Szegedi Híradó, 1922. július-december (65. évfolyam, 148-289. szám)
1922-07-04 / 150. szám
A Stefánia-SzövetsÉg közgyűlÉsz A szegedi Stefánia-Szövetség július hó 2-án délelőtt a városháza tanácstermében tartotta tisztújító közgyűlését. Wolf Ferenc dr. mint az Amerikai Vöröskereszt Egyesület csecsemővédő akciójának megbízottja üdvözölte a megjelent különböző társadalmi szervezeteket és ismertette az Amerikai Vöröskereszt-missziónak Szegeden végzett munkáját, amelyet julius hó 1-ével megszüntetett és ez időtől fogva a Stefánia-Szövetség irányít. Ezután Turcsányi Iméter ismertette az Országos Stefánia-Szövetség átiratát, amely közli azokat a módozatokat, amelyekkel az átszervezés munkája történjék, valamint a körülményeket, amelyek között a három fennálló csecsemővédő intézet fentartása és eredményes működése biztosítva lesz. Wolfer javaslatára ezután a tisztikart választották meg. Tiszteletbeli elnök lett: dr Szalay József kerületi főkapitány. Elnök: Kubinyi Pál dr egyetemi tanár, társelnök Wolf Ferenc dr egészségügyi főtanácsos és Heinisch Elemér dr egyetemi magántanár. Ügyvezető elnök: Turcsányi Imre dr kir. tanácsos. Turcsányi Imre dr üdvözölte Kubinyi tanár elnököt, aki közvetlen szavakkal köszönte meg megválasztását. Jelentik, hogy Bóra Árpádné tízezer koronát adományozott a szegedi Stefánia Szövetségnek. Végül elhatározta közgyűlés, hogy üdvözli Apponyi Albert grófot. Az új lakásrendelet A budapestj Nemzedék szerint az új lakásrendelet-tervezet első pontja hangsúlyozza átmeneti jellegét s bizonyos mértékben haladást mutat a szabadforgalom felé. A 2000 lakásnál kisebb községek és nyaralótelepek háztulajdonosainak visszaadja a szabad rendelkezési jogot. A béreknél, különösen a nagyobb lakásoknál irányárakat állapít meg. A lakások négy kategóriába vannak osztva. Az 1920 május 1-én 4000 koronánál nem drágább lakás kislakás. Középlakás, amelynek ezen időben 6000 koronánál, nagy lakás, melynek 8000 koronánál nem volt nagyobb a bére, fényűző lakás pedig, melynek lakbére 8000 koronán felüli. A kislakások bére 1922 augusztus 1-től az 1917. év november 1-jei bér négyszerese lehet. A közép, nagy és fényűző lakásoknál a rendelet szerint szabadon egyezkedhetnek a felek. Ha a középlakás bérét az 1917. november 1-i bér nyolcszorosánál nagyobbra nem emelte a háztulajdonos, a nagy lakásét pedig 12 szeresénél nagyobbra, a lakó az intézkedés ellen nem felebbezhet. A fényűző lakások bérét teljesen szabaddá tették. Azon üzletei bérét, melyek után 1920. május 1 én nem fizettek többet 2000 koronánál, az 1917. november 1-i bér 15 szörösére emelhetik. Ez ellen panasznak helye nincs. Az oly üzlethelyiségek bérét, melyiknek ugyancsak május elsején 11000 koronáig terjedő bére volt, az 1917 novemberi bér húszszorosára emelhetik, a 12000 koronáig terjedő boltbéreket pedig harmincszorosára. Az új lakásrendelet csütörtökön reggel feltétlenül megjelenik. SZEGEDI HIÍRADÓ Kedd, 1922. július 4. A miniszterelnök a drágaságról Nagy Emil pénzügyi és közgazdasági kritikája A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla alelnök negyed 12 órakor nyitotta meg. Javasolja, hogy Dezsőffy Arisztid halála felett érzett részvétének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést, amelyhez a Ház hozzájárul. Bemutatja Teleki Pál gróf levelét, amelyben egészségi okból szeptember 10-ig szabadságot kér, amit a Ház megad. Az elnöki bejelentések során bemutatja vasmegyei tisztviselők feliratát és egyéb alkalmazottak ingyen gyógykezelése tárgyában. A kérvénybizottságnak adják ki. Bejelenti, hogy újabban Jánossy Zoltán és Bencés Antal megbízólevele ellen érkezett panasz. A megbízóleveleket a C. osztályba teszi át. Bemutatja Haller József levelét, amelyben lemond a pénzügyi bizottságban viselt tagságáról. Rakovszky István napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Felszólalásában előterjeszti a drágaság rohamos emelkedését az utóbbi napokban. Felhívja a kormány figyelmét a sürgős intézkedés megtételére. Bethlen gróf miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a magyar kormány tudja kötelességét s tudatában van annak, hogy mily rettenetes mérveket öltött a drágaság. A baj a valuta leromlásában keresendő, amellyel szemben ehetetlenek vagyunk. Egyes esetekben, amikor az élelmiszer árát ok nélkül drágítják, a kormány közpelép. A közélelmezési miniszter és a közélelmezési tanács bírálja el az ily eseteket. Az árvizsgáló bizottságnak is ez a kötelessége, amelynek meg is felel minden egyes eseten. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizsgáló bizottság kezét. Ezután napirend szerint áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Nagy Emil szólal fel. A pénzügyminiszter — úgymond — azt állította, hogy azokat a befektetéseket, melyekről szó van, csak bankóinflációval lehetne megcsinálni. Ez az állítás téves, mert ha a bankóprés csakugyan nem működnék, akkor érthető volna a pénzügyminiszter merev álláspontja a bankjegyinflációval szemben. Röviden vázolja Csonka-Magyarország mai gazdasági helyzetét. Azt lehet mondani, hogy Magyarország nyers terményeit nem tudja feldolgozni s kénytelen azokat külföldi, különösen cseh piacra venni és feldolgozott állapotban drágán visszavásárolni. Ilyen körülmények közöt nincs egyéb kivezető út, mint az, hogy magunk dolgozzuk fel nyers terményeinket. Az új ipartelepek felállítását valósággal nemzeti eseményként kellene ünnepelni, u.m. Belgiumban, sőt Romániában is. Igen sok kérdés van még függőben Csonkamagyarországon. Ott vannak a megyei utak, a víziutak, a le nem csapolt területek, melyeket mind használhatókká kellene tenni. A legnagyobb aggodalommal viseltetik a pénzügyminiszter felfogása iránt akkor, mikor az idegenkedik az invesztícióktól, pedig és ma van itt az idő nagyobb befektetésekre, mert minél alacsonyabbra száll a valutánk, annál bátrabban lehetne befektetéseket eszközölni. Sokan azt mondják, ha a bankóprést megindítanánk, Ausztria sorsára jutnánk. Mindenki elhiheti, hogy Ausztria sorsát nem ez idézte elő, hanem a szociális kormányzás, mely igen sok pénzbe került. (Nagy zaj, elnök állandóan csenget. A nagy zajban az elnök Haller Istvánt egy közbeszólása miatt rendreutasítja.) Ausztria sorsa egészen más alapon magyarázható meg. Ausztria jelenleg életképtelen, a népnek nincs mit enni, nincs intenzív munkatere, nincs szene, bármennyit fordítanak is beruházásokra. Nagyon aggódik. A budapesti m. kir. katonai törvényszék ma délelőtt kezdte meg az izsáki, illetve orgoványi rablógyilkosok ügyének főtárgyalását. Györffy László dr őrnagyhadbiró vezeti a tárgyalást, a vádhatóságot Schmitt Artur dr hadbiróezredes képviseli. A tárgyalás előreláthatóan több napon át tart, mert úgy az ügyészség, mint a sértettek képviselői, nemkülönben az ügyész számos tanú kihallgatását kérték. A tárgyalást az elnök fél 10 órakor nyitotta meg. A védők zárt tárgyalás elrendelését kérték az ügyben. A vád képviselője ezt a kérést határozottan visszautasítja és kéri a tárgyalás vezetőjét nyílt tárgyalás tartására, mert az megmutatja, hogy ebben az országban konszolidált viszonyok vannak s minden bűntett elveszi büntetését. A védő zárt tárgyalására vonatkozó kérését elutasítják. Ezután felolvassák a beidézett tanuk névsorát, majd a vádlottakat Zbona kivételével kivezetik és megkezdik a részletes kihallgatást. Zbona a tárgyalásvezető kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Zbona ezután elmondja, hogy régen történt a dolog, már nem emlékszik rá vissza. Tudomására jutott, hogy Francia Kiss Mihályt és Denies Mihályt körözik a románok, mert mint értesült, az a vád ellenük, hogy a zsidókat a környéken nyugtalanítják. Héjjas Iván egy ízben kijött és mutatott neki egy írást, hogy a románok el akarják fogni Francia Kiss Mihályt és Danicsot. Kérte, hogy csináljon valamit. I — Több környékbeli zsidóról, de’ főleg három izsáki zsidóról tudtam, mondja, hogy ezek jóban vannak a románokkal. Megmondtam Héjjasnak, aki erre azt mondta, hogy el kell fogni őket és ki kell végezni. Ennél Danics is jelen volt. Mikor Héjjas kiadta a parancsot, elmen- tünk Orgoványra és elhatároztuk, hogy a parancsot végre fogjuk hajtani. Este Orgoványba bementünk így korcsmába. Előbb is ittunk, de! Ott is jól beboroztunk, mintegy 8 litert. Részeg voltam, de annyit tudok, hogy bementünk egy házba. Hogy ki volt, nem tudom, de azt tudom, hogy nem kötöttük meg, CSÖ k Ügyi fektettük a kocsira. Nem tudom, mi ha a pénzügyminiszter a beruházásokra nem ad semmit. Ez esetben a legszükségesebb elintézni valók halasztást szenvednek, mint pl. a Tisza mentén ezerszámra parlagon heverő földek megmunkálása. Meg kell ragadni tehát az alkalmat arra, hogy különböző befektetésekre használjuk fel a bankómennyiség egy bizonyos százalékát, mert Magyarországot csakis ezzel tudjuk megjavítani. Magyarország megmentése attól függ, tudunk e rátérni a tisztán megalapozott keresztény felfogásra. A választásokkal kapcsolatban említett atrocitások ügyében azt mondja, hogy a nagyfontosságú kérdések tömkelegében nem szabad folytonosan ezeket a kis kérdéseket vizsgálni. Az indemnitást elfogadja. Ezután az elnök 5 pere szünetet rendel el. Lapunk zártakor az ülés tart, történt, csak kivégeztük őket. A részletekre nem emlékszem. Semmiféle ruháról, pénzről, vagy ékszerekről nincs tudomásom. Védő: Mondja meg, mi volt a különítménynek a célja ? Zbona: Ennek a magyarság és a kereszténység visszaállítása volt a célja és a kommunizmus üldözése. Ezután Győrffy tárgyalásvezető és a védő közt vita fejlődik, hogy a dolgok hátterébe és indító okaiba szükséges-e a főtárgyaláson bepillantani. Schmitz az ügyész további kérdései arra irányulnak, hogy megtudja, miként történhetett, hogy Beck ellenállást fejtett ki, holott ő puskalövéstől találva, mikor az ablakon kiugrott, az utcán esett össze. Zbona az ügyész kérdéseire azt a választ adja, hogy régen volt, nem emlékszik rá , hogy ittasságában történt a dolog. Ezután Danics Mihályt vezetik be. Elmondja, hogy emlékszik, hogy Zbona annak idején egy román főhadnagygyal beszélgetett. * Én nem tudok románul, mondja, de később Zbona elmondta, hogy arról beszéltek, hogy az izsáki zsidók másfél millió koronát ajánlottak fel a román megszálló hatóságoknak, hogy maradjanak ott. Először a kocsmába mentünk és ittunk. A tárgyalás folyik. Orgovány a hadbíróság előtt I megszűnt a puha drágaság, mert régi ruhájából újat kap, ha azt Lichtnernél valamely modern színre átfesteti, vagy vegyileg kitisztíttatja meglepő olcsó árak melett. Szeged, Valéria-tér 14. Húspiac. (Bokor János és Sebők-cégek mellett) Munkásnők magas fizetés mellett felvétetnek. Fogápolásra Diana-fogkrém szolgál. Kapható mindenütt. Gyárja a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V. Nédor-u 30. 2430-1-H Nemzeti Étkezde Somogyi útca 20 Állandóan elfogad abonenseket úgy bentfékezésre, mint kihordásra. Mérsékelt árak tiszte és pontos kiszolgálás. Közhisziviteleknek, egyetemi hallgatóknek nagy árengedmény. Szives pártfogást kér Szabó Albert tulajdonos. 2436