Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)
1921-02-02 / 26. szám
Szegedi, 1921 február 2 III. évf. 26. sz. Szerda Ára 2 korona. BKRtasaMmarmimMiMtimiG* előfizetési árak: Egy évre 360 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — kor. — Félévre Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP SzerkesztőSég és kiadóhivatal: Sálvária-ucsai Telefon 153 szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! A Szegedi Napló előfizetést hirdet A Szegedi Napló — nyilván a nagy papírhiányra való tekintettel — ezúttal „csak“ egy hasábot szentelhet előfizetési verbungjára. Könyörög szegény, hogy szinte akaratlanul is megsajnálja az ember. Közben azonban egészen víg sorokra bukkanunk. Azt mondja: „A Szegedi Napló 43 éve áll ort a magyarság és a magyar társadalom érdekei mellett. Fél évszázad megszentelt hagyományai vezetik Szeged város szeretetében izzó munkáját, amely összeforr ezzel a várossal, mert ennek az újságnak munkásait nem forradalmak és konjunktúrák szele sodorta a szerkesztőségbe, hanem az újságírói nemes hivatás.“ Ugye, szépen cseng? S ugye egészen világos és érthető? Hogy is ne volna érthető. 43 év. őrt állt. „Magyar“ társadalom érdekei. Szentelt hagyományok. Nem konjunktúra, sem a forradalmi szelek, hanem „nemes“ hivatás. Tecsik érteni, kérem ? Pazar. Igazán szép sorok. Ilyenre csupán több évtizedes szabadkőművesi raffinéria képesíthet. De ennyi öndicsekvésre, ennyi álnokságra és ennyi hazugságra is. Mert kérdem, ha a 43 éves múlt tőkéjét, erkölcsi erejét és súlyát ez a Szegedi Napló arra használja fel annak idején, hogy oda álljon a széttagolt és egymással szembe kerülő társadalmi osztályok közzé és azt mondja nekik: „Hát nem mindnyájan magyarok vagytok? Hát nem mindnyájan egy föld szülöttel vagytok? Hiszen kölcsönös jóakarattal és megértéssel orvosolhatjuk a bajainkat“, milyen édes és felemelő érzés lett volna ez a szegény, szorongatott polgári osztályra, mely 43 évig filléreivel segítette a kiadót milliós palotájához s a szerkesztőséget a tisztes polgári megélhetéshez!— Milyen jó érzés lett volna, ha látja, hogy pásztorai nem futnak el a vész közeledtére, hanem megvédik a nyájat, melyből éltek és virultak. E helyett mit kapott az a társadalom, amelyhez most a Napló előfizetésért könyörög? .. . Mementókat kapott — ökölcsapást kapott“ — fenyegetést, hogy vigyázzatok, még „másként is lehet Ezt kapta a „nyájas olvasó“ 43 év hűségéért és ragaszkodó szeretetéért. És mit kapott még egyebet? Megkapta azt, hogy mikor a nemzeti kormány kibontotta a zászlaját — a 43 éves önálló — amely ezúttal egészen merészen a „magyarság“ őrtállójának mondja magát, (Hja ! Elseje van!) — mondom, ez a 43 éves őrtálló nem sietett a magyar társadalom s a magyar város segítségére. (Így van az, ha valaki szeretetben öszszeforr valakivel!) Nem, nem sietett. Ellenkezőleg. m mindent elkövetett, hogy a helyzet valahogy ki ne alakuljon. Éjjeli gyűléseken mondják ki: sztrájk, sztrájk, mindhalálig! Mindezt merő szerelemből a polgárság és a „haza“ iránt. Tollat nem fogtak gyakorlott és „nemes hivatástól áthatott“ munkatársai — e helyett — őrtárstak. Néztek Szatymaz felé, no meg Moszkva és Pétervár felé. S így érthető,ha tűrték és hagyták, hogy a forradalmi szelektől idesepert „konjunkturás“ alakok beszegődjenek nyomdászinasnak s tűrték, hogy maguk szedjék, maguk rikkancsolják a lapot, csak azért, hogy segítsék a kibontakozást. Hja, ez mind konjunktúra, kérem — az önzetlenek, a tisztalelküek, a nemesek, a senkültek kizárólag a Szegedi Napló szerkesztőségében voltak találhatók. És mikor megszólalt ez a lap? Első dolga volt Bakonyba küldeni a nemzeti hadsereget — alterigernagyozni a Nagyurat — s a menekült hontalan magyarok kitoloncolása érdekében vezércikkeket megjelentetni hasábjain. Hja, neki azonban mindent szabad. Mert ekkor nagy urak írják a Szegedi Naplót, írja pedig Varjasi úr — akit szintén nem konjunktúra hozott Szegedre, hiszen „csak“ miniszter lett a kamarai titkár — s akit most az oláhok csuktak le holmi lánc és egyéb „erények“ miatt. De Dettre János úr se kis kutya, akit szintén nem a „konjunktúra és a forradalmi szelek“ tettek nagysággá s aki sokáig bujdosott a 43 éves szerkesztőség berkeiben s aki innen — egészen stílszerűen — Délszláviába szökött, nyilván ismét csak a „magyar“ társadalom, no meg Szeged városának érdekében, mint ahogy ez az előfizetési felhívásban körvonalazva van. Írta még a Naplót Móra úr is, aki pedig sokáig antisambuirozott a minisztériumban egy „elhelyezés“ irányában és csupán a „magyar“ társadalom és a hőn szeretett Szeged kedvéért mondott le elköltözési szándékáról, mert hát ki ima ilyen szép előfizetést, felhívásokat az Engelcégnek, ha Móra úr véletlenül elköltöznék . . . Ennyi önzetlenség hogyan is maradhatna jutalmazatlanul ? . . . Mementó, Szeged polgársága, mementó! ... Itt az alkalom! Elő lehet fizetni! Tehát csak rajta! . . . Zs. A pénzügyminiszter nyilatkozata a drágaságról Tervek a drágaság letörésére. — Pénzszűkét Serves a pénzlecserélés alkalmával Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a következőket mondotta a drágaság letörésére irányuló terveiről: , — Fő célom, hogy letörjem a drágaságot és le is fogom törni. Az áru drágaságával szemben pénzszűkét fogok előidézni és ez okvetlenül magával hozza az árak csökkenését. A mezőgazdasági termékek árairól természetesen most az új termés előtt nem beszélhetek. Ami az ipari cikkek árait illeti, Amerikában már régebben megkezdődött az ipari cikkek árcsökkenése. Ez a fókámat áthullámzott Angliába és Svájcba is. Hogy az árcsökkenés eddig nemm jutott el hozzánk, az érthető, mert bankókkal elbarikádoztak minket. Én ezt a barikádot le fogom rombolni, hogy miként, az az én titkom. A vagyonadót csak akkor lehet megcsinálni, ha a pénzünk stabilizálódik. Ha ez megtörténik, akkor jöhet a vagyonadó. — Ausztriában megkérdezték, hogy mit szólok az ő adójavaslatukhoz ? Elmondták, hogy behozzák a söradót, boradót és egyéb cikkek adóit. Erre azt feleltem, hogy ez szatócskodás, ilyen módon nem lehet a pénzt megjavítani. — A tőzsde ma lanyha. Ez természetes, mert az üzlet mindig lanyha, ha új pénzcsere előtt állunk. Minden pénzcsere pénzbőséget és árdrágaságot okoz. Én ezt megfordítom. Pénzszűkét idézek elő, ezzel megdrágítom a pénzt és egyben lenyomom az árakat. Remélem, májusra elérem, hogy az árak olcsóbbak lesznek és az ennek útját álló pénzbarikádokat elsöpröm. Végül kijelentette, hogy a bankokkal a kamatláb emelése ügyében már megegyezett. Március 1-től a bankok 3 százalékra emelik a betétek utáni kamatot. Németország és az antant követelései Berlin. A katonai jegyzékkel egyidejűleg átadták a kormánynak a szövetséges hatalmak megállapodásait a békeszerződés bizonyos kérdéseinek szabályozása tekintetében. Ezeknek a megállapodásoknak tartalma többek között a következő: Németországnak az eszközlendő visszaállításokon és a békeszerződés szabta egyéb kötelezettségein kívül fizetnie kell: a megállapított évi részleteket, amelyek minden félév végén a következőkép fizetendők: a) kétmiliárd aranymárkára rugó kétévi részletet 1921. évi május 1-je! 1923. május 1-ig terjedő időre, b) hárommilliárd aranymárkára rugó háromévi részletet 1923. május 1-től, 1926. május 1-ig terjedő időre, c) négy milliárd aranymárkás háromévi részletet 1926. május 1-től 1929 május 1-ig terjedő időre, d) ötmilliárd aranymárkás háromévi részletet 1929 május 1-től 1932 május 1-ig terjedő időre, e) hatmilliárd aranymárkás harmincegy évi részletet 1932 május 1-től 1963 május 1-ig terjedő időre, összesen negyvenkétévi részletet, melyek 1921 május 1-én kezdődnek s a német kiviteli érték 12 százalékának felelnek meg, ennek a kivitelnek a jövedelméből előzetesen felveendők és minden félév végén két hónapon belül aranymárkában fizetendők. A német kormány a jóvátételi bizottság részére haladéktalanul tulajdonosra szóló bamokot fog kiállítani, amelyek a megjelölt esedékességi napon fizetendők. Ha Németország a jelen megállapodásban előírt fizetések valamelyikét elmulasztaná, ebben az esetben : 1. a jóvátételi bizottság a német vámok jövedelmét egészben vagy részben lefoglalhatja, 2. a jóvátételi bizottság ezenkívül felszólíthatja a német kormányt arra, hogy a német vámokat felemelje, 3. ha a német kormány ennek teljesítését elmulasztaná,, a dolog állásáról a szövetséges kormányoknak jelentést tehet. A német kormány egyik vezető tagja kijelentette, hogy Németország már a legközelebb közös tárgyaláson fellép az ántánt határozatai ellen. A kormánynak az az álláspontja, hogy az ántánt jegyzéknek követelései a genfi békeszerződéssel is ellentétben állanak. A német kormány válaszában ezt az álláspontját a legteljesebb mértékben kifejezésre fogjajuttatni. A német kormány azokat a követeléseket, amelyek életképességét veszélyeztetik, visszautasítja. A német kormánynak egy kiváló tagja kijelentette, hogy az antant követelései teljesíthetetlenek, éppen ezért elfogadhatatlanok is. Az összes német pártok, valamint az egész német sajtó teljesen egyértelműen és egyhangúan a párisi határozatok elutasítása mellett foglaltak állást. A londoni lapok szerint az amerikai, köz- Nem! Soha! Max tinta falrengető bahúza ma és Holnap, szerdán és csütörtökön. Mi előadások 3, fái 5, negyed 7 és 8 órakor kezdődnek