Szegedi Híradó, 1922. július-december (65. évfolyam, 148-289. szám)

1922-07-04 / 150. szám

A Stefánia-SzövetsÉg közgyűlÉsz A szegedi Stefánia-Szövetség július hó 2-án délelőtt a városháza tanács­termében tartotta tisztújító közgyűlé­sét. Wolf Ferenc dr. mint az Ameri­kai Vöröskereszt­ Egyesület csecsemő­­védő akciójának megbízottja üdvözölte a megjelent különböző társadalmi szervezeteket és ismertette az Ameri­kai Vöröskereszt-missziónak Szege­den végzett munkáját, amelyet julius hó 1-ével megszüntetett és ez időtől fogva a Stefánia-Szövetség irányít. Ezután Turcsányi Imét­er ismer­tette az Országos Stefánia-Szövetség átiratát, amely közli azokat a módo­zatokat, amelyekkel az átszervezés munkája történjék, valamint a körül­ményeket, amelyek között a három fennálló csecsemővédő intézet fen­­tartása és eredményes működése biztosítva lesz. Wolf­er javaslatára ezután a tisz­tikart választották meg. Tiszteletbeli elnök lett: dr Szalay József kerületi főkapitány. Elnök: Kubinyi Pál dr egyetemi tanár, társelnök Wolf Fe­renc dr egészségügyi főtanácsos és Heinisch Elemér dr egyetemi ma­gántanár. Ügyvezető elnök: Turcsá­­nyi Imre dr kir. tanácsos. Turcsányi Imre dr üdvözölte Ku­binyi tanár elnököt, aki közvetlen szavakkal köszönte meg megválasz­tását. Jelentik, hogy Bóra Árpádné tíz­ezer koronát adományozott a szegedi Stefánia­ Szövetségnek. Végül elhatározta közgyűlés, hogy üdvözli Apponyi Albert grófot. Az új lakásrendelet A budapest­­j Nemzedék szerint az új lakásrendelet-tervezet első pontja hangsúlyozza átmeneti jelle­gét s bizonyos mértékben haladást mutat a szabadforgalom felé. A 2000 lakásnál kisebb községek és nyaralótelepek háztulajdonosai­nak visszaadja a szabad rendelke­zési jogot. A béreknél, különösen a nagyobb lakásoknál irányárakat ál­lapít meg. A lakások négy kategóriába van­nak osztva. Az 1920 május 1-én 4000 koronánál nem drágább lakás kislakás. Középlakás, amelynek ezen időben 6000 koronánál, nagy lakás, melynek 8000 koronánál nem volt nagyobb a bére, fényűző lakás pe­dig, melynek lakbére 8000 koronán felüli. A kislakások bére 1922 augusztus 1-től az 1917. év no­vember 1-jei bér négyszerese lehet. A közép, nagy és fényűző la­kásoknál a rendelet szerint szaba­don egyezkedhetnek a felek. Ha a középlakás bérét az 1917. novem­ber 1-i bér nyolcszorosánál na­gyobbra nem emelte a háztulajdo­nos, a nagy lakásét pedig 12 sze­resénél nagyobbra, a lakó az intéz­kedés ellen nem felebbezhet. A fényűző lakások bérét teljesen szabaddá tették. Azon üzletei bérét, melyek után 1920. május 1 én nem fizettek töb­bet 2000 koronánál, az 1917. no­vember 1-i bér 15 szörösére emel­hetik. Ez ellen panasznak helye nincs. Az oly üzlethelyiségek bérét, melyi­k­­nek ugyancsak május elsején 11000 koronáig terjedő bére volt, az 1917 november­­­i bér húszszorosára emelhetik, a 12000 koronáig terjedő boltbéreket pedig harmincszorosára. Az új lakásrendelet csütörtökön reg­gel feltétlenül me­gjelenik. SZEGEDI HIÍRADÓ Kedd, 1922. július 4. A miniszterelnök a drágaságról Nagy Emil pénzügyi és közgazdasági kritikája A nemzetgyűlés mai ülését Scitov­­szky Béla alelnök negyed 12 órakor nyitotta meg. Javasolja, hogy Dezsőffy Arisztid halála felett érzett részvétének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyző­könyvében adjon kifejezést, amelyhez a Ház hozzájárul. Bemutatja Teleki Pál gróf levelét, amelyben egészségi okból szep­tember 10-ig szabadságot kér, amit a Ház megad. Az elnöki bejelentések során be­mutatja vasmegyei tisztviselők felira­tát és egyéb alkalmazottak ingyen gyógykezelése tárgyában. A kér­vénybizottságnak adják ki. Bejelenti, hogy újabban Jánossy Zoltán és Bencés Antal megbízóle­vele ellen érkezett panasz. A meg­bízóleveleket a C. osztályba te­szi át. Bemutatja Haller József levelét, a­melyben lemond a pénzügyi bizott­ságban viselt tagságáról. Rakovszky István napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Felszólalásában előterjeszti a drágaság rohamos emelkedését az utóbbi napokban. Felhívja a kor­mány figyelmét a sürgős intézkedés megtételére. Bethlen gróf miniszterelnök vá­laszában kijelenti, hogy a magyar kormány tudja kötelességét s tuda­tában van annak, hogy mily rette­netes mérveket öltött a drágaság. A baj a valuta leromlásában keresen­dő,­ amellyel szemben ehetetlenek vagyunk. Egyes esetekben, amikor az élelmiszer árát ok nélkül drá­gítják, a kormány köz­pelép. A közélelmezési miniszter és a közélelmezési tanács bírálja el az ily eseteket. Az árvizsgáló bizottság­nak is ez a kötelessége, amelynek meg is felel minden egyes eset­e­n. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizsgáló bizottság kezét. Ezután napirend szerint áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalá­sára. Elsőnek Nagy Emil szólal fel. A pénzügyminiszter — úgymond — azt állította, hogy azokat a be­fektetéseket, melyekről szó van, csak bankóinflációval lehetne megcsinálni. Ez az állítás téves, mert ha a bankó­prés csakugyan nem működnék, akkor érthető volna a pénzügymi­niszter merev álláspontja a bank­­jegyinflációval szemben. Röviden vázolja Csonka-Magyar­ország mai gazdasági helyzetét. Azt lehet mondani, hogy Magyarország nyers terményeit nem tudja feldol­gozni s kénytelen azokat külföldi, különösen cseh piacra venni és fel­dolgozott állapotban drágán vissza­vásárolni. Ilyen körülmények közöt nincs egyéb kivezető út, mint az, hogy magunk dolgozzuk fel nyers terményeinket. Az új ipartelepek fel­állítását valósággal nemzeti esemény­ként kellene ünnepelni, u.m. Belgium­ban, sőt Romániában is. Igen sok kérdés van még függő­ben Csonkamagyarországon. Ott vannak a megyei utak, a víziutak, a le nem csapolt területek, melyeket mind használhatókká kellene tenni. A legnagyobb aggodalommal visel­tetik a pénzügyminiszter felfogása iránt akkor, mikor az idegenkedik az invesztícióktól, pedig és ma van itt az idő nagyobb befekteté­sekre, mert minél alacsonyabbra száll a valutánk, annál bátrabban lehetne befektetéseket eszközölni. Sokan azt mondják, ha a bankó­­prést megindítanánk, Ausztria sor­sára jutnánk. Mindenki elhiheti, hogy Ausztria sorsát nem ez idézte elő, hanem a szociális kormányzás, mely igen sok pénzbe került. (Nagy zaj, elnök állandóan csenget. A nagy zajban az elnök Haller Istvánt egy közbeszólása miatt rendreuta­­sítja.) Ausztria sorsa egészen más ala­pon magyarázható meg. Ausztria jelenleg életképtelen, a népnek nincs mit enni, nincs intenzív munkatere, nincs szene, bármennyit fordítanak is beruházásokra. Nagyon aggódik. A budapesti m. kir. katonai tör­vényszék ma délelőtt kezdte meg az izsáki, illetve orgoványi rablógyilkosok ügyének főtárgyalását. Györffy László dr őrnagyhadbiró vezeti a tárgyalást, a vádhatóságot Schmitt Artur dr hadbiróezredes képviseli. A tárgyalás előreláthatóan több napon át tart, mert úgy az ügyészség, mint a sértettek kép­viselői, nemkülönben az ügyész számos tanú kihallgatását kérték. A tárgyalást az elnök fél 10 óra­kor nyitotta meg. A védők zárt tár­gyalás elrendelését kérték az ügy­ben. A vád képviselője ezt a kérést határozottan visszautasítja és kéri a tárgyalás vezetőjét nyílt tárgyalás tartására, mert az megmutatja, hogy ebben az országban konszolidált vi­szonyok vannak s minden bűntett elveszi büntetését. A védő zárt tár­gyalására vonatkozó kérését eluta­sítják. Ezután felolvassák a beidézett tanuk névsorát, majd a vádlottakat Zbona kivételével kivezetik és meg­kezdik a részletes kihallgatást. Zbona a tárgyalásvezető kérdésére kijelenti, hogy nem­ érzi magát bű­nösnek. Zbona ezután elmondja, hogy ré­gen történt a dolog, már nem em­lékszik rá vissza. Tudomására ju­tott, hogy Francia Kiss Mihályt és Denies Mihályt körözik a romá­nok, mert mint értesült, az a vád ellenük, hogy a zsidókat a környé­ken nyugtalanítják. Héjjas Iván egy ízben kijött és mutatott neki egy írást, hogy a románok el akarják fogni Francia Kiss Mihályt és Danicsot.­­ Kérte, hogy csináljon valamit. I — Több környékbeli zsidóról, de’ főleg három izsáki zsidóról tudtam, mondja, hogy ezek jóban vannak a románokkal. Megmondtam Héjjasnak, aki erre azt mondta, hogy el kell fogni őket és ki kell végezni.­­ Ennél Danics is jelen volt. Mikor­ Héjjas kiadta a parancsot, elmen-­ tünk Orgoványra és elhatároztuk,­­ hogy a parancsot végre fogjuk haj­­­tani. Este Orgoványba bementünk­­ így korcsmába. Előbb is ittunk, de! Ott is jól beboroztunk, mintegy 8­ litert. Ré­szeg voltam, de annyit tudok,­­ hogy bementünk egy házba. Hogy­ ki volt, nem tudom, de azt tudom,­­ hogy nem kötöttük meg, CSÖ k Ügyi fektettük a kocsira. Nem tudom, mi ha a pénzügyminiszter a beruházá­sokra nem ad semmit. Ez esetben a legszükségesebb elintézni valók halasztást szenvednek, mint pl. a Tisza mentén ezerszámra parlagon heverő földek megmunkálása. Meg kell ragadni tehát az alkalmat arra, hogy különböző befektetésekre hasz­náljuk fel a bankómennyiség egy bizonyos százalékát, mert Magyar­­országot csakis ezzel tudjuk meg­javítani. Magyarország megmentése attól függ, tudunk e rátérni a tisztán megalapozott keresztény felfogásra. A választásokkal kapcsolatban em­lített atrocitások ügyében azt mondja, hogy a nagyfontosságú kérdések tömkelegében nem szabad folyto­nosan ezeket a kis kérdéseket vizs­gálni. Az indemnitást elfogadja. Ezután az elnök 5 pere szünetet rendel el. Lapunk zártakor az ülés tart, történt, csak kivégeztük őket. A részletekre nem emlékszem. Semmi­féle ruháról, pénzről, vagy éksze­rekről nincs tudomásom. Védő: Mondja meg, mi volt a különítménynek a célja ? Zbona­: Ennek a magyarság és a kereszténység visszaállítása volt a célja és a kommunizmus üldözése. Ezután Győrffy tárgyalásvezető és a védő közt vita fejlődik, hogy a dolgok hátterébe és indító okaiba szükséges-e a főtárgyaláson bepil­lantani. Schmitz az ügyész további kér­dései arra irányulnak, hogy meg­tudja, miként történhetett, hogy Beck ellenállást fejtett ki, holott ő puskalövéstől találva, mikor az abla­kon k­iugrott, az utcán esett össze. Zbona az ügyész kérdéseire azt a választ adja, hogy régen volt, nem emlékszik rá , hogy ittassá­gában történt a dolog. Ezután Danics Mihályt vezetik be. Elmondja, hogy emlékszik, hogy Zbona annak idején egy román fő­­hadnagygyal beszélgetett. * Én nem tudok románul, mondja, de később Zbona elmondta, hogy arról beszéltek, hogy az izsáki zsidók más­fél millió koronát ajánlottak fel a román megszálló hatóságoknak, hogy maradjanak ott. Először a kocsmába mentünk és ittunk. A tárgyalás folyik. Orgovány a hadbíróság előtt I megszű­nt a puha drágaság, mert régi ruhájából újat kap, ha azt Lich­tnernél valamely modern színre átfesteti, vagy vegyileg kitisztíttatja meglepő olcsó árak melett. Szeged, Valéria-tér 14. Húspiac. (Bokor János és Sebők-cégek mellett) Munkásnők magas fizetés mellett felvétetnek. Fogápolásra Diana-fogkrém szolgál. Kapható mindenütt. Gyárja a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V. Nédor-u 30. 2430-1-H Nemzeti Étkezde Somogyi útca 20 Állandóan elfogad abonenseket úgy bentf­ékezésre, mint kihordásra. Mérsé­kelt árak­ tiszte és pontos kiszolgálás. Közhisziviteleknek, egyetemi hallgatók­nek nagy árengedmény. Szives párt­fogást kér Szabó Albert tulajdonos. 2436

Next