. K.-K.-Halas, September 8-án 1863 (Itt az ősz. Szüret. Vásár. Követésre méltó szép tett. Egy tűzoltó-társaság szüksége. Társasélet. Kaszinó. Az olvasókör oszlófélben.) Hull a fáról a megsárgult levél, leszakgatja ágairól az enyészet szele; a keblünk reményeit is leszakgatá a könyörtelen való; mindenfelől az élet aggodalommal terhelt sötét fellegét látjuk fejünk fölött elterülni, ha a jövő év is ily kegyetlen kézzel tépi szét reményeinket, számtalanon kezünkbe vehetjük a vándorbotot, s könnyezve búcsúzhatunk el határunktól, jobb helyet keresni a nagyvilágban. Itt az ősz, szomorú szívvel, a megcsalattatás keservével takarítja be a gazda, ami keveset a természet adott. Szüretünk sem folyt most oly vígan le, mint máskor szokott; volt ugyan helylyel-helylyel bő termés, de átalánosan még csak középszerűnek sem lehet mondani, mert amit a tavaszi hideg meghagyott, azt a szárazság vette el; a kellő időbeni esőhiány miatt nem nőhettek meg a szemek. Hanem azért még sem leend drága a bor, miután tavaly igen bő termés volt, s ennek következtében jut elég, amiben keserveinket elfojtsuk, vagy mivel kedves hazánk jobblétéért csengő pohárral koccintsunk. Őszi vásárunkról mondhatni mit sem írhatok, mert az a lehető legsilányabbul ütött ki, ára sem