Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)
1881-10-25 / 243. szám
közönség fülének dobja majd beszakadt. — Kilenc főnyi többséggel is kormányozni ! — A „szemtelenség“ volt a legcsekélyebb titulus. Hiába mondták pedig a kormánypárti lapok, hogy: engedelmet kérünk, a kormánypártból igen sokan hiányoztak, a szavazás napja nem volt tudva stb. stb., a mentség nem fogadtatott el, hanem jöttek a Tiszát dicsőítő titulusok egymásután és tartott a glicsériáda két álló hétig. Történt pedig, hogy változtak a körülmények és most nem a kormánypárti, hanem az ellenzéki szavazók maradtak el s igy az egykori 9 szavazat kinőtte magát 90-re. Gondolhatta volna az ember, hogy a kormány távozását követelő beszédre ez eléggé diadalmas válasz volt, ámde nagy a csalatkozása annak, aki ilyesmire gondolt, mert a szélbal föláll az asztalra, rázza a kalapját és szót követel. O — aszongya — tiltakozik a kilencven szavazatnyi többség ellen ! Mert ő megvan róla győződve, hogy ez a kilencven szavazat csak huszonkettő. Ő követeli, hogy számba vétessenek mindazon ellenzékiek, a kik nem szavaztak, a kormány pártjából pedig töröltessék negyven, aki szavazott! — És — aszongya — még többet is mondana, de úgy el van érzékenyedve, hogy nem ér rá, inkább sima .... Ezt az „Egyetértés“ beszélte. No, ha ez sir, — gondoltam magamban — akkora „Füg getlenség“ bizonyosan káromkodik. Veszem, az „aranytollas“ lapot és azzal a biztos hittel bontom föl, hogy mindjárt a vezércikk elején ott lesz : „Győzött a hazaárulás és a taktika! A Hentzi-szoborból kisugárzó sárga-fekete szellem gyalázatos működésének végre sikerült az egri zászló tépett szelleméből diadalmi gyászlobogót készíttetni Tisza Kálmán számára, hogy a Dienstick és a Lendelek nagy patrónusa a németizált magyar országgyűlés összetáviratozott mamelukjaiból sat., sat. Amit azonban látok : egy iránytalan és irálytalan szárnypróbálgatás, valami képviselőnek készülő jogász részéről, egy kis apróság, Parnell elfogatás, ákom-bákom, hanem a szavazásról — arról se szó, se beszéd. Keresem az első kolumnán. Nincs! A másodikon. Nincs! A harmadikon talán ? Ott sincs. A negyediken ! „Tottis és Kren“. „Dr. Weisz specialista.“ Denique ott sincs. Már pedig lehetetlen, hogy meg ne említené, ha csak mint puszta hírt is, de csak meg kell említenie .... Végre föltalálom az országgyűlési rovat végére bujtatva .................Én Istenem ! Hát ilyen egyszerre oda van a vitéz gyerek? Olyan hamar csizmaszárba száll a bátorsága ? A „Pesti Napló“-ból is úgy kellett kiböngésznem mikroskópiummal. A nagy bölcsességű újság, mely a Szilágyi Dezső nyomán pendülve, mákszemnyi anyagból hat hosszú vezércikket ír egymásután, most hat sorral említi meg a szavazást, dettó sotra szállva, a lap egyik zugában , hogy hátha nem találná észrevenni az olvasó. Szóval, rettenetesen oda voltak. Most ugyan már hencegnek ismét , az aléltságból, melybe a szavazat nagy csapása utánszédültek, már kezdenek fölocsúdni; ámde egy olyan „helybenhagyás“ után, amilyenben mindjárt az országgyűlés elején részesültek, nem hiszem, hogy egyhamar valami nagy rugékonysággal mozgassák a csápjaikat. Adatok a harmadik egyetemnek Szegeden való fölállíthatóságára vonatkozólag. 1. Szeged vidéke, melyre a szegedi egyetem provinciája alapítható, áll: Csongrád, Csanád, Békés, Arad, Bács, Torontál, Temes, Krassó-Szörény és Baranya megyékből, Pest Kiskun megyéből (a régi Kunság és a megye alsó része), Horvát - Szlavónországból, Szeréna- és Verőce megye. Ezen vidék területe, amely Dél-Magyarországot képezi, tesz 67,250 négyszög-kilométert, vagyis 1273 négyszögmértföldet. 2. Ezen 1273 négyszög-mértföld terület lakossága tesz körülbelül 3.964.000-et, amelyből 1 millió 7 százezer magyar, román 807 ezer, német 6 százezer, szerb 450 ezer, bunyevác és sokác 140 ezer, horvát 200 ezer, tót 47 ezer és bolgár 20 ezer. 3. Maga Szeged város lakóinak száma, a legutolsó népszámlálás szerint, 75 ezret tesz. 4. Ezen vidékbe esik 21 főgymnázium, 7 algymnázium és 6 főreáliskola. Ezek közül 16 főgymnáziumban a tannyelv magyar, 2-ben szerb és háromban horvát. A tannyelv 6 főreáliskolában magyar, 1-ben horvát. A algymnáziumokban a tannyelv általában magyar. Főgymnázium van: Szeged, Szabadka, Újvidék, újvidéki szerb, Zombor, Temesvár, Nagy-Becskerek, Fehértemplom, Arad, H.-M.-Vásárhely, Halas, Baja, Kalocsa, Kaposvár, Pécs, Szarvas, Lugos, Karlóca, Vukovár, Eszék és Vinkovce városokban ; algymnázium : Makó, Békés, Félegyháza, Zenta, Kikinda, Új-Verbác és Versec városokban. Főreáliskola: Pancsova, Arad, Szeged, Pécs és Zimony városokban. A főgymnáziumok tanulóinak száma egyenként átlag 300-ban vetetik föl, az algymnáziumoké egyenként 150-ben, a főreáliskoláké átlag 150- ben, s akkor a szegedi egyetem provinciájába eső középiskolai tanulók összes száma 8800-at tenne, mely szám elegendő nagy arra, hogy a szegedi egyetembe kellő számú hallgatókat juttasson. Ha ugyanis a legmérsékeltebb számítással egy gymnázium után csak 10 érettségit letett tanuló vetelik olyanul, aki a szegedi egyetembe lép, a 21 főgymnázium után már az első évben 210-re menne a szegedi egyetemi hallgatók száma ; ez alapon a négy év letelte után, mintegy 1000 hallgatóra lehetne számítani ; jóllehet az egy gymnázium után számított 10 hallgató a legalacsonyabb mérvre leszállított kontingens, mert a tények legalább a szegedi tankerületi főigazgatóság területén, azt bizonyítják, hogy egy főgymnáziumból átlag 25 tanuló kerül ki olyan, aki az érettségit letévén, egyetemre menni határozta el magát. A gyógyszerészi, valamint a bábászati tanfolyamra az érettségi bizonyítványnál, mint köztudomású, kevesebb képesítettség igényeltetvén, az ebbeli hallgatók számát a gymnáziumok jutalékától bátran külön számíthatni és tehetni átlag 50-re , mely utóbbi körülmény még jobban annak megerősítésére szolgál, hogy egy szegedi egyetem kétségtelenül 1000 hallgatóval rendelkeznek. Ezen állítás megvilágítására a legkézzelfoghatóbban szolgálhatnak a szegedi főgymnázium népesedési adatai. Ugyanis : A szegedi főgymnázium e század elejétől kezdve, midőn Pesttől egész Törökországig az egyetlen Szegeden kívül nem volt középiskola, vagy mint az akkori szervezet szerint nevezték, lyceum, az Alföld és Alvidék egyetlen kulturális intézete volt, ahol e vidék értelmiségének szine-java találkozott ; már akkor is a szegedi gymnázium a legnépesebb volt az országban, például 1827-ben 808-ra emelkedett a tanulók száma ; de bár ez a nagy szám némi igazolást nyert akkor azáltal, hogy a környékben ilynemű középiskolák nem léteztek, mindazonáltal Szeged igazi központiságára mutat az, hogy akkor is, midőn a Thun féle „Organisations-Entwurf“ kibocsájtása után a Szeged vidékébe eső kis és nagy gymnáziumok főgymnáziumi szervezetre emelkedtek, tehát 1850. után, a szegedi főgymnázium népessége soha meg nem fogyatkozott, hanem állandóan a 700, a 800—850 szám körül mozgott. Sőt midőn a magyar alkotmányosság beállta után az állam az alvidéken, Szeged közelében, fontos okokból több középiskolát állított föl, ez iskolák a szegedi főgymnázium nagy népességére egyátalán visszahatni nem bírtak, amit legjobban igazol az árvíz előtti 1878/79-iki tanév népesedési táblázata. Ez utóbbi tanévben, midőn az árvíz a várost elbobító, a szegedi főgymnáziumnak 853 tanulója volt, amely szám meglepő jelenség és nem csekély jelentőségre enged következtetni, ha figyelembe vétetik, hogy Szeged vidékébe 21 fő-, 7 algymnázium, 6 főreáliskola és több polgári iskola esik. Ha ezen gymnázium nagy népessége érdekes konbinációkra nyújt alkalmat, úgy még inkább a tanulók illetősége. A szegedi főgymnáziumban az 1878/79-iki tanévben beiratkozott 853 tanuló közül volt: torontálmegyei 200, bácsmegyei 81, temesmegyei 53, csongrádmegyei 40, csanádmegyei 27, krassó-szörényi 20, dunántúli 20, felvidéki 20, szegedi illetőségű 340. Egyedül Bánátra és Bács megyére esik 400 szegedi gymnáziumba járt tanuló, akikről örvendetes tudni, hogy jobbára német, részben pedig szerb és román szülők gyermekei. És az említett tanuló létszám — alig szenved kétséget — már ez ideig megkétszereződik vala, ha a város ereje egy második gymnázium létesítését megbízta volna, vagy ilyennek fölállítására a kormányok közremunkálták volna. Fölötte szükséges ezért, hogy az állam egy második gymnázium fölállításáról gondoskodjék, hogy azoknak, akik gyermekeiket az állami nyelv elsajátításáért küldik Szegedre, ne kelljen az alkalomban szűkölködniük. Egy második főgymnázium létesítése csak előmozdítólag hatna a szegedi egyetem hallgatóinak növekedésére, aminek megvilágosítására soroltattak el legfőképen ezen számszerű adatok. (Vége köv.) célokra még 2°/0 erejéig vethetnek ki pótadót a bel- és pénzügyminiszter előzetes engedélye mellett. Továbbá megyei pótadó kivetése úgy általában , valamint egyes törvényhatóságokban csakis a törvényhozás külön fölhatalmazása alapján foglalhat helyt. 14. §. Az előző §. alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §- ban foglalt rendelkezések irányadók. 15. §. Azon megyei alapok fölött, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak s különös rendeltetésüknél fogva a házi pénztártól elkülönítve kezeltetnek, a belügyminiszter felügyelete és jóváhagyása mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése rendelkezik. A törvényhatóság e részbeni határozatának jóváhagyását, amenynyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik és az ellen a törvényes határidő alatt alaposan indokolt fölszólalás nem létezik, a belügyminiszter csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak, vagy azoknak tőkeállománya támadtatnék meg. 16. §. A belügyminiszter fölhatalmaztatik, hogy a megyéknél úgy a központi pénzkezelés és számvitel módját, valamint a járásokban is a pénzkezelés és a hivatalos pénzek elküldése körül követendő eljárást a kellő ellenőrzés és a törvényes felelősség követelményeinek megfelelőleg általános kötelező szabályrendelettel szabályozza. 17. §. Az 1870. XLII. t.-c. 11. és 90. §- ai ezennel hatályon kivül helyeztetnek. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyminiszterek bízatnak meg. Budapesten, 1881. október 21-én. Tisza Kálmán s. k. mint belügyminiszter. Törvényjavaslat a megyék háztartásáról. (Folyt, és vége.) 11. §. A 9. §-ban megállapított pótadó kivetése iránt a megye, elemi csapások vagy más előre nem láthatott események folytán a belügyminiszter jóváhagyása mellett kivételesen az év folyama alatt is határozhat. Az eljárást ez esetben is a 9., 10. és 12. §§-ban foglalt rendelkezések szabályozzák. 12. §. A megállapított pótadó egyénenkénti kivetése, községenként előre kihirdetendő 3 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát túlterheltnek vélt fél a közigazgatási bizottságnál fölszólalhat. Ezen fölszólamlások elintézésére a közigazgatási bizottság saját kebeléből minden év első ülésében egy négy tagú küldöttséget választ, mely a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt ez ügyben végérvényesen dönt. Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügyelőt, amennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, valamint a megyei számvevőt is meghallgathatja; ha pedig az illető fél ezt fölebbezésében kívánja, meghallgatni tartozik. 13. §. A 9. §-ban említett pótadón kivül a megyék az ezen törvényben meghatározott Helybeli újdonságok. Szeged, 1881. október 24. — Utépités Uj- Szegeden. A helybeli kir. folyammérnöki hivatal, a királybiztosság intézkedése folytán, Uj Szegeden, a faludhoz vezető útvonalnak a lehetőség szerint való biztosítása végett, az új töltésen egy 4 méter szélességű ideiglenes út kiépítését tervezi. Erről a nevezett hivatal hatóságunkat azzal értesítette, hogy az esetben, ha a város az útépítéshez fölajánlott 320 köbméter kőanyagot a helyszínére szállíttatja, rendes kövezett utat építtet, ha pedig a város ezt tenni nem volna hajlandó, az esetben a kérdéses út a szőregi útból kiásott rész kavicscsal, 30 centiméter vastagságú homokréteggel építtetnék ki, ami a közlekedés érdekeire nézve mindenesetre sokkal kevesebb garanciát nyújthatna, mint a rendes kövezett út. A folyammérnöki hivatal arra is figyelmezteti a hatóságot, hogy ha a kőanyagot hajlandó a helyszínére szállíttatni, az esetben a szállítást sürgősen eszközöltesse, hogy az út kiépítését még a folyó hó végéig befejezni lehessen. — Siposné Dobozi Lina assz. szerdai jutalomjátékára ismételve fölhivjuk a közönség figyelmét, s azt hiszszük, részünkről minden további szó fölösleges, mert Siposné művészetét közönségünk mindig nagyra becsülte s ezt tettleg is minden alkalommal kimutatta. — Hymen. Díszes esküvő volt ma délután 4 órakor a belvárosi templomban . Pohl Károly budapesti ügyvéd vezette oltárhoz Tolnay Boriska kisasszonyt, Szeged egyik legszebb és művelt lelkű hajadonát. Nagyon sokakkal együtt mi is szivünkből kívánjuk, hogy szerencse és boldogság legyen kísérője a szép frigynek. A vízvezeték szivócsőve, amelyen tudvalevőleg keresztül kell folynia az egész város területén levő vízvezetéki kutak vizeinek, a nemrég elkészült főgyűjtő-csatorna kiömlésétől alig 50 méternyi távolságra van a Tiszába helyezve. E szerint a vízvezeték szivócsőve a csatornából kiömlő mocsokvizek egy részét is fölszivja s igy fertőzött egészségtelen viz jut a közönség használatára. Ez az állapot a közegészségügyre nézve fölötte hátrányos és tarthatatlan lévén, az építészeti hivatal jelentést tett a tanácsnak, hogy a vízvezeték szivócsöre más alkalmas helyre, esetleg a vashídon alul, helyeztessék át. — Petróleum-kutatás Szegeden. Kaiserswehri Stavenov Jaksits Ármin lovag budapesti lakosnak a budapesti kerületi kir. bányakapitányság engedélyt adott, hogy Szeged város területén petróleum után kutatásokat eszközölhessen. — Erről a nevezett bányakapitányság hatóságunkat tudomás végett értesitette. — A tűzoltóságnak a törvényhatóság által megállapított és elfogadott szervezeti és szolgálati szabályzata eddig nem lévén, Somogyi József helyi tűzoltóparancsnok a tűzoltóság számára a helyi viszonyoknak megfelelő részletes szervezeti és szolgálati szabályzatot dolgozott ki s azt, jóváhagyás és elfogadás végett, a kapitányi hivatal utján beterjesztette a hatóságnak. — Kinevezés. A könyvvivői hivatalnál üresedésbe jött bijnoki állásra a polgármester Jakabfy Lenke kisasszonyt, tiszt, számtisztet nevezte. A szegedi korcsolyázó-egyesület f. hó 22-én tartott tisztújító választmányi ülésén alelnökké Enyedi Lukácsné úrnő, pénztárnokká Zsótér Mariska kisasszony, ellenőrzé Weiner Miksa, igazgatóvá Huszka Ödön, ügyészszé Fáry István, titkárrá Koczor János urak választattak meg. Ez alkalommal egyszersmind a tagsági díjak 3 fit helyett 2 frt 50 krban állapíttattak meg. Hivatalos Árfolyamok a budapest Aru- és értéktőzsdén. Budapest, 1881. évi október 24-én. Magyar aranyjáradék.............................................118.60 Magyar vasúti kölcsön........................................131.50 Magyar keleti vasúti államkötv., I kibocsátás , 90.0 Magyar keleti vasúti államkötv., II. kibocsátás , 109.50 Magyar keleti vasúti államkötv., III. kibocsátás . 96.0 Magyar földtehermentesítési kötvény.........................99.25 Magyar földtehermentesítési kötvény záradékkal . 98.50 Temes-bánáti földtehermentesítési kötvény . . . 97.75 Temes-bánáti földtehermentesítési kötv. záradékkal 97.50 Erdélyi földtehermentesitési kötvény.........................97.75 Horvát-szlavén földtehermentesitési kötvény . . ..— Magyar szőllődézsma-váltsági kötvény .... 96.— Magyar nyeremény-sorjegy-kölcsön....................122.— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy. . . . . 111.25 Osztrák járadék papírban...........................................76.40 Osztrák járadék ezüstben.......................................77.30 Osztrák járadék aranyban..................................94.A 1880-iki államsorsjegyek........................................132.— Osztrák-magyar bankrészvény.............................. 830.— Magyar hitelbank-részvény..............................371.— Osztrák hitelintézet-részvény.................................... 269.20 Ezüst............................................................................ ..— Cs. és kir. arany..............................................................5.60 20 frankos arany (Napoleon d’or)...............................9.37 Német birodalmi márka.............................................57.85 London (3 havi váltókért)...........................................118.45 Magyar papírjáradék..................................................88.35 A „Szeg. Híradó“ eredeti táviratai. (Magy. táv. iroda.) Siomlon, október 24. Az ir liga tegnap meetinget rendezett, a melyre körülbelül 50 ezer ember jelent meg. Parlamenti tagok mondottak beszédeket s végül határozati javaslatot fogadtak el, amely ellenzi az Írországi kormány eljárását. Tunisz, okt. 24. Laroque ezredes osztálya tegnap Massá Uuadi mellett harmadszor visszaverte a fölkelőket, akik súlyos veszteséget szenvedtek. Páris, okt. 24. Tegnap radikális meeting volt, amely fölszólítja a képviselőházat, hogy rendeljen vizsgálatot a tuniszi háború fölött és ha az alkotmány megsértése és az ország ellen árulás tűnnék ki, a minisztereket és bűntársaikat helyezze vád alá. Róma, okt. 24. Az olasz-francia kereskedelmi szerződés megkötése végett az olasz meghatalmazottak Párisba utaznak, hogy a szombaton tartandó ülésen jelen legyenek. A biztosok meghatalmazást kaptak a végleges szerződés megkötésére. SZEGEDI SZIMISZ. II. Bérlet. 4. sz. 21-ik előadás. Kedden, 1881. október 25-én adatik: 4 boissy-i boszorkány Vig operettt 3 fölv. Irta : Kosta K. Szó rn. é 1 y e k Saint Lucie Florence hercegnő) — D’Ostange Amália De la Roche Melánia Cropueferblanc marquis, gasgonei nemes, apródok parancsnoka — — Bric á Brae Arthur herceg — — Fátrás lovag, kamarás — — — Grisaill, vén katona — — — Flageolet, fiatal paraszt — — — Pierre, korcsmáros a boissy-i erdőben— Luzon, nővére — — — — Molnár Erzsi. . * — — Abonyiné. Makó. Megyeri. Fenyvesi. Bodrogi. Nagy Pista. Rónaszéki. Verbőczy E. Apródok. — Őrök. — Szolgák. Kezdete pont 7 órakor. N y it té r. Értesítés. A n. é. épitő és épittető közönséggel tudatjuk, hogy építkezési irodánkat Kamion-utca 12. sz., dr. Goldschmidt-féle házba helyeztük át. Strenge és Herkner, 704—3—1 vállalkozók. A Tisza vízállása. Szeged, okt. 25, regg. 5 ó. 25" O'" 076m., Felelős szerkesztő : Nagy Hndor.