Szegedi Népszava, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-07-02 / 145. szám
II. évfol?am, 145. szám. tm siECiEDi mmn ^ sxociAldemokrata i»Amt lapja Ara 50 billió pengő Szeged, 1946 junius 2. kedd A kultuszminiszter szavatolja az egyetem sértetlen fentartását A köztársasági elnök és a miniszterelnök látogatása Szegeden TILDY ZOLTÁN : Az új magyar világ csak a dolgozókat fogja megbecsülni NAGY FERENC A múlt a mi számunkra a letűnt nap, a demokrácia pedig a kelő nap Ünnep után, a mai szürke dolgos hétköznapon már nem ünneprontás az, amit eddig nem mondhattunk el, most azonban el kell mondanunk. Néhány hét előtt kaptuk meg azt az értesítést, hogy Péter-Pál ünnepére vendége lesz Szegednek, Tildy Zoltán köztársasági elnök és megjelenik Nagy Ferenc miniszterelnök is. Azóta csak kerülő után érkezett hozzánk az a hír, hogy az ünnepséget, a hagyományos kenyér ünnepét egyedül és kizárólag a Kisgazdapárt szegedi szervezete rendezi. A rendezőség a többi demokratikus pártokat nem értesítette a programról és a munkáspártok lapjait sem vonta be az ilyenkor szokásos és szükséges sajtópropagandába. Három nappal a köztársasági elnök érkezte előtt Szeged főispánja a Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt, Parasztpárt és Polgári Demokrata Párt néhány vezető tagját személy szerint meghívta az ünnepségre, maguk a pártok meghívást nem kapak. Mindezt pedig azért mondottuk el, mert megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a magyar köztársaság pártokon felül álló elnökének személyét — nyilvánvalóan annak beleegyezése nélkül — a Kisgazdapárt szegedi szervezete egyedül a maga számára sajátította ki és így azt pártpropaganda szolgálatába állította. Ennek az eléggé el nem ítélhető eljárásnak volt azután az a következménye, hogy a köztársasági elnököt ünnepélyes bevonulásánál az útvonalon csupán kirendelt iskolai ifjúság várta, a munkásság pedig távol maradt. De magán a Széchenyi téren rendezett ünnepen sem jelenhetett meg és nem jelent meg Szeged város dolgozóinak zárt rendje és a hallgató közönség javarésze a vidéki földműves küldöttségekből állott. Bizonyos, hogy a földműves társadalom kedves és színes képe örömet szerzett az államfőnek, kétségtelen, hogy Szeged igazi és teljes fotográfiáját akkor láthatta volna meg a köztársaság elnöke, ha a demokráciáért oly sokat áldozott és áldozó munkástömegek is megjelenhettek volna színe előtt. És még egyet. A kenyér ünnepe nemcsak a falusi népé, de ugyanannyira a városi dolgozóké. A bányák, gyárak, műhelyek munkásainak önfeláldozó munkája nélkül elképzelhetetlen, értéktelen és meddő volna az arató minden kaszavágása. Ebből a kenyérből minden magyar dolgozónak egyenlő jussa van és annak ünnepe a szegedi gyári, üzemi, ipari munkásnak is ünnepe. Ebből az ünnepből zárta ki Szeged népének ezt a fenntartó rétegét a Kisgazdapárt szegedi szervezetének különös gesztusa. Hogy mennyire igazunk van ebben, azt voltaképpen maga a köztársasági elnök állapította meg ünnepi beszédében, mikor általában a dolgozókról beszélt és kijelentette, hogy az új magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik felépítésén dolgoznak, akár a földeken, akár a műhelyekben, bányák mélyén vagy a szellem munkaterületein. Kár, hogy a Kisgazdapárt helybeli szervezete nem ennek a beszédnek szellemében rendezte meg Szeged hagyományos kenyérünnepét. Néhány perccel fél 10 után a Széchenyi-téri díszemelvény előtt fel hangzott a kürtjei, amely jelezte Tildy Zoltán köztársasági elnök érkezését. Az elnök a Himnusz hangjai mellett ellépett a katonai és rendőrdíszszázad sorfala előtt, majd elfoglalta helyét a díszemelvényen, ahol ekkor már ott voltak Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével Szegedre érkezett miniszterek, államtitkárok, politikusok, polgári és katonai vezető személyiségek. A közönség lelkes ünnepléssel fogadta Tildy Zoltán köztársasági elnököt. Feldíszített szekér hozta az új búzából sütött első kenyeret. A szekér megállóit az elnök emelvénye előtt, majd Hamvas Endre megyéspüspök megszentelte az új kenyeret, azután Tildy elnök megszegte a szép cipót és maga ízlelte meg elsőnek a magyar föld új kenyerét. Az elnök ezután ismét elfoglalta helyét a díszemelvényen, majd Török Ferenc megnyitotta az aratóünnepséget és felkérte az elnököt beszédének elmondására, van bevetve és erre a földműves büszke lehet. A magyar föld népére nagy feladat vár, hogy az új kenyeret vonakodás nélkül, szeretettel és megértéssel ajánlja fel a társadalom minden dolgozó rétegének, és végezze azt a kötelességét, amelyet a beszolgáltatás ró rá. Az új kenyérrel együtt megjelenik az új pénz is. Augusztus elsejére megszűnik az a szörnyű bizonytalanság, amelyben eddig a társadalom minden rétege élt. Itt lesz augusztus elsején a társadalom minden dolgozó tagja számára az új pénz, amelyre már tereket építhet és amellyel fogjuk kifizetni a magyar föld népének is azt, amit a beszolgáltatásban felajánl. Ezután a magyar kormánydelegáció utazásáról számolt be a miniszterelnök, elöljáróban elmondva azt, hogy a győztes nagyhatalmak közül a legközvetlenebb kapcsolatunk a Szovjetunióval van, mert kizárólag a Szovjetunió hadserege űzte ki Magyarországról a német és magyar fasisztákat. Természetes, hogy az első útnak a Szovjetunió fővárosába kellett vezetni. Az Egyesült Államokban tett látogatásról szólva ezt mondotta a miniszterelnök: — Elmondottuk tárgyalásaink során azt, hogy szégyene lenne Európának, ha fennmaradhatna továbbra is az az állapot, hogy Európa kellős közepében 650 ezer Csehszlovákiában élő magyar az örökös rettegés és az örökös félelemnek az állapotában él. Tildy Zoltán beszéde Viharos lelkesedés közben lépett a mikrofon elé Tildy Zoltán. Beszéde elején kijelentette, hogy ez a felvonulás bizonyságtétel elsősorban a munka és a munkás megbecsülése mellett. A városi ember gondja is kint volt a földművesekkel együtt a földeken, ipari üzemekben, bányák mélyén lesték a munka eredményét. Majd így folytatta beszédét: — Most eljöttetek hálás szívvel, az első kenyérre ráhullott az áldás, a megszentelő kegyelem. Testvéreim ! Ezt a hitét őrizzétek meg a magyar népnek és az egész magyarságnak. Erre a hitre mondhatatlanul szükség van súlyos, nehéz történelmi megpróbáltatásaink idején. De hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyságtételeteket a magyar köztársaság és a magyar demokrácia mellett. Ha a dolgozó embereké ez az ország, az új magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak felépítésén kinn a földeken, napsütés alatt, a műhelyekben, vagy a bányák mélyén, vagy a szellem munkaterületein. Meg fogja becsülni a dolgozókat, és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkának s a munkásnak egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. A kenyéreket, akik kerülik a munkát, vagy könnyen akarnak élni, ezeket ki akarjuk rekeszteni a kenyér áldásából. Ezután a béke mellett tett hitvallást a köztársasági elnök: — Békét akarunk teremteni, új és szabad világot, melybe a régi, letűnt, bűnös világ semmiféle sötét szelleme mégegyszer visszajönni ne tudjon. Beszédét így fejezte be: — Minden dolgozó fia ennek a hazának, legyen hitetek abban, hogy meg van a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, lemondani kell tudni érte még egy rövid ideig, áldozatot kell vállalni érte, építünk országot, amely a tiétek lesz, boldog, szabad és független Magyarországot! 650 ezer magyar él Csehszlovákiában örökös rettegésben... A köztársasági elnök beszédét lelkes taps és ünneplés követte és ennek elülte után Nagy Ferenc miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Beszéde elején elmondotta, hogy a múlt esztendőben csak fele termett a normális 17 millió mázsa gabonának. Idén a magyar föld 93 százaléka Aranykészletünk A továbbiakban elmondotta a miniszterelnök, hogy milyen sötét, de igaz képet festett az Egyesült Államok illetékesei előtt az összeomlott magyar gazdasági életről, a nácik rablásáról, az elhurcolt aranykészletről. — Az Egyesült Államok kormánya — mondotta a miniszterelnök— nemcsak szóban, de írásban is közölte velünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank egész aranykészletét minden megkötés nélkül azonnal visszaadja. Közölte velünk azt is, hogy 1945 január 20-ika után elhurcolt és elvben már magyar tulajdonnak elismert magyar értékek átadására nézve azonnal utasítást ad a megszálló hatóságoknak, míg az 1944 október 15-ike után elhurcolt értékek viszszaadására nézve pedig siet minél előbb kedvező kormánydöntést hozni. Közölte velünk az Egyesült Államok kormánya azt is, hogy tárgyalásokat